Új hozzászólás Aktív témák
-
gyulank
addikt
válasz secretgarden #20 üzenetére
Szerintem meg nem cél, hogy sokáig bírja. Ha cél lenne, ki se találták volna az "okos" órát.
Minél újabb egy program, annál nagyobb a rendszerigénye, de igazából nem kell többet csinálnia, mint a Win98-nak. Esetleg a HD filmek miatt kéne izmosabb gép, de ahhoz, hogy be legyen kapcsolva, és csináljam azt amit 15 éve, ahhoz nem. Viszont ha már izmosabb gépek vannak, mindennek gyorsabbnak kéne lenni.
A W98 egy mai gépen ha futna, biztos nem ilyen sebességgel tenné, hanem villámgyorsan reagálna a lépéseimre. De az akkori Firefox se állna fél percig, hogy bejöjjön az előzmények listája mikor elindítom, és nem fagyna le, ha bezárok egy lapot, hanem eltűnne és kész. Most meg ha több lapot akarok egyszerre bezárni, meg van halva vagy 10 percig. Mobilon is, ha működnének a régi oprendszerek, a régi programokkal, és új telefonon lennének, akkor gyorsabbak lennének, és tovább bírnák. De nem csak a hardver lesz erősebb, hanem a hardverigény is nagyobb, és így hiába próbálkoznak kisebb fogyasztású alkatrészeket csinálni, mert akkor se fog tovább működni, mert a rendszer fogyasztása nem csökken.
De amúg nem értem, hogy miért jobb vezető egy vékonyabb drót, mint egy vastagabb. Pláne azt, hogy azt írta, hogy a nagy felületének köszönhetően több elektron mehet át rajta. Esetleg, ha sok van belőle, mint a sodort vezetékben, de hát akkor lehetne vastag sodort vezeték is. De mit befolyásol miért? Hol számít ennyire a vezetőképesség, és miért, és hogyan befolyásolja ez az elhasználódást?ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
ROBOTER
addikt
Ez részben igaz, de azért vedd figyelembe, hogy a weboldalak pont annyira értelmetlenül növekednek, mint az oprendszer komponensek és az alkalmazások. Ha egy portálban nincs 200 egymásba ágyazott DIV, és nincs 200 kívülről hivatkozott stílus stb. akkor nem számít menőnek.
-
gyulank
addikt
Ez nem hiszem, hogy akkora processzorigényű folyamat, plusz egyszer kell elvégezni, meg letölteni.
Én az előbb azt mondtam példába, hogy mikor elindítom a gépet, majd a FF-ot, akkor vagy 10mp-ig fehér aztán jön elő, hogy visszaállítom-e a lapokat. Meg majdnem ennyit gondolkodik, mikor bezárok egy lapot.
Meg nem tudom mit csinál egy weboldal, ami folyamatosan olyan processzorhasználatot igényel, hogy belassuljon tőle ha sok van, vagy aminek akkora memória kell, hogy 100 oldal nem fér el 128MB-os, se 4GB-os memóriában. Nem látom, mi az a többlet amit kapok, mert ha letölteném, a legtöbb pár kB-tól pár MB-ig változik. De ezek még HDD-ről is pillanat alatt beolvasható dolgok. Szóval nem hiszem, hogy a design feldolgozásának le kéne tudni terhelni akár egy régi, akár egy új gépet. Na meg ez csak egy program volt. Minden régi program, még a régi gépen is villámgyorsan bezáródott, most meg gondolkozik rajta. Visszatérve, ugye amellett, hogy csak meg van nyitva egy oldal, nem nagyon szokott látványosan megterhelő dolgokat produkálni, mondjuk itt ez a pár animált gif futtatásának nem kéne megterhelőnek lenni. De a bezáráson mit kell gondolkodnia? Bezárja, eltűnik, nem lesz. Beírni az előzményekbe a címet, az nehéz, vagy törölni a memóriából? Nem értem, hogy mi olyat csinál ilyen sokáig úgy, hogy addig amíg nem végez egy oldalt se tudok használni, és fogyassza az áramot, de nekem van belőle bármi hasznom. Hogy igen, ezért megéri várni, mert ezt meg azt csinálja, és az nekem jó. Beírni az előzményekbe a címet, meg törölni az oldalt az semeddig se kéne tartani szerintem. De megnyitni se.ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
ROBOTER
addikt
Én megértem a problémát, de a programot tervezni/kódolni és hatékony programot tervezni/kódolni sajnos nagyon más dolog. Egyszerűen nincs erre sem szándék, sem szaktudás + az operációs rendszer pazarlásai viszik magukkal a rá írt alkalmazásokat, a fejlesztői lehetőségeket. Lassan a "Hello world!" 1GByte-nál fog kezdődni.
