Kicsomagolás és tartalom

Megérkezett végre a The Witcher 2: Assassins of Kings című RPG, ami az idei év egyik ígéretes szerepjátékának tűnik. Mielőtt belemennék a csomag tartalmának ismertetésébe, engedjétek meg, hogy szívből gratuláljak a CD Projektnek. Már régen találkoztam olyan játékkal, ahol normál árért cserébe (Értsd: nem gyűjtői kiadás) ennyi extrát pakolnának mellé.

A játéknak itthon a Premium Edition változata kapható, ami egy meglehetősen igényesen kidolgozott papírdobozban kapott helyet. A csomagban a játék DVD-it, valamint a Bónusz lemezeket tartalmazó tokokon kívül egy magyar nyelvű útmutatót is találunk, melyben részletesen le van írva az összes küldetés, térképekkel illusztrálva a könnyebb tájékozódás érdekében. Egy vérbeli szerepjátékos ilyesmikre nyilván szeret egyedül rájönni, de megnyugtató a tudat, hogy mindenre gondoltak a készítők.

Mindkét DVD tokban találni lehet valamit a lemezek mellett (A képeken látható Witcher 2 posztert a CD Galaxis küldte a játékkal, az nem volt része a csomagnak). Kezdjük előbb a Bónusz DVD tokjának tartalmával: Ebben két korongot találhatunk, melyek közül az első CD a játék eredeti zenéit tartalmazza, míg a második DVD-n a szokásos extra tartalmak kaptak helyet, úgymint képek, artok és festmények a játékból, interjú a készítőkkel, fejlesztői naplók, valamint a játék előzetesei.

A lemezeken kívül találunk itt még két papercraft (hajtogathatós) figurát is, melyek darabjait kivágva Geralt és Dandelion papír modelljét állíthatjuk össze belőlük. Biztos érdekes, talán majd egyszer megcsinálom. :-) A figurák mellett egy korabeli stílusban, valósághűen mintázott, sajátosan fogalmazott levelet is tartalmaz a DVD tok, melyben ráadásul egy részletesen megmunkált kicsiny érme is lapult.

A játék lemezeit tartalmazó DVD tokban a két korong mellett szintén találtunk érdekességet. A magyar nyelvű kézikönyv alatt egy részletesen kidolgozott térkép is lapul, ami ráadásul elég tekintélyes méretűre hajtogatható ki. Az egyik oldalán az Északi Királyságok, míg a másikon a Pontar-völgy részletes térképe található, korabeli ábrákkal és jelekkel illusztrálva, néhol még a játék történelmének egyes fontosabb eseményeit is bejelölték.

Az első benyomások tehát egyértelműen pozitívak, ritkán látni manapság ilyen összeállítású játékot ennyi pénzért (10K alatti áron!). Ehhez képest a Dragon Age 2 BioWare Signature Edition elbújhat, mindössze csak egy lemez és egy kézikönyv volt benne, semmi kézzelfogható extra. Egyetlen negatívumként talán azt lehet felróni, hogy a játék két lemezét szorosan egymáshoz préselve rakták bele egy szimpla DVD tokba, így azok könnyen megsérthetik egymás felületét. Ha már ennyi igényes tartozékot adtak hozzá, esetleg egy fémdoboz nem lett volna tetemes pluszköltség, kényelmesen elférne benne a négy darab korong.

Grafika és beállítások

Az előzetes képek és videók alapján kicsit tartottunk a játék gépigényétől, de a végleges verziót feltelepítve és elindítva szerencsére nem ilyen vészes a helyzet. A The Witcher 2: Assassins of Kings mintegy 14GB helyet foglal el merevlemezünkön, ami manapság már szokásosnak mondható.

Én egy Intel Core i7-920, 6GB RAM, AMD Radeon HD 6870 1GB videokártyával felszerelt gépen futtattam a játékot, és minden beállítást maximumra tolhattam, kettő kivételével. Egyik a "Legjobb mintavétel" nevezetű kapcsoló, amit ha bekapcsoltam, cirka 50%-kal kevesebb FPS értéket értem el egy kevés képminőség javulás árán. A másik az "Elmosódás", ami engem azért zavart nagyon, mert még az egér mozgatása közben is összemosta néha a képet.

A fent említett beállításokkal, 1920x1200-as felbontás mellett a FRAPS átlagosan 40 FPS körüli értékeket mért, ami még a nagyobb terepeken, harc közben sem esett le 35 alá. Tehát folyamatosnak éreztem a játékot. Sok AMD kártyatulajdonos panaszkodott teljesítménybeli problémákra - ez talán azért van, mert a Witcher 2 egy nVidia logóval indul -, ám nálam ez nem jelentkezett.

