Sonic Generations - A PC verzió Tesztje

Értékelés

Az igazat megvallva, nem sok rosszat tudok mondani a játékról, kivéve talán az irányítást, amit viszont egy alapvetően konzolokra és irányítókra optimalizált játék esetében nem lehet hátrányként felróni. Arról a készítők nem tehetnek, hogy nincs minden PC-s játékosnak kontrollere. Viszont annyi fáradtságot azért vehettek volna, ha már PC-re is kiadták a játékot, hogy segítségképpen az itt beállított gombokat mutatja játék közben (Pl. "A" helyett "Space"), ne pedig a kontroller-gombokat, hiszen aki billentyűzettel játszik, annak ez mit sem ér.

Számomra egy picit zavaróak voltak a 3D-s helyszínek is, véleményem szerint ezek - bár kétségtelenül látványosak - nem igazán adják azt az érzést, amit egy régi Sonic rajongó várt. A klasszikus, 2D-s irányítás az igazi egy Sonic játéknak, egyszerűen néhol nem tudjuk három dimenzióban irányítani a játékot, de az is lehet, hogy ez is a kontroller hiányából fakad nálam, így nem vonok le érte sok pontot.

Minden egyéb tekintetben a Sonic Generations egy valóban gyönyörű és kellően változatos játék lett, aminek sikerült megfelelően kombinálni a hagyományos Sonic játékok irányítását a mai modern 3D-s grafikával. A játék kinézete - főleg a 2D-s helyszínek - egyszerűen csodálatosak, részletesen ki vannak dolgozva és valóban tűéles textúrákkal van borítva minden. Maximális felbontás mellett nincs rá szó, hogy milyen szép a játék mozgás közben, aki valaha is játszott Sonic játékkal, az semmiképpen se hagyja ki, kétségtelenül maradandó élményben lesz része.

A játék hangjai és zenéje szintén minden dicséretet megérdemel, némelyik pályán olyan eltalált aláfestő zene van, hogy komolyan mondom, különálló zeneként is el lehetne őket hallgatni. Ráadásul a játékkal együtt, dinamikusan változik, ha felpörögnek az események vagy izgalmasabb részhez érünk, átvált egy olyan ritmusra, ami automatikusan arra sarkall bennünket, hogy próbáljunk gyorsabban előrejutni. A hangok pedig azért tetszenek, mert egy-az-egyben a régi Megadrive játékon hallható effektek - persze jobb minőségben -, így a hangulathoz sokat hozzátesznek.

Na de nem húzom tovább a szót, következzen a végső értékelés. Előtte azonban el kell mondanom, hogy ezek a pontszámok a játék teljes végigjátszása nélkül, pusztán billentyűzettel kipróbálva születtek meg. Így tehát ahol az irányítás nehézkessége miatt levontam egy-két pontot, ott tessék ezt figyelembe venni.

Értékelés
8
Játékélmény:
A Sonic Generations egy nagyon addiktív játék, csak sajnos néha előfordul, hogy komolyan frusztrálva érzi magát az ember, amikor egy-két helyszínen alig-alig tudja magát átverekedni. Ráadásul a megidézhető segítők által használt képességekkel is olyan kiszámított reflexekkel kell együttműködni, hogy vagy 50-szer is neki kell futni, mire minden tökéletesen sikerül. Ha ezek nem lennének benne, kapásból 10-et kapna, néhol azonban ezek komolyan el tudják venni az ember kedvét a játék folytatásától.
10 Hangulat:
Erre nincs mit mondanom, egyszerűen briliáns lett a játék hangulata. Ahogy elindul az ember Green Hill-en, úgy érzi magát, hogy ismét 1991-ben van és a Megadrive konzol előtt ülve játszik a Sonic the Hedgehog című klasszikus játékkal. A csodálatos grafika erre rátesz még egy lapáttal, így aki annak idején valóban játszott az említett konzollal, az valóságos katarzisként éli át az egész játékot - egyedül talán csak a 3D-s terepeken való szokatlan irányítás lehet furcsa, de bele lehet jönni.
10 Grafika:
Abszolút profi munka, pláne a 2D-s helyszínek megvalósítása sikerült nagyon szépre, de a 3D-s pályák is megfelelően kidolgozottak egy ilyen szédületes tempóval száguldó játékhoz. Pár effekt néhol megfogja a játékot, mert itt-ott, mozgalmasabb helyszíneken még nálam is leesett 40 FPS környékéra az addig stabil 60 FPS-el futó játék. A SEGA jó munkát végzett, sikerült kellőképpen szép játékkal megünnepelni Sonic 20. évfordulóját.
10 Hangok:
Szintén semmi hibát nem lehet felfedezni a játék zenéiben és hangjaiban sem. Az effektek a régi, Megadrive-os időkből köszönnek vissza - persze jobb minőségben -, ami komolyan megdobja a játék hangulatát. A zenék pedig szintén olyan hangulatosak és dinamikusan változnak, hogy az embert valósággal hajtják előre, átveszi a ritmust és egyre gyorsabban próbál arra sarkallni, hogy adj bele mindent és vidd végig a pályát.
9 Irányítás:
Sajnos itt le kellett vonnom egy pontot, de mielőtt bárki hőbörögni kezdene, vegye figyelembe, hogy én billentyűzettel voltam kénytelen játszani a Sonic Generations-t, így bizony időnként komolyan szenvedtem a gombokkal történő irányítás nehézsége miatt. Habár egy idő után az ember rájön, hogy mit hogyan érdemes beállítania ahhoz, hogy tudjon játszani, addigra sokak kedvét elveheti a próbálkozástól. Arról nem is beszélve, hogy a készítők nem vették figyelembe azon tényt, hogy a PC-s játékosok nem mindegyike rendelkezik kontrollerrel. Az eszükbe jutott, hogy konfigurálhatóvá tegyék az irányítást, de arra már nem gondoltak, hogy játék közben ne a kontroller gombjait mutogassák segítség gyanánt, hanem a beállított PC-s billentyűket. Kizárólag ezen okból kap 9-et, egyébként ez is 10-et érdemelne.
9 Összességében:
Az alapján, amit eddig láttam belőle, számomra a Sonic Generations egy nagyon jól sikerült játék lett, amit minden Sonic rajongónak kötelező kipróbálnia. Azonban mindenképpen szerezzetek be előtte egy kontrollert, mert PC-n billentyűzettel irányítva az első pár pálya után kezdődő komolyabb helyzeteket nem tudjátok majd kellőképp hatásosan megoldani.

Azóta történt

Előzmények