Új hozzászólás Aktív témák

• #3899 kymco veterán

  Új Válasz 2009-01-10 11:21:29 #3899

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kymco

  veterán

  Mivel elég sokat nyilatkoztam meg mostanság a hit és a zsidóság hite témában, és elég sokszor kellett tudatosan félreértelmezett, csúsztatásoktól sem mentes személyeskedésekbe fulladó ellenvéleményekkel vitatkoznom, és visszatekintve úgy látom, hogy ez egyrészt szétaprózta, másrészt sok esetben elferdítette a gondolatmenetemet, megpróbálom egy szuszra igazolni a Biblia alapján a az általam vázolt bibliai hitet és Isten kritikáját népével, a Izraellel szemben.
  A hit ószövetségi jelentései az igaz, megbízható, hűséges, állandó, tartós stb. Érdekesen mutatja a hit szó jelentésének és az ismeret kapcsolatát, mikor Mózes 40 év bujkálás után visszatér a népéhez és tájékoztatja a népet, hogy ő Isten küldötte, kezdetben nem hiszik el neki. Jeleket, csodákat kell mutatni, ezzel kell igazolnia, hogy ő Isten küldötte. A megbízhatóságát a megismerés alapján szerezte meg.

  2Móz. 4,1-8
  Mózes ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak a szavamra, hanem azt mondják, hogy nem jelent meg neked az ÚR?!
  De az ÚR erre azt mondta neki: Mi van a kezedben? Egy bot - felelte ő.
  Dobd a földre! - mondta az ÚR. Amikor a földre dobta, kígyóvá vált, és Mózes elfutott előle.
  Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet, és ragadd meg a farkánál! Mózes kinyújtotta a kezét, és megmarkolta, az pedig bottá vált a markában.
  Így majd elhiszik, hogy megjelent neked az ÚR, atyáik Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.
  Majd pedig ezt mondta neki az ÚR: Dugd be a kezedet a kebledbe! Bedugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta, hófehér volt a keze a poklosságtól.
  Ezután pedig azt mondta: Dugd vissza a kezedet a kebledbe! Visszadugta a kezét a keblébe, és amikor kihúzta a kebléből, ismét olyan volt, mint testének többi része.
  Ha tehát nem hisznek neked, és nem hallgatnak a szóra az első jelnél, majd hisznek a szónak a következő jelnél.
  
  Figyeljük meg, hogy a csoda itt egyértelműen nem önmagáért, hanem JEL-ként jelenik meg....és itt ugyanaz a szó szerepel hitként, mint az Istenben való hitként. Tehát a hit megszerzéséhez megtapasztalás kell....

  Ézs 7,9b-14
  ....De ha nem hisztek, nem maradtok meg!
  Ezután így szólt az ÚR Áházhoz:
  Kérj jelt Istenedtől, az ÚRtól, akár lentről a mélyből, akár fentről a magasból!
  De Áház így válaszolt: Nem kérek, nem kísértem az URat!
  Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok?
  Ezért maga az ÚR fog nektek jelt adni: Íme egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezik el.
  
  Kérj jelet az Istentől... szintén azt látjuk, hogy a hittel kapcsolatban bizalmat akar ébreszteni. Itt Isten folytat párbeszédet Júda királyával, és látjuk, hogy egyrészt Dávid népéről (Izrael népének megmaradt része, Júda) Isten elég kemény kritikát mond, majd több 700 évvel Jézus születése előtt elhangzik Jézus születésének próféciája....

  Az ószövetségi hitre a legjellemzőbb példa Ábrahám esete.
  1Móz. 15,5-16
  Azután kivezette az ÚR, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz!
  Abrám hitt az ÚRnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.
  