[ Szerkesztve ]
-
gabor.79
aktív tag
A szoftver olyan, mint a gáz, mindig kitölti a rendelkezésére álló teret. Azaz hiába várja mindenki, hogy az akkumulátorok kapacitása megtöbbszöröződjön, csak egy rövid ideig lehet majd élvezni, hogy mondjuk egy hétig nem kell tölteni a telefont, a fejlesztők telepakolják új funkciókkal, amik pillanatok alatt lemerítik.
Analóg erre: évekkel ezelőtt mindenki azért sírt, mert a Flash reklámok megölik a weboldalakat, (többek között ezért) meg kell szabadulni tőle. Most mitől lassúak a böngészők? A HTML 5 reklámoktól : )
-
gyulank
addikt
De nincs új funkció. Ugyanazokat tudod csinálni, mint 15 éve. Csak 15 éve lassú volt a NET, és azért tartott sokáig a flash betöltése. Meg az oprendszer lassú volt azon a gépen, most meg jobb gép van, de új az operációs rendszer is, amin ugyanúgy ablakokat nyitogatsz, ugyanúgy ugyanazokat csinálod. Az hogy egy program képes lenne több funkciót csinálni, az nem jelenti, hogy egyszerre folyamatosan futnak a funkciói, szóval egy szövegszerkesztő akkor csinál valamit, ha benyomok egy betűt, vagy módosítom. Módosítja, és kész. A következő módosításig nem kell módosítania semmit. Ablakokat meg már egy jó ideje meg tud nyitni.
A különbség itt is a grafikában van, az csicsásabb, meg nagyobb felbontású. A W98 volt a legjobb, azt rendesen, könnyen személyre lehetett szabni. Azt meg megint nem hiszem, hogy egy olyan lehetőség, hogy milyen színűek legyenek az ablakok, meg szövegek, olyan nagy méretű, és erőforrás igényes program lenne.
Gondolom sokkal több dolog fut ahhoz, hogy ugyanazt lássuk, mint régen, de ahogy egy weblapnál, egy ablaknál sem tudom, ebben is csak annyit látok, hogy grafikusan szebb (-W10), új funkciót nem látok. Ami láthatót csinál, azt régen is csinálta. Az IO eszközöket, az asztalt, a fájlkezelőt, a szövegszerkesztőt, az asztalt, tálcát, ablakokat. Nem tudom, mi az a sokminden más, ami csinál valamit, de nem tudom, minek.
Meg alapból milyen dolog azért gyártani valamit, hogy szemét legyen belőle? Ki tudja mennyit el se adnak belőle, összerakják, és megsemmisítik. De ha eladják, akkor is ki kell dobnod, mert frissítik a programokat, hogy csak mégjobbon fusson. Nehogy már az újabb programmal jobban lehessen a megszokott dolgokat csinálni, mint a régieken... A régi fb-on rosszabbul lehetett csetelni, vagy mi? A HTML5 meg pont, hogy leegyszerűsít egy csomó grafikai csilivilit, és nem kell számolni neki a kép minden pixelének beolvasásával, és megjeleníteni, csak kiszámolni, és megjeleníteni. Sőt lehet, hogy a tömörített képeket ki is kell tömöríteni.