Azonban az időközben kijött v1.1-es patch telepítését követően én nem találkoztam a beígért gyorsulással. Minden ugyanúgy van beállítva most is, és ismét 35-40 környékén mozog az FPS érték. Valószínűleg a gyengébb gépek tulajdonosait érinti inkább a dolog, akiknél még az eredeti verziószámú játék akadozott. Az egyetlen változás, amit észrevettem, hogy sokkal hamarabb töltődik be a játék, és a mentések visszatöltése is gyorsult valamennyit.

A játék grafikája véleményem szerint gyönyörű, a RED Engine kiválóan teljesíti feladatát. A környezet nagyon részletesen van kidolgozva, a lengedező fűszálak, szélfútta levelek és csobogó patakok között sétálva szinte paradicsomi érzés kerít minket hatalmába. És ami igazán nagyot emel rajta, az, hogy nem kihalt a terep. A településeken az emberek, törpék és tündék élik mindennapi életüket, és nem vigyázzállásban pózolnak egész nap házaik előtt. Reggel felkelnek, majd este lefekszenek, úgyhogy éjszaka nem fogunk tudni például bevásárolni egy boltban, mert a tulajdonosa valószínűleg éppen alszik. Ugyanez van rossz idő esetén is, a lakók behúzódnak a házaikba, vagy meglapulnak az ereszek alatt.

Egy magasabb hely tetejéről letekintve, ha végignézünk a részletesen kidolgozott tájon, valósággal úgy érezzük, hogy egy interaktív film résztvevői vagyunk, amit az átvezető animációk még tovább fokoznak. Azonban ezek úgy vannak megcsinálva, és jól illeszkednek a történetbe, hogy egyáltalán nem zavaró, amikor egy hosszabb monológ során nem sok dolgunk van, csak figyelni a "mozira" :-).

A párbeszédek során vehetjük észre azt is, hogy a szereplőket mennyire részletesen kidolgozták. A karakterek bőrén lévő szeplők, valamint a borosta is valósághűen van ábrázolva, az öltözékükön pedig még a varrást is látni lehet, amivel összefércelték a ruhák anyagát. Összességében tehát az egész környezeten látszik, hogy él, mozog, nem csak egy statikus díszlet között járkálunk. A vizek, fémek és kopott kövek felületei szépen csillognak ha rájuk süt a nap, előbbin tényleg érezzük a nedvességet. Az élőlények animációja is valósághű, valamint a napszakok és időjárás változása is gyönyörű effektekkel van megvalósítva - pláne a hajnal és a naplemente -, nagyon szép hangulatot tudnak teremteni.

Ami szintén egy hatalmas piros pont részemről, az magának a játék világának kidolgozottsága. Egészen egyedi szereplőkkel és hangulattal rendelkezik a Witcher 2 című játék, ami nem a szokásos fantasy klisékre épül. Az itteni törpék és tündék folytonos fajgyűlöletnek és elnyomásnak vannak kitéve, rendszerint mocskos külvárosokban, gettókban élnek az emberi települések eldugott szegleteiben.

Sok helyen találkozunk az élet sötét oldalaival, gyakori a prostitúció, szex, vér, erőszak, kegyetlenség, züllés, ivászat és maguk a szereplők is elég mocskos szövegeléseket végeznek néha, így nem csoda, hogy 18 éven felüli besorolást kapott a játék. Itt említeném még meg a honosítást készítők munkáját is, akik szerencsére kiválóan végezték a dolgukat. A játék magyar fordítása véleményem szerint nagyon jól sikerült. A tetemes mennyiséget alapul véve elenyésző az a pár mondat, amit esetleg magyartalannak érzünk, és szinte helyesírási hibákkal sem lehet találkozni. Szép munka, meg kell hagyni.

Történet és indulás

FIGYELEM! Ezt az oldalt csak azok olvassák el, akik már játszottak az első résszel, vagy nem zavarja őket egy kis SPOILER!

"Valóban, semmi sem visszataszítóbb, mint e szörnyek, amelyek megcsúfolják a természetet, s úgy nevezik őket: witcherek. Gonosz mágia és boszorkányság ivadékai ők. Gátlástalan gazemberek, lelkiismeret és erény nélkül. Valóságos pokolbéli teremtmények, akik csak arra képesek, hogy elvegyék mások életét." - idézet a játék elejéről.

A játék kezdetén főhősünk, Ríviai Geralt, aki maga is egyike a witchereknek, továbbra is hűen szolgálja Foltest királyt, aki éppen az uralkodói kötelezettségeinek eleget téve próbál meg békét hozni Temeria földjére. Miután együtt sikeresen legyőzték a Lángoló Rózsa rendjének utolsó védőbástyáját is, már egyedül csak La Valette bárónő kastélyában kell rendet teremteniük, ahol katonák egy csoportja fellázadt a király ellen.

