Tartalom, játékmenet, összegzés

Ha az alapjáték negyven pályáját letudtuk, tehetünk egy próbát a már említett Slopemania kiegészítővel is. Ahogy a neve is mutatja, ebben már nem vízszintes hidakat, hanem lejtőket és emelkedőket kell úgy megépíteni, hogy elbírják a járműveket. Ezek már extrém kihívások: néha nem is kell komplett hidat építeni, elég, ha egy jól irányzott ugratóval a járművek egyszerűen átrepülnek egyik oldalról a másikra. Nem élethű, de ez legalább csempész némi változatosságot a játékmenetbe.

Sajnos ugyanis a Bridge Constructor nagy hibája, hogy egyáltalán nem változatos. A hátterek, a környezet és a pályák felépítése persze változik, de alapvetően minden alkalommal ugyanazt kell csinálni. És ha néhány alap trükköt megtanulunk, akkor a rendelkezésre álló anyagok láttán már előre kitalálható, milyen hidat kell lerajzolnunk. Vannak trükkösebb feladatok, amiken akár sokáig is el lehet gondolkodni, de mivel az interneten az összeshez fent vannak a jó megoldások, így tulajdonképpen csak a játékos jómodorán múlik, mennyit hajlandó áldozni az idejéből a feladványokra. Elvész a varázs amiatt, hogy csak egyszer kell rájönni a megfejtésre, a tartálykocsi jelentette nehéz fokozatot leszámítva nincs a játékban semmilyen újrajátszási faktor. Ha egyszer végeztünk vele, akkor ennyi volt.

Bár a fejlesztők úgy hirdetik az Xbox One változatot, hogy „fejlesztett grafikával” rendelkezik, ez az állítás barokkos túlzás. A felbontást persze megnövelték, de a képek alapján is látszik, hogy ennél több nem igazán történt. A mobilos (vagy jóindulattal tabletes) látványt kapjuk vissza konzolon is, ami kidolgozatlan helyszíneket, alig néhány poligonból álló tárgyakat, gyenge textúrákat, egyszóval jelenlegi konzolokhoz méltatlan grafikát jelent. Meg lett volna a lehetőség, hogy ezt az alapvetően érdekes koncepciót modern és élethű látvánnyal dobják fel, de a fejlesztők ezzel nem éltek. Az összes menüképernyőn, kiíráson is látszik, hogy megelégedtek a mobilok képének egyszerű felnagyításával.

Öröm is vegyül azért az üröm mellé, a Bridge Constructor érintőképernyőkre tervezett irányítását jól ültették át a hagyományos irányítóra. A játék gyorsan és érzékenyen reagál mindenre, gond nélkül lehet méretes szerkezeteket felhúzni a semmiből, töltési idő szinte nincs is, az egész produkció nagyon „könnyű”, igaz, ez el is várható egy néhányszáz megabyte méretű és mindössze 1990 forintos aprócska játéktól. A probléma valójában pont ott van, hogy nem igazán látszik az Xbox One változat értelme, hiszen ugyanezt a minőséget bármilyen telefonon megkapjuk fele ennyiért.

A Bridge Constructor önmagában nem rossz játék. Könnyen kezelhető, jó hangulatú, érdekes termék, amivel például kisebb gyerekek jól eljátszhatnak. Ha nem keresünk hozzá a neten megoldásokat, akkor gondolkodásra is késztet, el lehet vele tölteni egy kis időt, a fizikára épülő játékmenet pedig okoz néhány látványos pillanatot. Viszont ennek így, ebben a formában nagy asztali konzolon nincs sok értelme. Sokkal érdekesebb, szebb és tartalmasabb is lehetne, de ebben a kiadásban inkább csak a gyors bevételszerzés szándéka látszik. Ráadásul a Windows és Windows Phone változatok hamarosan szintén Xbox támogatást kapnak. Nem rossz játék, de inkább ezen platformok valamelyikére érdemes beszerezni.

Pro:

• Érdekes, jópofa alapötlet;
• Könnyű kezelés;
• Gondolkodásra késztet.

Kontra:

• Mobiltelefon szintű látvány;
• Mobiltelefon szintű tartalom;
• Konzolon kétszer annyiba kerül.

50

dreampage