  Ábrahám hitt az Úrnak. Nem az a lényeg, hogy elhitte, létezik az Isten, hanem elhitte, hogy amit Isten igér, az be fog következni, amit bizalomnak nevezünk alsó hangon. Tehát az alapkérdés a jelen esetben is nem az, hogy van-e Isten, hanem az, hogy jót akar-e nekem, igaz-e, amit mond.
  Az Úr igaznak fogadta el annyit tesz, mint amikor a mai keresztény azt mondja, hogy üdvössége van. Látható, hogy ehhez csupán az Isten szavába vetett bizalomra volt szüksége Ábrahámnak.
  De hogy lássuk a példákat, ahol a hit nem csupán egy intellektuális dolog, mármint hiszem, hogy létezik:
  Hós. 2,22
  Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az URat.
  Jer. 31,33-34
  ...Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje - így szól az ÚR -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.
  Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az URat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az ÚR -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

  Itt előjön, hogy a hit az Isten szövetségében való hitet jelenti és azt, hogy ez nem csak az intellektust érinti, hanem az ember egész lényét. És látjuk, hogy a hit az ismerettel szoros kapcsolatban van. Csak abban lehet bízni, csak abban lehet hinni, akit ismerünk. Itt nem valami titkos tan ismeretéről van szó, hanem az élő Isten személyének ismeretéről.
  Isten felhő és tűzoszlopban járt előttük a pusztában és a nép követte (4Móz 9,15-)... mert Isten megígérte nekik, hogy bevezeti az ígéret földjére. Tudták, hogyha követik, eljutnak a földre. A hívő élet is ilyen. A hívő ember vezetett ember. És a lényeg ebben az esetben nem az, hogy van vezető, hanem az, hogy aki vezetőnek mondja magát megbízható-e... és újra megjelenik a hit szóban a bizalom, ami pedig a másik megismerésével ébred fel..... vagy múlik el. A hit sokkal összetettebb dolog annál, hogy hiszem, hogy létezik. Valami olyan, hogy hiszem, hogy létezik, hiszek benne, hiszek abban, hogyha őt követem, akkor célhoz érek, bízok abban, hogy igazat mond, hogy hűséges marad hozzám, és ez nem csak az intellektusomat érint, hanem az egész egzisztenciámat (ókori képpel a sz egész szívemet).
  Az újszövetségi hitre majd később térek vissza, de lehet, hogy nem is lesz szükség rá, mert ez az ószövetségi példasor is elégségesnek látszik... majd kiderül...

  Térjünk rá egy kicsit Izrael szerepére. Izrael "alapítása" arra vezethető vissza, mikor Isten elhívta Ábrahámot. Mit is olvashatunk indokként, miért választotta pont őt? ....Nincs indok.... nincs érv...nincs semmi különlegessége

  1Móz. 12,1-4
  Az ÚR ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!
  Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. [1Móz 17,6]
  Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.
  Abrám elment, ahogyan azt az ÚR mondta neki, és Lót is vele ment.
  
  Tehát nem különb ember másnál. Izrael népe sem különb másnál... én sem vagyok különb Izrael népénél....
  Sőt, később fokozza:
  5Móz. 7,7-8
  Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt,
  hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből.
  
  Tehát még csak nem is nagy... van, ahol Jákob népét az ige kicsiny féregnek nevezi.... magáért beszél:
  Ézs. 41,14
  Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel! Én megsegítlek

  Később Isten megmenti Izrael nemzeteségét József viszontagságain keresztül. Izrael alakuló népe amíg eljut Egyiptomba az Isten hűségének bizonyságtételeit hagyja hátra. A korabeli településnevek mind mind jelzik Isten gondoskodó munkáját, de a született gyermekek neve is erről árulkodik. Az Úr gondoskodik (1Móz 22,14), bizony az ÚR van ezen a helyen (1Móz 28,16),meglátta a nyomorúságomat az ÚR (Rúben), meghallotta az ÚR, milyen megvetett vagyok (Simeon), hálát adok az ÚRnak (Júda), Ítélt a ügyemben az ÚR a javamra (Dán), Isten velem volt (Náftáli), megadta Isten nekem ami jár (Issakár), ajándékot adott nékem az ÚR (Zebulon), Isten gyarapít(József) és számos oltár is jelzi, hogy Isten megtartja ígéretét...
  És ezek azért fontosak, mert mikor az egyiptomi lét rabsággá válik Izraelnek Mózest küldi Isten szabadítóként, emlékezzenek arra, hogy Isten hűséges....
  De nem, a nép kételkedik abban, hogy Isten jót akar... A szabadítás és a vándorlás során számos esetben vádolják Mózest, és általa Istent, hogy el akarja őket pusztítani, (azt hiszik, hogy Isten a fáraó bosszújával ki akarja irtani a népet, majd a pusztában éhen majd szomjan pusztulni hagyni akarja stb). De a csúcs a szövetségkötés után (Tízparancsolat kézhezvétel után 2Móz 32) a nép aranyborjút kezd imádni. Gondolhatná a felvilágosult mai értelmiségi, hogy nem mindegy? Az a lényeg, hogy hisz valamiben.... De láthatjuk hogy Isten számára ez a fajta hit, ami ráadásul a frissen kötött szövetséggel a háta mögöt Izrael népe tesz nem tetszik az ÚRnak. Innen látható, hogy fontos a keresztény hitben, hogy miben hiszünk és fontos az ismeret is, mert a csinált istenszobrok tilalma pont a még "meg sem száradt tintájú" tízparancsolatban szerepelt.
  Látható, hogy a frissen megkötött szövetséget mennyire vette komolyan Izrael népe... már rögtön az elején megszegte...
  De beszédes Izrael egyik perlekedése:
  4Móz. 21,4-5
  [I]Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát. De útközben elfogyott a nép türelme,
  és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt.

