Megvalósítás, összegzés
Sajnos a felső kameranézet és az érintőképernyős kezelés erősen behatárolja a lehetőségeket, ezeket pedig az első részben nagyrészt mind kihasználták. A küldetések most is csak annyiból állnak, hogy a megadott pontokra kell eljutni, közben kisebb-nagyobb ellenséges egységeket kell felszámolni, a kulcsfontosságú pontokon pedig megadott ideig életben kell maradni. Túlságosan is gyakran jön elő ez a „tartsd a pozíciót” típusú mechanika, ami sokkal nagyobb szabású játékok élvezetét is lerontotta már. Vannak érdekesebb missziók is, mint amikor például Warthogba vagy Scorpion tankba pattanunk, géppuskával szórjuk az ellent, vagy épp baráti járműveket kell megvédeni, de minden igyekezet ellenére ez a játék nem tud több lenni elődjénél. Tulajdonképpen mindent, amit mutat, láttunk már.
Maga a kampány 30 pályából áll, melyekért ismét pontokat és krediteket kapunk. A megszerzett kreditekből a küldetések elején könnyítéseket, extra fegyvereket, boostereket vásárolhatunk. Időnként kellenek is ezek, a játék ugyanis alapjáraton elég nehézre sikerült. A harcrendszer nagyjából elvárná a játékostól, hogy hasonlóképp mozogjon és viselkedjen, ahogyan azt egy nagy konzolos Halo játékban tenné, de ezt az érintős irányítással képtelenség megtenni. Reméljük, később ez a rész is ellátogat Xbox One-ra, kontrollerrel a kézben és nagyobb képernyőn ugyanis sokkal hatékonyabb lenne, mint telefont szorongatva. Újdonság viszont, hogy a mikrotranzakciós rendszer teljesen kikerült a játékból: többé nem tudunk valódi pénzért krediteket vásárolni, így tényleg arra a mennyiségre vagyunk utalva, amit a játékban összegyűjtünk.
A játék technikai megvalósítására nem lehet panasz. Bár a teszthez használt Lumia 925 készüléken néha képes komolyabban is beszaggatni, a Spartan Strike alapvetően egy szép és kiforrott program. A környezet ezúttal egy fokkal aprólékosabb, színesebb és érdekesebb, mint a Spartan Assaultban volt, de komolyabb változásról nem lehet beszámolni. Megintcsak az a helyzet, hogy konzolon, hatalmas képernyőn, stabil 60 fps képfrissítés mellett, tűéles megjelenítéssel ez a felülnézet ellenére is jobban adná magát. A telefonos korlátokat figyelembe véve viszont határozottan tetszetős alkotás.
Ugyancsak dícséret illeti az irányítást, ami az érintőképernyőn határozottan kellemesre sikerült. A Spartan katona irányítása érzékeny és gyors, a virtuális karok nincsenek a képernyőn, ujjainkat így bárhová helyezhetjük rajta. Az interakciók és a fegyverváltás is magától értetődik, a gránátok dobása, a kézi támadás és a páncél képességek használata viszont már gondot okozhat, főleg egy intenzívebb harc kellős közepén. Többször előfordult velem, hogy egy gyors manőver helyett a karakterem ütni próbált, vagy géppuskatűz helyett gránátot akart dobni. Ez néha halálhoz és frusztrációhoz vezet, de ez inkább az érintős eszközök gyengesége, semmint a fejlesztőké.
A Halo: Spartan Strike egy kellemes mobilos fejezet az egyre nagyobbra duzzadó Halo univerzumban, de azt leszámítva, hogy egy érdekes, ideig-óráig élvezetes játék, nem tesz hozzá semmit ehhez az univerzumhoz. Létezése elsősorban arra jó, hogy elmondhassuk, van mobilos Halo is, ugyanakkor lehangoló, mennyire hasonlít az első részre, a menüképernyőktől a küldetésekig. Akár egy bővítmény is lehetett volna hozzá, teljes áron (csaknem kétezer forintért) viszont kissé meredek, még akkor is, ha a Windowsos telefonok és PC-k között szabad az átjárás, és elég csak egyszer megvenni. Érdekességnek elmegy, de legközelebb jobb ötlet lenne inkább ezt a koncepciót konzolra vinni, jóval nagyobb költségvetéssel és nagyszabásúbb megoldásokkal.
A játék elérhető Windows Phone 8.1, Windows 8.1, Steam és iOS platformokra.
dreampage