Egyszer néztem tumblr-t vagy mit, hát azon aztán megmeredezett rendesen. Pedig szerintem annak se kéne megizzasztania, max. a képek letöltése tovább, de az se, mert kis képek voltak. Még annyit, hogy a hullámos telefonom gyári fw-jén nem lehet használni az előlapi kamerát, és domináns mindenében a kék, pedig SAMOLED kijelzője van. Másfél éve nem lehet alkalmazásokat tölteni rá, még azokat se lehet telepíteni amiket régen leszedtem, és megvan gépen, mert mindig azt írja a kiesnél, hogy frissíteni kell, ha a régit teszem fel, amivel lehetett telepíteni, meg frissítés után is frissíteni kell a SamsungAPPS-t is és nem lehet csinálni mást. Szóval amúgy el kell dobnod a telefont, mielőtt elhasználódik az akku.ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
azbest
félisten
optimista vagy
A megrendelőt az érdekli, hogy megfelelő sebességgel menjen a célcsoportnál.
Viszont a megrendelő olcsón akarja, tehát a kivitelezőnek is a lehető legolcsóbb megoldást kell választania.
Bizony az a legjobb olcsósítás, hogy egy általános, mindentudó frameworkköt használunk, ahelyett, hogy a konkrét feladatra kifejlesztenénk egy kifejezetten csak arra való megoldást. Aztán persze a megrendelő többet akar, ezért több dolog kerül belepakolásra, ami az egyébként sem túl gyors megoldásokat még tovább lassítja és máris erősebb gép kell alá.Ha megnézed, hogy mibe került pár évtizede egy számítógép és egy kereskedelmi program, azt a mai értékére korrigálva valami csillagászati összeget látsz a jelenlegi árak helyett. Szóval, ahogy az élet minden más területén is: olcsón, gyorsan tömeggyártunk szemetet. Legalábbis ez a tipikus.
[ Szerkesztve ]
-
solasola
csendes tag
válasz -Skylake- #45 üzenetére
A telefonoknál és más hasonló konzumer cuccoknál nem annyira fontos a nagy ciklusszám elég, az 500-600 ciklus, amit az alap li-ion is tud, aztán jó eséllyel úgyis új készülékre vált a felhasználó, amivel új akksi jön. Itt ha 2000-3000 ciklust el lehetne érni az messze túlteljesítené még a hosszabb életű konzumer termékek iránti elvárásokat is.
Sok más akku típusnál viszont nagyon fontos a nagy ciklusszám és alapvetően befolyásolja a termék minőségét, megtérülését. Pl.: az áramhálózat szabályozásához használt akksiknál is fontos a magas ciklusszám. Az áramhálózatban átmeneti áthidalásra használt akksik költségét is ki-betárolt kwh-ra számolják, azaz minnél nagyobb a ciklusszám, annál kisebb a tárolási költség. Az ilyen hatalmas ciklusszám nagyon feljavítaná a megújuló energia alkalmazásának lehetőségeit is (itt szükség van olcsó tárolásra alkalmas akkukra még ha a beszerzési költség magas is)
Az elektromos autóknak is hatalmas szükségük lenne nagy ciklusszámra bár itt az energiasűrűség és erősűrűség az elsődleges szempontok. Mindenesetre mindenki szívesebben venne elektromos autót ha biztos lehetne benne, hogy nem egykönnyen használódik el benne az akksi.
-
#06658560
törölt tag
A vastag sokkal több anyaggal növeli a felületet.
Hirtelen egy gyakorlati példa:
10mm átmerőjű, 100 magas henger felülete: 3,14*10^-4m². Ennek a negyedébe beférő henger átmérője Ø4,142mm. Szintén tíz mm hossz esetén a felülete 1,3*10^-4m². Vagyis jobb a felület/térfogat arány. Valamint nincs végtelen hely sosem. A te logikád alapján a legnagyobb felületet az adhatná, ha tömör anyaggal töltenénk ki a helyet. Azt pedig már ott lehet cáfolni, ha ketté vágjuk.Ha szabad felületet akarsz, akkor pedig ketté vágjuk, majd a vágás mentén lekerekítjük. -
apatyas
Korrektor
válasz #06658560 #63 üzenetére
Igen, én is ezt akartam neki válaszolni, de aztán rájöttem, hogy arra nem tudok viszont felelni, hogy így miért jobb az élettartam. Az akkumulátorban tárolható energiasűrűséget és a kinyerhető áramot valóban növeli, ha az elektródák felülete nagyobb (feltéve, hogy a felületen zajlanak az átalakulások, és nem az elektrolit anyagában, a Li-ion akkuk vegytanával sajnos nem vagyok ismeretségben)
[ Szerkesztve ]
pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)
-
#06658560
törölt tag
A töltés felületen tarolódik. Általános iskolai fizika már tanítja. (Illetve, mikor én voltam általános iskolás, mi tanultuk.)
Mivel a töltés szeparálva van, s az anód és a katód fizikailag két külön anyag, ezért csakis felületen tud bármi is lezajlani. Mindegy mi az elektrolit.
-
Reggie0
félisten
Altalaban az elektrodak feluletet ugy novelik, hogy kulonbozo fizikai es kemiai eljarasokkal porozus femlemezeket allitanak elo. (Peldaul nezd meg a raney nickel kesziteset vagy a szinterelt olomlemezek kesziteset). Ezekben a lemezekben az uregek formaja/merete/surusege eleg szeles skalan mozog. Emiatt ezeket kulonbozo aramterhelesek erik(pl. a hajlitasi sugartol fugg a tererosseg->aramerosseg) az eltero parameterek miatt, igy ohatatlanul lesznek olyan reszek, amelyek tulterhelodnek. Ezeken a teruleteken nem visszafordithato kemiai/fizikai(pl. kemiai reakciot koveto terfogat valtozas miatti levalas, porozus csatornak eltomitodese, vagy csak szimpla passzivalodas) valtozasok mennek vegbe, ami altal szep lassan elkezd csokkenni az aktiv felulet, tehat a terheles egyre kisebb aktiv feluletre kenyszerul, igy ezeken az aramsuruseg no. Ez egy onmagat gyorsito folyamat.
A nanoszal eseten a szalak hossza,keresztmetszete es egymashoz viszonyitott elrendezese sokkal kontrolaltabb/szabalyosabb, kevesebb az elteres a szalak kozott, emiatt a tulterhelt teruletek aranya is joval kisebb.
[ Szerkesztve ]
-
Jester01
veterán
Ezt sem értem első olvasásra: plexihez hasonló elektrolit gél
Tudtommal a plexi se nem elektrolit se nem gél.Jester
-
nagyúr
Miért ennyire bonyolult ez?
Minél minél vékonyabb, annál nagyobb a tömeg/felület arány. Mivel minél nagyobb a felület, annál gazdaságosabb, ezért igyekeznek minél vékonyabbra csinálni. Ha összesodrod, akkor a felület nagyrészét elveszíted, hiszen nem az elektrolittal, hanem egymással érintkeznek, ergo mindegy, hogy sok kicsit sodorsz össze, vagy egy vastagot használsz, mindkettő gazdaságtalan.Aki él és nem boldog, az téved!
-
gyulank
addikt
Hát persze... Nyilván azért kínlódnak azzal, hogy összesodorják, hogy semmit se érjen... Mint ahogy ebbe is, mert csak akkor vezethet jól, ha nem érnek össze és sok van belőle, mert egy szálnak, pláne vékonynak rossz a vezetése... Olyan jó, hogy te tényleg úgy gondolod, hogy a sodrott vezetéken nincs szigetelés, csak díszből van, és nem lesz nagyobb a felülete...
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
nagyúr
Bakker, valamit nagoyn nem értesz!
Nem én gondolom úgy, hogy a sodottnak nem lesz nagyobb a felülete, hanem a fizikai törvények.
Milyen szigetelés? Hogy jön ez ide?
Az a lényege, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen az elektrolittal. Ha leszigeteled, vagy összesodrod, akkor nem fog akkora felületen éintkezni. Ettől egyszerűbben már nem lehet elmondani...Aki él és nem boldog, az téved!
-
gyulank
addikt
Láttál te már sodrott vezetéket? Keress rá! Biztos dísznek találták ki, nem azért, hogy nagyobb felületen vezessen. Ja, meg tekercset se lehet csinálni szerinted, mert úgy véled nincs szigetelés a drótokon.