Egy hónap telik el a király elleni merénylet óta, mikor is a sereg végre megérkezik a bárónő kastélya alá. Miközben felkészülnek az ütközetre, Geralt, aki Foltesttel maradt, kénytelen beismerni, hogy még mindig nem tudja elkezdeni saját küldetését, azaz a titokzatos, witcher kinézetű orgyilkos kiléte utáni nyomozást. Mivel a király a segítségét kéri, beleegyezik, hogy még utoljára segít neki megoldani a kialakult konfliktust, de utána elindul a saját feladata után... itt kapcsolódunk be a történetbe.

A játék bevezetőjét érdekesen oldották meg. Főhősünk ugyanis éppen börtönben csücsül, a vád ellene pedig az, hogy megölte Foltest királyt. Vernon Roche, a különleges egység vezetője hallgat ki minket, és miközben az általunk választott sorrendben elmeséljük neki a történetünket, kiderül, hogy miként váltunk Foltest király megmentőjéből és ünnepelt hősből egy gyilkosság első számú és egyetlen gyanúsítottjává. Mivel szabadon választunk a lehetőségekből, így nem kevesebb, mint háromféleképpen élhetjük át korábbi kalandjainkat, azaz ennyi különféle kezdést láthatunk.

A prológus során megismerkedhetünk a játék kezelőfelületével és irányításával - erről majd később -, és a börtönből való szökésünket követően (Azt hiszem, ezzel nem lövök le túl nagy spoilert) elindul a valódi cselekmény. A játék Andrzej Sapkowski könyvei alapján íródott, így szerencsére bőven állt háttéranyag a készítők rendelkezésére.

Mivel egy szerepjátékról beszélünk, így a történetmesélésre nagy hangsúlyt fektettek a készítők. Sok küldetés, sőt, akár a fő történetszál is lényegesen más irányt vehet egy látszólag lényegtelen döntésünk következtében. Ráadásul a dialógusoknál fenyegetéssel, vagy mágikus hatalmunk segítségével további információkhoz és lehetőségekhez juthatunk.

A The Witcher 2: Assassins of Kings című játék története a prológusból és három fejezetből áll, melyekben pár főküldetés található, valamint rengeteg mellékküldetés. A főküldetések viszik előre a történet fonalát, ezek megoldásainak mikéntje sokszor lényegesen eltérő történetszálat eredményez. SPOILER! Elolvasásához jelöld ki! Például az egyik főküldetés során választanunk kell, hogy ki mellé állunk a történet hátralévő részében, és választásunktól függően két, teljesen eltérő helyszínre jutunk, ahol más-más küldetéseket kapunk.

A mellékküldetéseket nem kötelező megcsinálni, viszont amennyiben vesszük a fáradtságot, és szánunk rájuk időt, úgy kellő mennyiségű tapasztalati pontot és anyagi javakat szerezhetünk a segítségükkel. Nem beszélve arról, hogy némelyikkel komoly tudásanyagra tehetünk szert a Witcher 2 világáról és annak lakóiról.

Egy dolog azonban biztos: a végigjátszást követően (Ami nagyjából 30 órát vesz igénybe, ha a főküldetésekre koncentrálunk, de ez a szám a mellékküldetésekkel még tovább nőhet ), erős késztetést fogunk érezni rá, hogy egy eltérő tulajdonságokkal rendelkező Geraltot alkotva ismét belevágjunk a kalandokba, ugyanis annyi mellékszál, valamint történetre kiható választás van a játékban, hogy a The Witcher 2 végén nem kevesebb, mint 16 különféle befejezésben lehet részünk!

Kezelőfelület, irányítás, harc

Mielőtt belevágnék a játék irányításának ismertetésébe, annyit hadd említsek meg, hogy én annak idején keveset játszottam az első résszel, úgyhogy a tesztben mellőzöm az összehasonlításokat, nem írok olyasmit, hogy valami előnyére vagy hátrányára változott.

A játék kezelése viszonylag egyszerű. A szokásos "W,A,S,D" gombokkal tudunk mozogni, az egérgombokkal pedig csapkodni, valamint interakciókat végezni. Harcnál a bal gomb a gyors, a jobb pedig a lassú, de erős támadást aktiválja. Az "1" és "2" gombokkal választunk fegyvert, az acélkardot humanoidok, míg az ezüstkardunkat a különféle természetfeletti lények és erősebb ellenfelek ellen vethetjük be hatékonyan. A "Q" billentyűvel aktiváljuk az éppen kiválasztott jelet, míg a "CTRL" gomb a körmenüt hívja elő, ahol ezek között válthatunk, valamint használhatjuk a meditációt, ami szintén egy nagyon fontos dolog - ezekre majd később kitérek. Ilyenkor lelassul az idő, így akár harc közben is tudunk a jelek, valamint bekészített tárgyaink között váltani - a meditációt persze ilyenkor nem használhatjuk.

