Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #7041 üzenetére

    És az, hogy mindenki kicsit máshogy ismeri ezt az embert, kétségbe vonja emberünk létezésének valóságát?
    Nem vonja kétségbe. De ha nem emberről, hanem Istenről van szó, akkor nem is támasztja alá létezésének valóságát.

    És akkor még csak egy emberről van szó, aki se nem végtelen, se nem mindenható. Teljesen nem megismerhető az Isten általunk.
    Nem lehetséges, hogy Isten egyáltalán nem megismerhető? Végül is nem tudjuk eldönteni, hogy az, amit Istenről gondolunk, helyes.

    És hogy milyen az Isten: haragvó, megbocsátó, jó, igazságos, szigorú, bosszúálló, stb... Vajon ezekből egy is igaz? Vajon ezeknek a szavaknak van-e bármilyen értelmük az Istennel kapcsolatban? Ezek a szavak a mi világunkban működnek. És mivel nincsenek jobb szavaink, és Istent nem tudnánk amúgy sem leírni, jobb híján ezeket a szavakat használjuk.
    Látod, itt a konklúziód, miszerint Isten az ember számára nem megismerhető. Ez mondjuk elsőre nem tűnik nagy súlyú kijelentésnek, de azért az, például következik belőle, hogy a Biblia nem több, mint egy ókori sci-fi, a benne található Istent mi találtuk ki magunknak. A valódi Istent ugye nem tudjuk megismerni, helyette kitaláltunk egy entitást, amit az emberi elme meg tud ismerni, cserébe nem valódi.
    Azért vicces dolog, amikor egy magát kereszténynek valló ember ilyen tisztán agnosztikus kijelentéseket tesz :)

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #7041 üzenetére

    Mondjuk van egy ember, akit többen is ismernek. Mindenki ismeri valamilyen szinten. Mégis, van, aki szereti, van, aki nem, és mindenkinek egy kicsit más képe van róla. Mindenki számára más ez az ember egy kicsit. Sőt, az egyes emberek számára is változik, ahogy mélyebben megismerik.
    Feltehetnénk a kérdést, hogy akkor vajon melyik ismerőse ismeri helyesen ezt az embert?
    És az, hogy mindenki kicsit máshogy ismeri ezt az embert, kétségbe vonja emberünk létezésének valóságát?

    Nem jó összehasolítás, mi itt Istenről beszélünk.

    De emberek vagyunk, és a biblia nekünk szól. Ezért sokszor képeket alkalmaz, emberi kifejezéseket, amiket megértünk. Mondjuk Jézus az Isten fia. Hogyan lenne már a fia? Ha én megalkotok valamit, az a fiam? De nyilván az emberi viszonyok között az apa-fiú kapcsolat az, ami a legközelebb áll ehhez.

    Hát igen... nekünk szól. Ez leír mindent, hiszen embereknek íródott.
    Egy verses kötet is nekünk írodott, emberi kifejezéseket használ hogy megértsük.
    Nem ismerős?

    És hogy milyen az Isten: haragvó, megbocsátó, jó, igazságos, szigorú, bosszúálló, stb... Vajon ezekből egy is igaz? Vajon ezeknek a szavaknak van-e bármilyen értelmük az Istennel kapcsolatban? Ezek a szavak a mi világunkban működnek. És mivel nincsenek jobb szavaink, és Istent nem tudnánk amúgy sem leírni, jobb híján ezeket a szavakat használjuk.

    Akkor minek próbálkozunk megérteni őt? Minek próbálta a Bibliát író ember mégis szavakkal jellemezni őt, amikor igazából értelmetlen?
    Miből gondoljuk azt, hogy Ő azt akarja hogy megértsük?

    Nekem teljesen az jön le a Biblia olvasása köben, hogy mi EMBEREK mennyire fontosak vagyunk. Csa MI. És senki más...

    Ha jönnek más ÉRTELMES fajok, akik okosabbak nálunk, akkor mit mondunk majd?
    Mit fognak csinálni a hívők?

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák