A videojátékok fejlesztésével foglalkozó iparág jó ideje foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy az eltérő platformok játékosai megmérkőzhessenek egymással egy adott játékon belül. Ezt crossplay funkciónak szokás mondani, és számos alkalmazás támogatja már, de az egyes platformok tulajdonosai között nincs egyértelmű álláspont arról, hogy jó ötlet-e. Általában a Microsoft szokott megengedőbb lenni, hiszen számukra az Xbox és a PC is fontos, így jellemzően egymásra engedik a két tábort, míg a Sony inkább védi a saját bázisát, és nem nagyon szeretik a nem ellenőrzött minőséget beengedni.

A nemrég megjelent Call of Duty: Warzone azonban egy hatalmas kísérlet a crossplay feltérképezésére, ugyanis a játék rövid időn belül eléggé népszerű lett, köszönhetően annak is, hogy ingyenesen hozzáférhető.

A crossplay persze mindig felmerül, hogy a PC-sek előnyben lehetnek az egér és a billentyűzet miatt, pedig ez valójában egy kezelhető gond. Például csoportosíthatók a játékosok a beviteli eszköz alapján. Ebből a szempontból is egészen kellemes a Call of Duty: Warzone, talán ez is az oka annak, hogy a Sony megengedte a saját platformján a crossplay lehetőségét.

Itt van tehát egy gyorsan népszerűvé vált játék, elérhető PC-re, Xbox One-ra és PlayStation 4-re, a platformok játékosai pedig egymás ellen is játszhatnak. Az előnyök nyilvánvalók, a közösség sokkal nagyobb, illetve gyorsabban lehet csatlakozni a mérkőzésekhez, ami mindenki számára jó hír. Akkor mégis mi a probléma? Nos, a konzolon eléggé ismeretlen a csalás. Ezek a platformok jóval zártabbak, mint egy PC, így rendkívül nehéz jogosulatlan előnyre szert tenni a többi játékossal szemben. Ha van is olyan hiba a programban, amivel ez lehetővé válik, azt gyorsan szokás javítani. A PC-sek között azonban a csalás jóval gyakoribb, különböző módosítások készülnek a játékhoz, amelyek ellen persze küzdenek a fejlesztők, de az a gond, hogy hasonló ez a vírusok és a vírusirtók küzdelméhez: a csalók előnyben vannak, a program oldalán csak reagálni lehet rájuk.

Időnként persze csúnyán lesújt kasza, igen sokszor több tízezer csalót tiltanak ki a rendszerből. De egy részük sajnos visszamennek, ami az ingyenes játékoknál sajnos viszonylag egyszerű. A csalás tehát egy olyan tényező, amihez a konzolosok nem szoktak hozzá, ami kiemeli a crossplay árnyoldalát. Itt jön elő az a pont, amiért korábban sokat bántották a Sony-t. A japán cég nem véletlenül emlegetett minőségbiztosítási okokat, amikor az egyes címeknél a crossplay ellen döntöttek. Egy konzolgyártó számára fontos, hogy a platformot birtokló ügyfelek élménye megfelelő legyen, és ezt csak akkor tudják biztosítani, ha az összes játékos felett kontrollal rendelkeznek.

A PC-s csalók megjelenésének a Call of Duty: Warzone esetében az lett a következménye, hogy a konzolos játékosok önként döntenek úgy, hogy letiltják a crossplay funkciót (amire az említett cím lehetőséget ad), vagyis mindenki a birtokolt platformon belüli partnereket kap a megfelelő élményhez. Ez ugyan a mérkőzésekbe való bejutás idejét megnöveli, de legalább nem teszi tönkre a szórakozást.

Sajnos a fentiekkel megtörtént az egyik legrosszabb forgatókönyv. A Call of Duty: Warzone nagyon fontos lett volna a crossplay jövője szempontjából. Végre egy népszerű címben tudták volna igazán átfogóan tesztelni az érintettek, hogy a platformok közötti többjátékos lehetőségeknek mennyi realitása van, és úgy néz ki, hogy már az első próbákon csúnyán elbukott a dolog. Ezek után a Sony teljes joggal mondhatja, hogy a koncepció a részükről minőségbiztosítási akadályokba ütközik, ha pedig valaki ezt kétségbe vonná, akkor rámutatnak a szóban forgó címre. Pedig maga a crossplay nagyon is hasznos lenne, összekovácsolná a közösségeket, de amiatt sem kellene amiatt aggódni, hogy az egyes platformokon kevesebb a játékos, így tovább tarthat a mérkőzések keresése. Ugyanakkor teljesen érthető, hogy a konzolgyártók nem akarnak számolni a csalókkal, ezeknek a platformoknak a fő előnye a PC-vel szemben, hogy tiszták lehetnek a játékosok közötti összecsapások.