A Mirror's Edge nem alkalmaz túlzottan forradalmi receptet. Alapjai a konzolokkal szinte egyidős platform játékok, az ős Pitfall, vagy a Prince of Persia. Ha úgy vesszük, a reálisabb, akrobatikus alapokon nyugvó platformerek, mint a PoP, az Abe's Odyssey vagy a Flashback mind a parkour sport szimulátorai, csak épp 2D-ben. Persze itt nem a Mario-ra, vagy egyéb klasszikus platform játékokra gondolok, hanem azokra, ahol szerepet játszik a relative élethű fizika is. Noha a hardverek fejlődésével, a Tomb Raiderrel és klónjaival a műfaj 3D-be költözött, az alapok nem változtak. A Mirror's Edge azonban csekély számú ihletőjétől eltekintve -mint amilyen Riddick első számítógépes debütálása- a világ első, kifinomult, belső nézetből játszódó parkour-platformere, a sport minden jellegzetességét felvonultatva a helyszíntől az öltözködésig, a "fílingig". Ezt nem vitathatjuk el tőle.

De felmerül a kérdés: milyen lenne Faith-et tps-módban, harmadik személyű nézőpontból irányítani? A válasz: kit érdekel? Hisz' megannyi remekül sikerült előddel büszkélkedhet, elég csak a Prince of Persia "újkori" epizódjaira vagy az Assassin's Creedre gondolni. Egy újabb akrobatikus TPS-ben nincs semmi érdekes. Vagy mégis? A DLC-re várakozóknak kellemes felüdülést jelenthet az alábbi videó, melyben végre fény derül arra, milyen mozgáskultúrával is rendelkezik a mi Faith-ünk... (a név szó szerinti fordítása elég durva képzavarral kecsegtet, elnézést a vallásos olvasóktól)