  [/I]Isten létében kételkednek? Nem, abban kételkedik a nép, hogy Isten jó, és azt gondolja, hogy meg akarja ölni őket a pusztában.... ergo a "jóisten" képe nem olyan magától értetődő még Izrael esetén sem.
  Vagy egy másik idézet, mikor a kémek híreket hoznak Izrael népének az ígéret földjéről, annak gazdagon termő földjeiről, és az ott lakó erős népekről. A nép kétségbeesik és megijed a rá váró veszedelemtől, és vádolja az Istent:
  4Móz. 14,1-3
  Ekkor az egész közösség elkezdett hangosan jajveszékelni, és sírt a nép egész éjjel.
  Izráel fiai mindnyájan zúgolódtak Mózes és Áron ellen. Ezt mondta nekik az egész közösség: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, vagy halnánk meg itt a pusztában!
  Miért akar bevinni minket az ÚR arra a földre? Azért, hogy fegyvertől hulljunk el, asszonyaink és gyermekeink pedig prédára jussanak? Nem volna jobb visszatérnünk Egyiptomba?
  
  Tehát aki érveket akart volna szerezni arról, hogy mennyire magától értetődő a "jóisten" képe Izrael életén keresztül, az találhatott volna könnyen, ha beleolvas a Bibliába. Magáért beszél.

  A bírák könyve azért érdekes a téma szempontjából, mert szinte minden története arról szól, hogy Izrael azt tette, amit rossznak lát az ÚR. Sőt esetenként a nép élére Isten által választott bíra is.... Ennyire nem egyértelmű, hogy Izrael megérdemli az Isten szövetségét... és ez mutatja, ha még ők sem, akkor senki sem....

  Sámuel könyveiben érdekes fejlemény, hogy ISTEN AKARATA ellenére a nép a környező népek mintájára királyt akar választani... és meg is teszi....

  Dávid és Salamon uralkodása után pedig csak elvétve találunk olyan királyt Izraelben és Júdában, aki Isten akaratát kereste volna... de még a népben sem nagyon érzékelhető ez az igény. Akit ez részletesen érdekel, az olvashatja a Sámuel könyveiben, királyok könyveiben és a prófétáknál (a teljesség igénye nélkül)...
  Ézsaiás 8,4-13
  Ézsaiás prófétán keresztül ez az ÚR véleménye és ítélete a népéről:
  [I]Még ezt is mondta nekem az ÚR:
  Mivel megvetette ez a nép a Silóah csendesen folydogáló vizét, és Recínnek, meg Remaljáhú fiának örül,
  azért rájuk zúdítja az ÚR az Eufrátesz hatalmas és nagy vizét, Asszíria királyát teljes hatalmával. Mindenütt kilép medréből, és hömpölyög partjai fölött.
  Betör Júdába, végigzúdul rajta, és nyakig ér. De ha kiterjesztett szárnyaival széltében ellepi az országot, velünk lesz az Isten!
  Tomboljatok csak népek, majd meg fogtok rettenni! Figyeljetek mind, ti messze országok! Fegyverkezzetek csak, majd meg fogtok rettenni, fegyverkezzetek csak, majd meg fogtok rettenni!
  Szőjetek csak terveket, majd meghiúsulnak, tárgyaljatok csak, úgysem sikerül, mert velünk az Isten!
  Így szólt hozzám az ÚR, amikor keze megragadott, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek az útján:
  Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt, amit ez a nép összeesküvésnek mond, amitől fél, attól ne féljetek, és ne rettegjetek!
  A Seregek URát tartsátok szentnek, őt féljétek, tőle rettegjetek...