Az "E" billentyű használatával tudunk védekezni a ránk mért ütések ellen, ami ugyan nem nyeli el teljesen a kapott sebzést, viszont jócskán tudja azt csökkenteni, pláne ha fejlesztjük a hárítás képességet. Szintén nagyon fontos a gurulás, amit a "W,A,S,D" billentyűk duplán történő lenyomásával, vagy a "SPACE" használatával érhetünk el. Több ellenfél esetén ez létszükség, hiszen az automatikus célzás és a forgó kamera miatt sokszor megesik, hogy Geralt két ütés közt célpontot vált, és egy hirtelen lendülettel beveti magát a tömeg közepébe.

A kijelölt ellenfelet egy célkereszt mutatja, a következő csapásunk illetve védekezésünk ellene fog irányulni. Meglehetősen látványos jeleneteknek lehetünk tanúi, miközben a távoli ellenfelekre Geralt vetődve csap le, vagy amikor a "W,A,S,D" gombokkal kombináljuk az egérrel történő csapkodást, és látványos kombinációkkal csépeli hősünk az ellent. Sajnos néha megesik, hogy egy ilyen ugrással egybekötött csapás után a hátunk védtelen marad, ami aztán bekapott találatokhoz, esetenként akár az utolsó mentésünk visszatöltéséhez is vezethet.

Még egy fontos dolog van, amiről eddig nem beszéltem, éspedig a Witcher Medál, amit alapértelmezés szerint az "Y" (vagy "Z") gombbal tudunk aktiválni. Két felettébb hasznos funkciója van ennek, egyrészt egy kis ideig kijelölhetjük segítségével a közelben lévő, használható objektumokat, ami főleg sötétben jön jól, másrészt pedig különféle buffokat (plusz védelmet, sebzést, stb.) kaphatunk, ha erőtér közelébe érve aktiváljuk és abba belesétálunk.

Ezekre az erőterekre a medálunk egy rezgő hang és egy vibrálás kíséretében reagál, amit a képernyő bal felső sarkában lévő farkasfejen tudunk észrevenni. Amint ezt látjuk, álljunk meg és aktiváljuk a medálunkat. Az erőtereket piros színű felhő jelzi, melyben kisülések cikáznak. Miután megláttuk, igyekezzünk addig belemenni, amíg aktív a medál. Ha sikerült, akkor a képernyő felső részének közepén egy ikon jelenik meg, alatta egy számlálóval (Lásd a képeken is). Ez azt jelzi, hogy meddig tart az erőtér hatása.

A harchoz szintén hozzátartozik a különféle jelek használata, melyeknek segítségével lebéníthatjuk, felgyújthatjuk, ellökhetjük vagy földhöz ragaszthatjuk ellenfeleinket, valamint extra védelmet biztosítanak számunkra. Ezeknek az ismertetését a következő oldalon találhatjátok. Összefoglalva az eddig leírtakat, a harcnak egy fontos alapszabálya van: ne engedd, hogy bekerítsenek! A helyezkedés mindennél fontosabb, ugyanis nem csak az ellenfeleink szédülnek meg egy keményebben bekapott ütéstől, hanem Geralt is. És nincs annál bosszantóbb, amikor péppé verik hősünket, miközben ő az egyik korábbi pofontól elkábulva mered maga elé.

Vannak még az úgynevezett "Quick Time Event" (Gyorsan Történő Esemény) nevű minijátékok (pl. ökölharcoknál), ilyenkor a felvillanó gombokat kell megfelelő sorrendben és időben lenyomnunk, vagy az egeret jobbra-balra tologatva a jelet a kijelölt mezőben tartani (pl. szkanderezésnél). Ezek főleg a konzolos akciójátékok jellemző alkotóelemei, egy PC-re készült RPG-ben meglettünk volna nélkülük. Szerencsére nincs sok belőle.

Karakterfejlődés, jelek, tárgykészítés és mutáció

A fegyvereinken kívül egy rakás egyéb holmi is segíthet harcolni az ellenfeleink ellen. Vannak a különféle jelek, valamint elkészíthető csapdák, főzetek és tárgyak, végül pedig mutagének. A karakterünk fejlesztésekor eldönthetjük, hogy melyik irányba kívánunk tovább haladni. Választhatunk, hogy a harcra gyúrunk, vagy inkább a jeleink, esetleg az elkészített tárgyaink minőségét javítjuk fel. Lássuk, miből válogathatunk:

• Képzés: az elsődleges út, erély regeneráció, hatékonyabb hárítás, tőrvetés és hasonló okosságok. Minimum hat pontot el kell itt költenünk mielőtt a többi irányt fejleszthetnénk.
• Kardforgatás: kardvívásunkat fejleszti, nagyobb sebzések, még hatékonyabb védés, védekezésből visszatámadás és csoportos kivégzések, a harcosok választása.
• Alkímia: a bombákat, csapdákat, főzeteket erősíti, nagyobb lesz a hatóidejük, több hozzávalót tudunk begyűjteni, létrehozhatunk mutagéneket, egyéb bónuszok ha főzet hatása alatt állunk.
• Mágia: a jelek használata profi szinten, nagyobb hatótávolság, hosszabb hatás, sokszor újabb hatások is adódnak az eddigiekhez. Megtanulhatjuk a Heliotróp Jelet, ami lelassítja az időt, előnyt szerezve nekünk a harcban.

