Tomb Raider (Xbox 360)

Amikor a Crystal Dynamics átvette a szebb napokat látott Tomb Raider sorozat fejlesztését, első munkájuk, a Tomb Raider: Legend rögtön egy minőségi ugrást jelentett a korábbi epizódokhoz képest látványban és játékmenetben is. Ám mindez semmi volt ahhoz képest, amit a redwoodi csapat a későbbiekben tervezett. Két évvel ezelőtt új alapokra helyezték Lara Croft karakterét, és egy minden eddiginél látványosabb és naturálisabb kalanddal indították újra a szériát.

Az új Lara Croft a játék elején még fiatal és tapasztalatlan, de kalandvágyó. Személyiségének változása és fejlődése végülis a Tomb Raider egyik alappillére, és a történetet végig az ő szemén keresztül, az ő reakcióit látva élhetjük át. Lara néhány társával az Endurance hajón utazik, hogy megkeressék Yamatai elveszettnek hitt szigetét. A sziget egyáltalán nem veszett el, hőseink hajótörést szenvednek rajta a kiszámíthatatlan időjárás miatt, és úgy tűnik, örökre a rejtélyes viharsziget foglyai maradnak.

Lara kezdetben a túlélésért küzd, azonban rá kell döbbennie, hogy nem ez az egyetlen problémája: a szigeten nemcsak ő és társai tartózkodnak, az időjárás ráadásul furcsa, már-már misztikus módon változik. A kaland csakhamar felpörög, ezáltal az új Tomb Raider eltolja a képzeletbeli skálát az akció felé. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen eltűntek a logikai feladványok. A továbbjutás és a gyűjtögetés érdekében a többnyire nyílt terepeket érdemes bejárni, felfedezni, az ott található különféle tárgyakat és erőforrásokat gyűjtögetni, amelyekből azután többféle fejlesztés is összeállítható.

A játék sava-borsa mégiscsak a kőkemény akció, és nem is túlzunk, ha kijelentjük: Croft kisasszony az összes eddigi játékában nem ment át annyi viszontagságon, mint a reboot első felében. Esések, sérülések, emberrablás, kétségbeesés, és még felsorolni is nehéz, mennyi nehézség állja a főhősnő útját, ami egy idő után talán már túlzásba is megy át. Mindenesetre aki ezt mind túléli, abból nem csoda, ha később a világ egyik legjobb kalandora válik.

A Tomb Raider az esetek többségében jól vegyíti a nyílt világú játékmenetet, a felfedezést, a gyűjtögetést a filmszerű történetmeséléssel és a lineáris kampánnyal. A küldetések szépen fonódnak egymásba, bizonyos eszközök és képességek megszerzése után új pályarészek nyílnak meg, és természetesen fegyverarzenálunk is bővül. A játék jelentős segítséget nyújt a navigálásban, közel sem olyan egyszerű párkányokról leesni mint a korábbi játékokban. És bár a fejlesztők mindent megtettek, hogy mindenkinek megfeleljenek, néha épp a két szék közül esnek a földre. A régi rajongók számára ez már túl akciódús, akcióhősnek viszont Lara túl esetlennek és ügyetlennek hat.

Az viszont elvitathatatlan tény, hogy az új Tomb Raider az Xbox 360 egyik legszebb játéka. Egy elképesztően látványos (és meglepően hosszú) kaland, aminek nemcsak a kezdete, de a lezárása is jó, ráadásul egy korrekt egymás elleni multiplayer mód is kiegészíti a csomagot. Játékmenete ugyan sokat asszisztál az illúzió megőrzése érdekében, de pont ezért az illúzióért éri meg legalább egyszer végigjátszani a játékot. Ingyen meg aztán pláne – a Tomb Raider március 1-től 15-ig ingyenes az Xbox Live Piactéren.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!