Gamin' blog - A legrasszistább játék?

19.02.2010 - Need for Speed SHIFT - shit?

I'm back

Nem, nem adtam fel az naplózást, bár így visszatekintve tényleg hosszúra nyúlt a szünet, de ennek az oka is megvan.
Az OK pedig az, hogy belevágtam a SHIFT-be, és bizony nem is annyira shit, mint azt ahogy sokan megjósolták. Messze még a vége, és az első élmények is igencsak felemásra sikeredtek. Másrészt meg elegem lett egy időre az akcióból, jól jött már egy kis stílusváltás. Erre pedig a SHIFT-nél alkalmasabb alany nem is lehetett volna, főleg hogy a Most Wanted volt számomra az legutolsó élvezhető NFS.
Sz'al élmények:

Igazából valamit le kell szögeznem. Mikor bejelentették, és rögtön jöttek is az első infók meg videóanyagok meg minden, bennem két dolog fogalmazódott meg:
- az egyik, hogy ez egy az egyben GRiD klón. Persze csak idézőjelesen, de feltűnő volt, hogy amekkorát durrantottak Kódmesterék, rögtön kukába is hajította az EA az illegalitást, maradva a lezárt versenypályáknál.
- a másik, hogy számomra roppant mód gyanús volt maga a bejelentés is. A hosszú felvezetés és lassú információcsordogálás helyett rögtön az arcunkba toltak egy in-game képet, plusz az, hogy egy szimulátoros gárda fejlesztette a cuccost, tovább erősítette bennem azt a tényt, hogy ez a játék már régesrég készülőben lehetett, az EA pedig fizetett nagyzsák pénzt, hogy NFS logó alatt jöhessen ki a program. De erről ennyit.
Volt persze időm belekóstolni a játékba. Nem rossz - gondoltam. Van amiben a GRiD jobb, van amiben ez. Pl. a világbajnok belső nézet. Na az tényleg nagyon ott van.
Vezetési élmény? So-So. Egyrészt "belülről" nagyon élethű ha tartjuk a megfelelő sebességet; persze a kézifék...azt manapság kormányról vezérlik?
Külső nézetben viszont gáz az egész ahogy van - legalábbis nekem. Oké, a kocsi fel-le ugrál, nyilván az úttest sem egyenletes, de ez nem szimulátor, meg még zavaró is.
Fizika? Hmm...1 pont Kódmesteréknek...azt hiszem. Azért ott is voltak ám idegesítő dolgok. Itt leginkább az, hogy a kocsik még mindig papírkönnyűek helyenként. A damage-model nevetséges. Van sérülés, néha a kocsi is húz egy picit jobbra vagy balra ha úgy 200-al mentél a falba, de ennyi és nem több.
Aztán vezetési segédletek. Ha szűk utcai pályán nyomulsz mindent OFF-olva, tényleg szenvedsz. Az egyik pofont ellenféltől kapod, a fal adja a másikat. Viszont "hivatalos" aszfaltcsíkon egy hátsókerekes kocsit sem sikerült TC nélkül úgy istenesen megpördítenem. Azért ha 4X4-esed van, nyugodtam lőj ki minden segédleted, BMW-k esetén azért már vigyázni kell, de legalább nő a kihívás. Persze az MI-vel sem vagyok pariban, alig lehet tiszta kört futni, mert mintha direkt mennének neked.
Aztán grafika. Na itt még mindig az EGO viszi a prímet. Belső nézet klassz, de a matricák helyenként kockásak. Meg milyen dolog már, hogy a kasztni sérüléseit ilyen maszatos foltokkal oldották meg?
Zene nem túl hangsúlyos, alapból le van nullázva, maradjon is úgy. Hangok viszont; zene füleimnek, mikor megszólal az Audi RS4 szíve a motorháztető alatt.

Szóval jah, vegyes a leves mi? Ezt egyszerűen lehetetlen a Race Driver-el nem összevetni. Ott a fizika, MI, plusz látvány vitte a prímet, a SHIFT a belsőnézet és vezetési élmény párossal operál.
Ennyi volna? Csak a szép kokpitet tudta összedobni az EA?
Neeem! Mindez alaposan megváltozott bennem, amikor kézi sebességváltásra váltottam. Hihetetlen, hogy mennyit dob egy ilyen kis változtatás az egész játékélmény. Így most már tényleg én uralom a verdám. És a poén az egészben, hogy habár kapott hideget-meleget, de sokkal szimulátorosabb élményt nyújt, mint a GRiD, persze csak a pilóta szemszögéből.
Egyenlőre tehát ennyi. Ha először megkérdeztek, azt mondom nem éri meg, de egyre jobban tetszik.

Játékmenet, kocsik miegymás...majd legközelebb.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!