Nagyszabású ismétlés

A fegyverek típusai, érzése nem változott. Korrekt FPS játékmenet, ami azért nem váltja meg a világot, íjjal vadászni pedig most sem kisebb kihívás vagy kevésbé frusztráló mint korábban. Kyrat vadállatai erősek és aggresszívak, így néha a csendes barangolást is megzavarja egy nekünk rontó borz, fűből előugró kígyó vagy ránk szálló sas (hogy ez utóbbi miért támad ösztönösen emberre, egyszerre rejtélyes és életszerűtlen). A táj a helyszínválasztásból adódóan jóval sziklásabb, szabdaltabb és nehezebben navigálható mint a trópusi szigetek, vagy az afrikai szavanna. A folyamatos útkeresés, a "hogyan jutok oda" típusú pillanatok nagyon jellemzőek a játékra. A komolytalanba hajló történet ennek folytán furcsa kontrasztot alkot a továbbra is nehézkes, halálos vadonnal. Néha nem egyértelmű, vajon komolyan kéne-e vennünk ezt a játékot vagy sem.

Kár, hogy nem jutott több idő és energia a játékmenet finomítására, mert mindettől függetlenül a Far Cry 4 az év egyik legtartalmasabb, legsokrétűbb játéka. Valóban el lehet veszni benne fizikailag és időben is, a számtalan rádiótorony, tábor, mellékküldetés és véletlenszerű tűzpárbajok, a vadászat és mindenféle egyéb tevékenységi lehetőség, ötvözve ezzel a gyönyörű játéktérrel egy hihető és érdekes világgá teszik a Far Cry 4-et, amibe könnyen bele lehet mélyedni. Sok tekintetben viszont ma már többet várnánk egy korábban bevált formula felmelegítésénél.

Az ember azt hinné, hogy a Himalája nem elég változatos, pedig erre Kyrat alaposan rácáfol. A játék technikailag abszolút rendben van, stabilan tartja a 30 fps képfrissítést bármilyen helyzetben, és emellé fantasztikus kidolgozás, kiváló bevilágítás, élethű színpaletta, dús növényzet és szinte végtelen látótávolság társul. Érdemes néha megállni, szétnézni egy hegytetőről, vagy a sárkányrepülővel lassan körözni egy-egy szép hely felett. A természeti kincseket kis falvak, táborhelyek, farmok, illetve az ázsiai kultúrát gazdagon bemutató szent helyek, várak, erődök, templomok tarkítják. A grafikára, hangra, szinkronmunkára egy rossz szavunk se lehet.

Amiben mindenképp fejlődést mutat a Far Cry 4, az a multiplayer. Egy másik játékossal karöltve most már a kampány is játszható (bár nem minden küldetés), az egymás elleni többszereplős mód pedig sokkal jobban szuperál mint az elődben. Kidolgozottabb és igényesebb ez a rész, amit tovább fokoznak a járművek és az állatok, például nagy élmény egy elefánt hátáról osztani az áldást, vagy tigrisek és medvék odacsalogatásával okozni kisebbfajta káoszt. További pozitívum a térképszerkesztő jelenléte, ez hosszú távon további pályákat és ezáltal szavatosságot biztosíthat.

Igazi Ubisoftos szuperprodukció a Far Cry 4, amolyan "komplett csomag", amiben minden benne van: egy új és hatalmas játékvilág, hosszú kampány, kiforrottabb online támogatás és sokrétű játékmechanika. Mégis úgy érződik, hogy a fejlesztők nem akartak egy lépést sem tenni a sikeres harmadik részhez képest, inkább csak újrakeverték azt, és felvitték a hegyekbe. Éppen ezért ha valaki rongyosra játszotta a két évvel ezelőtti epizódot, annak fájdalmasan ismerős lesz minden. A szereplőgárda kevésbé emlékezetes, a történet vezetése és stílusa pedig egyértelműen gyengébb. Minden a helyén van tehát, mégis hiányzik a játékból a lélek, az az átütő erő, amitől azt mondanánk, igen, ez a következő lépés. Valójában nem az, csak egy iparosmunka - annak viszont teljesen korrekt.

Pro:

• Kyrat lenyűgöző világa és kultúrája
• Többségében kiforrott játékmechanikák
• Stabilabb és jobban kidolgozott multiplayer

Kontra:

• Nehézkes, nyögvenyelős közlekedés a világban
• A grafikát leszámítva minimális fejlődés
• Szinte mindent láttunk az előző részben is

70