Tapasztalati pontot (XP) a megölt ellenfelek, valamint végrehajtott küldetések után kapunk. Ha elegendő összegyűlik, szintet lépünk. Ilyenkor megnövekszik az életerőnk, valamint kapunk egy - néha kettő - képességpontot, melyeket a fentebb látható képen bemutatott karakterlapon költhetünk el. Maximálisan 35. szintűek lehetünk, de azt természetesen senki se várja, hogy mindegyik tulajdonságot maximumra tudja majd húzni. A képességeknek két szintje lehet, és csak akkor fejleszthetjük azokat, ha már legalább az egyik "előzményére" raktunk legalább egy pontot (Tehát ha három ilyen van, nem kell mindet felhúzni ahhoz, hogy elérjük a következőt).

A jelek használatához erélyre lesz szükségünk, melyet az életerőt jelző piros, valamint a szintlépéshez szükséges XP mennyiségét mutató fehér csík alatt láthatunk, egy három részre osztott sárga tömb formájában. Ez harcok során gyorsabban töltődik újra, így akkor többször is használhatjuk. Alapállapotban is töltődik, de ilyenkor lényegesen lassabban, így nem tudjuk folyamatosan kijelöltetni medálunkkal például a földön heverő tárgyakat, stb.

Összesen öt különféle jel használatára nyílik lehetőségünk, melyek között akadnak támadásra, védekezésre, valamint az ellenfelek megbénítására szolgáló darabok. Akik biztonságra törekednek, azok választhatják a sebzést csökkentő jeleket és különféle csapdákat, míg a harciasabb egyének a különféle bombák és támadó jelek segítségével valóságos gyilkológépekké válhatnak. Most lássuk a jeleket:

• Aard jel = Ezzel egy erős telekinetikus hullámot tudunk kilőni, amivel megbéníthatjuk és/vagy hátralökhetjük ellenfeleinket. Ezen kívül ezzel tudjuk az olyan akadályokat - például romos fal, beragadt ajtó - kidönteni a helyükről, amiket egyébként nem tudnánk kinyitni.
• Yrden jel = Ez egy mágikus csapda, amit lehelyezhetünk a földre, és a rálépő ellenfelet mozgásképtelenné teszi egy időre. Eleinte csak egyet tudunk letenni, de ha a Mágia képességfát fejlesztjük, akár hármat is kipakolhatunk egyszerre.
• Igni jel = A személyes kedvencem, egy lángcsóvát lövünk ki az ellenfeleinkre, ami sebzi és felgyújtja őket. Magasabb szintre fejlesztve akár tömegével is képes lángra lobbantani az ellent, mivel növekszik a hatósugara.
• Quen jel = Egy mágikus pajzsot hoz létre Geralton, ami eleinte 30 másodpercig tart és a bekapott sebzés 50%-át képes elnyelni. Magasabb szintre fejlesztve pedig a sérülés 50%-át vissza is veri az ellenfélre. Amíg tart a hatása, addig az erélyünk nem regenerálódik.
• Axii jel = Megbabonázhatunk vele egy ellenfelet, aki egy ideig az oldalunkon fog harcolni és szövetségeseire támad. Ha fejlesztjük, akkor az átállított ellenség bónuszt kap életerejére és sebzésére.

Aki egy kardforgatásra kihegyezett főhőst alkot - akárcsak én -, annak a fejlődés során több életerőpontra, nagyobb fegyveres sebzésre, valamint a védekezés erősítésére kell pakolni megszerzett pontjait. Azonban a Witcher 2 világában nem fogunk tudni ész nélkül harcolni, szimplán nekirontva ellenfeleinknek. Akármennyire is erőszakos típusúak vagyunk, mindenképpen szükségünk lesz a jelek, valamint a játék két legfontosabb lehetőségének, az alkímiának és a tárgykészítésnek használatára. Lássuk most ezeket részletesebben.

Kalandjaink során rengeteg alapanyagot találunk, ezek az erdőben felszedett virágtól egészen a legyőzött ellenfelek zsigereiig is terjedhetnek. Első ránézésre talán szemétnek tűnnek, azonban később rájövünk, hogy igencsak hathatós tárgyakat készíthetünk belőlük. Később pedig egyenesen sajnálni fogjuk, hogy nincs egy ládánk a szálláshelyünkön, ahová bepakolhatjuk őket, olyan sokfélét találhatunk, és még többet hozhatunk létre belőlük.

Ahhoz, hogy létrehozhassunk egy főzetet, olajat vagy bombát, először is szükségünk lesz az adott tárgy receptjére, amit "Formulának" hívnak. Ezeket főleg a kereskedőktől szerezhetjük be, de küldetésért járó jutalomként, vagy akár zsákmányként is hozzájuk juthatunk. A megszerzett formula ezután elérhető lesz az alkímia panelen (CTRL, majd alkímia), ahol megtekinthetjük, hogy milyen összetevőkre, valamint ezekből hány darabra lesz szükségünk az elkészítéséhez.

Összesen kilenc különféle elemi alkotórészeket tartalmazhatnak a megtalált/megszerzett alapanyagok. Ezek sorban: vitriol, hydragenum, rebis, éter, quebrith, vermillion, caelum, sol és fulgur. A megszerzett alapanyagokat megtekintheted a tárgylistádon ("I"), ahol megtudhatod, hogy milyen elemi alkotórészt tartalmaz.

Ha összegyűlt a kellő mennyiségű alapanyag, nyissuk meg az alkímia panelt, majd válasszuk ki az elkészíteni kívánt főzet vagy tárgy formuláját. Ekkor egy kördiagram jelenik meg, amin fel vannak sorolva a szükséges és rendelkezésre álló elemi alkotóelem és alapanyag mennyiségei. Ha minden megvan, akkor megjelenik egy "Tárgy elkészítése" feliratú gomb, amire kattintva elkészül a főzetünk.

Az elkészült főzeteket kizárólag meditációt használva (CTRL, majd ott meditáció) tudjuk elfogyasztani (Az olajokat a tárgylistában kenhetjük fel a kardunkra, ahhoz nem kell meditáció). Ezeket a lépéseket ajánlott még a csaták előtt megtenni, ugyanis közben már nem tudjuk őket használni. Válasszuk ki a főzetivás panelt, majd ott láthatjuk az elkészült főzeteket. Fogjuk meg azt az italt, amit szeretnénk meginni, majd húzzuk a képernyő jobb felén látható háromszögletű ábra sarkain látható helyek egyikébe.

Egyszerre két különféle főzet elfogyasztására van lehetőségünk, azonban ha kifejlesztjük az "Ízlelgető" képességet, akkor ez háromra emelkedik. Az italok behelyezését követően alul a koponyával jelölt zöld csík jelzi, hogy utána mekkora mértékű mérgezés hatása alatt fogunk állni. Ha a csík elért a sárga jelölésig, akkor súlyos mérgezettséget szerzünk, amíg az nem neutralizálódik, addig nincs lehetőségünk újabb főzet elfogyasztására (GY.K.: Amíg a zöld csík el nem fogy, nem ihatsz újabb italt).

A különféle kardok, öltözékek és csapdák elkészítése hasonlóképpen működik, mint a főzeteknél. Annyi különbség van, hogy itt alapanyagnak érceket, fát, bőröket, zsinegeket és hasonlókat kell gyűjtenünk. Mivel Geralt nem képzett kovács vagy szabó, így a munkát kénytelenek vagyunk mesterember segítségével elvégeztetni, aki némi pénzért cserébe az általunk biztosított recept és hozzávalók alapján elkészíti nekünk a kívánt tárgyat.

Találhatunk különféle mutagéneket is, melyekkel a kiterjeszthető képességeink által biztosított bónuszok mellé újakat nyerhetünk. Ahhoz, hogy ezt elvégezhessük, nyissuk meg a meditáció ablakot, majd válasszuk a "Karakter" menüpontot, ahol láthatjuk a megtanult képességeinket. Amelyik mellett egy kis fekete kör látható, azt felfejleszthetjük mutagén használatával.

A mutagéneknek összesen hat különféle változata létezik, melyek három eltérő erősségű formában találhatóak meg. Létezik gyenge, alapvető és erős fajta mindegyikből, ezek eltérő mennyiségben javítják fel tulajdonságainkat. Lássuk a mutagének fajtáit:

• Kritikus hatású mutagén: Növeli a kritikus hatások okozásának esélyét.
• Távharci mutagén: Növeli az Aard, Igni és Axii jelek hatékonyságát.
• Életerő mutagén: Növeli az életerőt.
• Hatalom mutagén: A kard által okozott sebzést növeli.
• Izom mutagén: Csökkenti a kapott találatok sebzését.
• Összpontosítás mutagén: Növeli a jelek sebzését.

Azonban arra figyeljünk, hogy a mutáció végleges, tehát ha egyszer már felfejlesztettünk egy képességet, az úgy is marad, nincs lehetőség kicserélni egy újabb mutagénnel.