  [/I]És az ok:
  Elfeledkezett a nép szabadító Istenéről Ézs 17,10
  Nem egyes ember, nem a vezetők csupán, hanem egész Izrael.

  Ézs. 29,13-14
  Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat,
  azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme homályos marad.
  
  A nép csak szájával tiszteli az URat...istenfélelme betanult dolog (szocializált viselkedésforma, nem valóságos hit).
  Tehát a Biblia szerint létezik ilyen . Nem én találtam ki.

  Vagy Jeremiás próféta arról beszél, hogy egész Izrael hűtlenné lett... más kor, eltelt több száz év, és látható, hogy már Mózesnél is hitetlen, hűtlen a nép, a bíráknál is és most látjuk Ézsaiásnál, de rá kb 100 évre Jeremiásnál is probléma (Jeremiás 2)
  És érdemes látni, hogy Izrael bűnét hogyan részletezi a próféta és erre hogyan reagál a nép. Széttépi a király Isten üzenetét, kútba dobják a prófétát, hazaárulónak titulálják....
  Hóseás Isten népének hűtlenségét veti szemére Isten hűségével szemben. Nagyon erős képeket használ...
  És lehetne a többi prófétát is idézni, de maradok kettőnél. Egyik a legutolsó, Malakiás:

  Mal. 1,6-14
  A fiú tiszteli atyját, a szolga az urát. Ha én atya vagyok, miért nem tisztelnek? Ha én ÚR vagyok, miért nem félnek engem? - mondja a Seregek URa nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet. Ti ezt kérdezitek: Mivel vetettük meg nevedet?
  - Azzal, hogy oltáromra tisztátalan kenyeret hoztok. - Mivel tettük tisztátalanná? - kérdezitek. - Azzal, hogy az ÚR asztalát lebecsülitek.
  Mert vak állatot hoztok áldozatul, és nem tartjátok rossznak. Sántát vagy bénát hoztok, és nem tartjátok rossznak. De vidd csak azt a helytartódnak: kegyes lesz-e hozzád, és szívesen fogad-e? - mondja a Seregek URa.
  Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen meg nekünk! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? - mondja a Seregek URa.
  Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek - mondja a Seregek URa -, nem kívánok tőletek áldozatot!
  Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenütt jó illatú áldozatot mutatnak be nevemnek, és az tiszta áldozat! Mert nagy az én nevem a népek között - mondja a Seregek URa.
  Ti pedig meggyalázzátok, amikor azt gondoljátok, hogy az ÚR asztalát tisztátalanná szabad tenni hitvány terménnyel és eledellel.
  Azt mondjátok: Micsoda fáradság! - és még lihegtek is közben - mondja a Seregek URa. Pedig lopott állatot hoztok, vagy sántát és bénát. Ha ilyen áldozatot akartok hozni, nem kívánom tőletek! - mondja az ÚR.
  Átkozott a csaló! Van ép hím állat a nyájában, mégis hitványat áldoz az ÚRnak, ha fogadalmat tesz. Pedig én nagy király vagyok - mondja a Seregek URa -, és félik nevemet a népek!
  
