Gravity Golf

A Mobilaréna rendszeres olvasói bizonyára felfigyeltek már arra a — mostanra 14 részessé duzzadt — cikksorozatra, melyben a legjobb iPhone játékokat mutatjuk be a tisztelt olvasóknak. A cikkek kapcsán több magyar fejlesztő is megkeresett, ez az írás az ő kérésüknek eleget téve született meg, íme tehát a jelenleg létező magyar fejlesztésű iPhone játékok — legalábbis azok, amelyekről én is hallottam. Az itt szereplő négy program sok dologban hasonló, mindegyik ügyességi/logikai, mindegyik az alsó árkategóriában (két euró alatt) versenyez, és mindegyik egy jól bevált játékstílus átvariálása. Emellett persze mindegyik nagyon eredeti is, úgy gondolom, hogy jól szemlélik a magyar programozók hozzáállását és kreativitását.

A Gravity Golf egy kétdimenziós intergalaktikus golfjáték, tyű. Mit is jelent ez? Azt, hogy egy fél bolygó méretű "golflabdát" kell elpöckölnünk a célig (ami az űr egy random területén található, értelemszerűen az egyre nehezedő pályákon egyre elérhetetlenebb helyen) úgy, hogy közben ne menjünk bele a mindig máshol elhelyezkedő napba, mert akkor szétég a labda, ez már csak természetes. A dologban azonban nem is ez a legérdekesebb, hanem az, hogy a labda irányát a bolygók gravitációja nagyban befolyásolja, magyarul hiába akarjuk szép egyenesen ellőni a golyóbist egy-egy égitest mellett, az simán lehet, hogy bolygó körüli pályára fog állni. Mindez valahogy így néz ki a gyakorlatban:

Az irányítás az ujjunkkal történik, a labdát megérintve abból egy vektort húzhatunk, a program mutatja, hogy a gravitációs mezők merre és milyen ívben fogják eltéríteni azt — azt viszont nem nézi, hogy mi történik, ha a golyó egy bolygóhoz ér. Olyankor ugyanis elkezd pattogni, szerintem ez a program legidegesítőbb része, ugyanis irreálisan nagy mértékű. Ezalatt azt kell érteni, hogy ha gyök kettővel nekigurul a labda egy bolygónak, akkor is tízszer olyan erősen fog vissza pattanni, rendszerint jól ki is száll a képernyőből. Ha pedig kiszáll a képernyőből, az nagyon-nagyon unalmas, ilyenkor ugyanis a golyó először begyorsul, majd egy idő után elkezd visszafelé jönni, de rendszerint a képernyő túlsó felén ki is viszi a lendület — az efféle helyzetek megoldására van a reset gomb.

A játék nem a végtelenségig megy, 10 életünk van, mely szám csak a labdák elégetésével csökken, a béna lövéspróbákkal vagy a reset nyomkodásával nem. A játék az apró hibái ellenére elég addiktív, kellemes szórakozást biztosít, tipikusan az a program, amit szívesen elővesz az ember, miközben vár a buszra.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!