Pozitívumok és negatívumok

Most pedig következzen a játék végigjátszása során tapasztalt pozitív, illetve negatív élményeim felsorolása. Mielőtt elkezdeném, annyit megemlítenék, hogy a teszt írásának pillanatában még nem játszottam végig teljesen a játékot. Azonban tekintve hogy rengeteg választási lehetőség, fejlődési útvonal és befejezés létezik, utána is legalább tucatszor fogom elővenni, ebben már most egészen biztos vagyok. Ide tartozik még, hogy mivel a játék jó részét már a patch kijövetele után próbáltam, így a végső értékelésnél nem vettem számításba azokat a hibákat, amik a megjelenést követően benne maradtak a játékban, hiszen a javítás már orvosolta őket.

Először szokás szerint kezdjük a pozitívumok felsorolásával, szerencsére ebből akad bőven, úgyhogy vágjunk is bele. Maga a játék csomagolása, illetve a hozzá pakolt extrák egyértelműen pozitív érzéseket váltanak ki belőlünk, már a doboz kézbevételekor érezzük, hogy nem spóroltak a tartalommal a készítők. A mellékelt útmutató egy újabb piros pontot érdemel, hiszen amennyiben gondunk támad egy küldetéssel, szinte biztos, hogy megtaláljuk a megoldást a füzetecskében.

Következő pozitívum a grafika. A RED Engine tisztességesen végzi a dolgát, jó munkát végeztek a CD Projektes srácok a játék világának megjelenítésével. Az előállított látvány csodálatos, igaz, néhol pár effekt picit erőforrás igényes. Viszont a lélegzetelállító környezet mindenért kárpótol. Próbáljátok csak ki. Meditáció segítségével várjatok hajnalig vagy alkonyatig, a mindent vörösre festő napkorong látványa valami fenomenális. Ugyanez áll éjjel is, a holdra vonatkoztatva, miközben a fénye átsüt a fák ágai között (Lásd képen), vagy ahogyan a tavak és folyók felszínéről felszakadó pára homályosítja el az esti erdőt. Zseniális.

A következő dolog, amiről szintén csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, az a Witcher 2 története, világa, a párbeszédek, nagyjából az egész megvalósítás. Nem is emlékszem már, mikor találkoztam olyan játékkal, ahol 16 különféle befejezés lehetséges, de ha csak azt nézzük, hogy már az első fejezet során meghozott döntéseink mennyire kihatnak a történetre, akkor kijelenthetjük, hogy egy briliáns játékkal állunk szemben. És ha hozzávesszük, hogy a főküldetésekre koncentrálva is majdnem 30 órába telik végigérni a játékon, akkor egyből világossá válik számunkra, hogy egy tartalmas és hosszú szórakozásnak nézünk elébe, ha belevágunk.

A játék hangjai, effektjei és zenéi is nagyon el lettek találva. A hangulathoz nagyban hozzájárulnak például az vidéket járva a különféle állatok, a barlangokban süvítő szél, a települések utcáin ropogó tüzek, a csobogó és zuhogó víz, valamint a susogó lombok és fűszálak hangjai. A sejtelmes zene csatáknál átvált egy pörgős, adrenalinpumpáló ritmusba, szinte érezzük a növekvő feszültséget, miközben keressük, hogy mi vett észre minket.

A tárgyhasználat, alkímia, mágikus jelek, valamint ezek készítése, fejlesztése szintén dicséretet érdemel. Nagyon tetszett, ahogyan különféle növényekből, ellenfelek testrészeiből és minden, első pillanatban kacatoknak hitt limlomból mi mindent képesek vagyunk alkotni. És a harcoknál kénytelenek vagyunk használni is ezeket, hiszen ha vaktában nekirohanunk a gyakran csapatosan támadó ellenfélnek, hamar otthagyjuk a fogunkat. Viszont kellő taktikával és a megfelelő segédeszközökkel minden ellenfél viszonylag könnyen elintézhető.

Külön köszönet illeti a honosítást készítő illetőket, hiszen a Witcher 2 magyarítása a legjobb, amivel eddig találkoztam. Sok szerepjátékos nem szereti a magyar felirattal ellátott játékokat, mert sokszor félrefordítják, hibásan, magyartalanul vannak elkészítve a szövegek (Példának lehet említeni a Mass Effect 2-t, többen inkább angolul játszották, mert sok furcsa fordítás volt benne.). Ezen a téren a Witcher 2 fordítása egyáltalán nem vall szégyent, nagyon kevés hiba van benne. Eddig személy szerint egyel sem találkoztam, ami ugyan nem jelenti, hogy nincs is benne, de nagy valószínűséggel nem túl sok.

Folytathatnám még jó ideig a sort, de már korábban leírtam a játék erényeinek nagyját, így nem ismételném magam. Térjünk most inkább rá a negatívumok ismertetésére, mert azért valljuk be, akármilyen jó játék is lett a Witcher 2, azért itt-ott akadnak még benne hibák, dacára a nemrég kijött patch-nek.