  Ez Isten kritikája saját népéről Izraelről, nem az ENYÉM. Remélem elég példát hoztam fel az Ószövetség minden részéből.... ha valaki meg akarja cáfolni, akkor kb ekkora mennyiség elég lesz.... nem fog találni senki még feleannyi dicséretet sem. Mint ahogy nincs Ábrahám kiválasztásakor dicséret... később sem sok, max erős kritika.... Mintha ez a nép minden erejét arra használná, hogy szembeálljon Istenével, azzal a feladattal, amire Isten bízta.
  A helyzet fonákságát jól mutatja egy a Bibliából ismert szatíra, Jónás könyve. Itt Jónás (Izrael népét jelképezi) feladatot kap Istentől, de ahelyett hogy engedelmeskedne pont az ellenkező irányba menekül... Hűtlensége miatt majd elpusztul egy teljes hajó a rakománnyal, személyzettel és utasaival. És bár tudja, hogy a vihar miatta van, nem foglalkozik vele... gőgösen áll a többiekhez.
  A történet többi nagy halas része ismert. Végül elmegy a városba, hirdeti Isten ítéletét, és a város megtér. Jónás pedig bosszankodik azon, hogy Isten megbocsát és nem pusztítja el őket....
  Nos ez a korabeli Izraelről szóló nagyon ütős kritika.... A pogány nép megtér Isten szavára, a próféta pedig kemény marad és önző....
  Érdemes elolvasni....
  És akkor nem szóltam arról, hogy mi Jézus véleménye kora vallási elöljáróiról, a farizeusokról.... és nem is fogok, mert akkor elfogultsággal lehet vádolni... Elég ütős szvsz az, amit a zsidók szent könyveiben olvashatunk, de csak annak, aki veszi a fáradtságot és beleolvas... aki csak úgy általánosságban akar erről vitázni, bármit belegondolhat a tények ismerete nélkül
  Kérlek benneteket szakadjunk el attól, hogy ez a fajta hit elfogadható-e számotokra... most én a hitet magát, és Isten népének Istenhez való viszonyát szerettem volna kiemelni. Ezt lehet elfogadni és elutasítani, de azt mondani rá, hogy nem igaz, csúsztatásokkal teli az állításom talán már nem lehet, mert elég sok oldalról támasztottam alá a Bibliából.

  Talán egy kis újszövetségi kitérő.
  Aki hisz és megkeresztelkedik / bemerítkezik az üdvözül a Biblia szerint. De János azt mondja: akik befogadták (Jézust), azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekei legyenek, mindazokat, akik hisznek az ő nevében. Jézus neve: Immánuel, velünk az Isten, Megváltó, Felkent, Messiás.....
  Aki ezt elhiszi Jézusról, aki befogadja Őt, az hívő, és nem az, aki elhiszi, hogy Jézus élt..... Itt személyes kapcsolatról van szó. Csak azt fogadom be a lakásomba, akit ismerek és akiben megbízok... Mi is a pistis görög szó jelentése a hit mellett?: Bizalom, hűség.......
  Minden összeér. Az Ó- és Újszövetség ugyanerről beszél... a bizalomról, hűségről, reményről, hitről... ugyanazt érti alatta, és ugyanúgy nem az emberi teljesítmény jutalma, hanem kegyelem, ami Istentől jön.... A Biblia konzisztens, és ezt fel lehet ismerni, ha valaki nem csak dumál róla, hanem olvassa is....

  Egy kis újszövetségi hittel kapcsolatos igecsokor:
  Róm 3,22
  Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek.
  (a nyilvánvalóvá tesz másképpen megismertet)

  Róm 10,17
  A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.
  (A hit Isten szavától van, ez pedig több az Isten puszta létezésétől, értelem is kell hozzá...)

  Kol 2,7
  Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.
  
  2Thessz. 2,13
  Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.
  (az igazságba vetett hit... találó és elég beszédes)

  2Tim. 3,8
  Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megromlott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is.
  (érdekes az ellenpólus. Kik a hit szempontjából megbízhatalanok, kikre figyelmeztet a levél írója? A megromlott értelműekre)

  Jak. 2,17
  Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.
  (A hitnek az egész életre, szavainkra, cselekedeteinkre hatással kell lennie, nem intellektuális elfogadása valami létezésének, hanem az egész életet, egzisztenciát meghatározó élteforma)

  És végezetül. A hit csak olyan ismeretet követel meg, hogy tudjuk kiben hiszünk.
  2Tim. 1,10-12
  Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.
  Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.
  Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.
  
  Pál apostol kitartásának is ez a titka. Meg akarták ölni, mert keresztény lett, menekülnie kellett a zsidó testvérei elől, megkövezték, meglincselték, börtönbe vetették, megkorbácsolták... stb és mindezt ártatlanul. Más ember ebbe belerokkant volna lelkileg, ő meg azt mondja tudom, kiben hiszek...

  És ennek a tudása nem igényel nagy intellektust, van értelmi fogyatékos, volt alkoholista, volt kábszeres, betanított munkás, földműves testvérem számos a képzett, intellektuálisan képzett emberek között. Ugyanabban az Istenben hiszünk, és ugyanazért, mert megismertük, hogy Jézus a Szabadító, a Megváltó....

  www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák