Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • frame>24

    addikt

    válasz csemberlen #2757 üzenetére

    ez érdekes, mert én is a sejjtan és a molekuláris biológia új eredményeinek fölfogása után lettem úgymond "technikailag is" meggyőzve...főleg a replikációs enzimkomplexek...na erre mondja nekem meg valaki, hogy evolúciós tökéledeséséig hogyan osztódott a sejt, anélkül h telenyomta volta magát random mutációkkal (amiknek ugye 99%-a defekt)
    de még ezek előtt sok-sok egyéb, a természetben (kémia, fizika, biol.) található könyörterlen rend, következeteség, szabályosság, személyes megfigyelések, stb.

    vigyázat! - ettől függetlenül bizonyos, hogy van egyfajta evolúció, de szvsz volt pár kiinduló alapmodell, aminek eleve tökéletesen kellett működni

    [ Szerkesztve ]

    ▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1

  • kicsitomi88

    őstag

    válasz csemberlen #2757 üzenetére

    Mindez a következő kérdéssel is összefügg: mennyire csodálatos, mennyire valószínű az evolúciós folyamat? Valóban csodára lenne szükség hozzá? Ennek magában is számos vonatkozása van, itt csak egyet emelek ki, amit a millió/millárd problémának nevezek.

    Pár éve egy hazai kormány a szokott hiány (400 milliárd forint) ledolgozására vonatkozó ötleteket kért a lakosságtól. Össze is jött számos tipp - arra, hogy hogyan kell megtakarítani, ha mindet megvalósítjuk, 400 milliót. A kognitív pszichológia azt tanítja, hogy az ember nem jól dolgozik nagy számokkal, és ez is egy példa erre. A millió és a milliárd között nem "három nulla" a különbség, hanem három nagyságrend, vagyis nem ábrázolhatók például ugyanazon a számítógép-monitoron, mert ha az egyikük egy képpont, akkor a másiknak ezer képpontnak kell lennie. A nagy ötletek lényegében nullát takarítottak meg.

    Az evolúcióban szerepet játszó (véletlen vagy akár nem véletlen) folyamatok mármost 1023 számú molekula (ez a tízes után nem három, hanem 23 nullát jelent) néhány milliárd évig tartó működését jelentik, miközben minden egyes másodpercben milliószámra történnek kémiai reakciók. Nem valószínű, hogy akik a csodát emlegetik, érzékileg fel tudnák mérni ezeket a nagyságrendeket - mint ahogy senki más sem tudja. Akkor hogyan tudunk velük dolgozni? Nem érzékileg, hanem számítási módszerek révén, amelyeket a valószínűségelmélet dolgozott ki. Ezekkel, megfordítva, épp azt számolták ki, hogy az élet keletkezéséhez szükséges legalapvetőbb molekulák szinte azonnal a rendelkezésre álltak, s hogy ehhez hasonlóan az evolúcióhoz szükséges többi esemény is elég gyakran megtörténhetett.

    Szellemes illusztrációját adja ennek Freeman Dyson princetoni fizikus. Ha csodának azt az eseményt nevezzük, aminek nagyon kicsi a valószínűsége, akkor - mint kiszámolta -, az életünkben történő események gyakoriságára vonatkozó ésszerű becslés mellett átlagban havonta történik velünk egy csoda: "Épp ma kaptam emailt a húsz éve nem látott barátomtól, épp amikor őrá gondoltam."

    Kampis György

    http://www.mindentudas.hu/kampisgyorgy/kampisgyorgy/20060509kampis.html

    [ Szerkesztve ]

    90 87.5 87.8 87.5

Új hozzászólás Aktív témák