Elsőnek kezdeném a számomra bosszantónak ható minijátékokkal, ahol is reflexeinket és egerünket tehetjük próbára. Önmagukban nem lenne velük baj, viszont az már frusztráló, hogy néha a történet miatt is kénytelenek leszünk foglalkozni ezekkel, akár akarjuk, akár nem. Tudom, ezt nem róhatom fel a játék számlájára, és nem is fogom, de azért megemlítettem. Például a legelején, amikor a börtönből szökünk meg, és puszta kézzel kellett verekednem az őrrel, csak jó pár anyázást követően jöttem rá, hogy mit is kell ott csinálni. Véleményem szerint az ilyen "reflexből gombokat nyomogatok" féle dolgok inkább illenének egy konzolos akciójátékba, mint egy PC-s RPG-be, de hát ez van.

A következő, ami nem tetszett, azok a kényszerűen végigvárandó jelenetek voltak, amikor például fel kell másznunk egy létrára, ami valami magasabban fekvő helyre vezet. Ilyenkor megnyomjuk a bal egérgombot, mire Geralt szépen lassan elkezd fellépkedni, mi pedig kimehetünk egy üveg sörért a hűtőhöz, ugyanis mikorra hősünk felér, nyugodtan visszajövünk. Ezek a jelenetek lelassítják az amúgy elég pörgős játékmenetet.

Ami nagyon nem tetszett még, az a harc közbeni kameramozgás, ami nincs lefixálva a hátunk mögé, nekünk kell azt állítgatnunk, de magától is mozog, általában nem a legszerencsésebben. Mivel a kijelölés és a célzás is automatikus, ráadásul nagyban függ a nézőponttól, ezért ilyenkor előfordul, hogy olyan szerencsétlenül választ ellenfelet, hogy Geralt a képernyő egyik végéből a másikba ugrál. Tömeges harc esetén ez zavaró, mivel ilyenkor az ellenfeleink könnyen hátba kaphatnak és leverhetnek minket.

Szintén az idétlen kamerakezelés számlájára írható, hogy a felvehető tárgyakat és használható objektumokat néha nehéz kijelölni. Ugyanis annyira pontosan kell fordítani a kamerát a felvehető tárgy kijelöléséhez, hogy néha hosszú perceket fogunk azzal eltölteni, hogy próbáljuk megkeresni a korábban felvillant dolgot. Ebben ugyan nyújt némi segítséget a medálunk is, ugyanis ha megvilágíttatjuk a közelben lévő hasznos dolgokat, akkor tudni fogjuk, hogy nagyjából merre kell mennünk. Ajánlott sétálva közlekedni (SHIFT), így nagyobb eséllyel tudunk megállni, mielőtt a tárgy kiér a "látómezőnkből".

Negatívumként lehet még felsorolni a játék optimalizálatlanságát, ami főleg az AMD kártyák tulajdonosait érintheti, hiszen mert bár nálam ez nem jelentkezett, de többen panaszkodtatok rá a fórumban is, így biztosan problémát okoz. Ezeket tetézi a még mindig nem megfelelően működő DLC-letöltés és frissítés, ugyanis a játék még mindig nem fogadja el a kapott kódomat, kénytelen voltam kézzel letölteni és telepíteni a DLC-ket.

Végső konklúzió és értékelés

Mindent összevetve nekem nagyon tetszik a The Witcher 2: Assassins of Kings című játék. A Dragon Age 2-vel ellentétben (Amit egyrészt már a játék felénél meguntam, másrészt azóta sem érzek a leghalványabb késztetést sem rá, hogy újra elővegyem), itt szinte alig várom már, hogy befejezzem végre a cikk írását és nekiálljak újra a játéknak. Szinte biztos, hogy legalább tucatszor végig fogom vinni, már csak a 16 különféle befejezés miatt is megéri próbálkozni, a rengeteg egyéb lehetőségről nem is beszélve.

Amire a leginkább kíváncsi leszek, az, hogy magamtól hányféle befejezést tudok elérni. Igazság szerint sokszor voltam úgy játék közben, hogy nem foglalkoztam a főszállal, hanem igyekeztem minden küldetést megcsinálni (Ezért is tartott ennyi ideig a teszt megírása is, mert néha leragadtam a játék elé :-)), így még arra is nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha a főszál maga 30 óra, akkor a mellékküldetésekkel együtt összesen mennyi időbe fog telni a végigjátszás. Kár, hogy a mentéseknél nem írja ki a játékkal töltött időt.

És hogy tényleg a végére érjek ennek a meglehetősen hosszúra nyúlt bemutatónak, ha egy mondatban kellene jellemeznem ezt a játékot, akkor annyit mondhatnék el róla, hogy utoljára a Mass Effect 2 CE vásárlásakor éreztem így, hogy ez a játék megéri a pénzét. A rengeteg extra és a kiváló játék bőven megéri ezt a 10K kiadást, hiszen már egyszeri végigjátszás során is hosszú órákra a monitor elé szögezi a stílus rajongóit, akik garantáltan hónapokat fognak eltölteni a játékkal - akárcsak jómagam.