Nem zavar, hogy ha úgy lenne, ahogy szerinted a fizika állítja, meg ahogy te állítod, akkor a sodrott vezetéken nem lenne szigetelés, és semmi értelme nem volna a létezésének?ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
nagyúr
Teljesen értelmetlen, amiket írsz, semmi köze a témához. Itt nem áramot kell elvezetni a falban, ahová sodrott vezetéket használnak, hanem akkummulátorról, ahol az elektrolittal kell minél nagyobb felületen érintkezni a vezetőnek. Ha összesodrod a vezetőt, nem fog telejes felületén érintkezni az elektrolittal.
Aki él és nem boldog, az téved!
-
Jester01
veterán
A sodrott rézvezetéken bizony nincs szálanként szigetelés mert akkor nem is lenne elég a műanyagot leblankolni. A tekercsekhez nem sodrott de zománcszigetelt vezetéket használnak szóval ott valóban van.
Alacsonyfrekvenciás jelet pedig nem felületen hanem keresztmetszeten vezetünk.
[ Szerkesztve ]
Jester
-
gyulank
addikt
Mi értelme lenne, ha összeérne? De elég lenne, mert ha azt leszeded, megsérül a szigetelés, ha forrasztod, leég, ha rászorítod valamire lekaparódik, meg késsel is meg lehet kaparni, nem kell szálanként körbekaparni ahhoz, hogy érintkezzen, és attól, hogy a végén összeérnek, a vezetékben szálakra osztódik.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
Jester01
veterán
Az az értelme, hogy az össz keresztmetszet számít. Azért sodrott hogy hajlékony legyen.
Mitől sérülne meg a szigetelés mondjuk belül a szálak között attól hogy óvatosan leszedem a műanyagot kívülről? Vagy hogy rászorítok egy sorkapcsot? Amiről te beszélsz az a zománcszigetelt vezeték de a sima sodrott rézvezeték nem ilyen.Sőt, ha egyszer szigetelt akkor minek is a műanyag (ugye a zománcszigetelten éppen ezért nincs is...)
[ Szerkesztve ]
Jester
-
gyulank
addikt
A szálak közt nem kell összeérnie a csatlakozásnál, elég, ha mindegyik szál hozzáér ahhoz amihez kell. Pont azért kell szigetelés, hogy védje. Hol láttál te lakkos drótot szigetelés nélkül, úgy, hogy hozzáérhetsz, meg mozgathatod, meg sérülésnek van kitéve? Ha rajtad múlna sok embert agyonütne az áram, minek a szigetelés, lakkos dróton úgyse ráz meg, tiszta pazarlás az egész.
[ Szerkesztve ]
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
Jester01
veterán
Nem, ha rajtam múlik nem üt agyon senkit az áram mivel csak a műanyag szigetelés van és nem a lakk. A sima lakkozott veztéket mint ahogy említetted tipikusan tekercsekben használják és azt nem fogdossa senki (de létezik olyan, hogy menetzárlat). Jelesül azért, mert vékony és úgy lehet több menetet kialakítani.
Fogj már egy multimétert és próbáld ki.
Jester
-
And
veterán
(Létezik olyan huzal is, amelyik szálanként szigetelt, ez a Litze-huzal, de csak speciális - nagyfrekvenciás - célra, épp a skinhatás miatt, meg létezik a lakkozott / zománcozott huzal is transzformátorokhoz meg egyéb tekercselésekhez. De egyáltalán hogy jött ez elő? A sima sodrott vezeték természetesen nem szálanként szigetelt.)
-
gyulank
addikt
Úgy jött elő, hogy azt kérdeztem, hogy miért kell akkora áramvezetés, és miért nem felel meg egy vastagabb sodrott vezeték a nano helyett? És miért javul ettől az élettartam? Erre valaki azt mondta, hogy mert összeér, ha összesodrom, és nem érintkezik az elektrolittal, meg kisebb a felülete... Holott a sodrott vezetéknek nem a sodrás a lényege, hanem hogy sok szál vezet egyszerre ugyanúgy ahogy a nanonál...
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
gyulank
addikt
Ahhoz létre kéne hoznom a menetzárlatot. Nem értem, hogy most pont nekem ecseteled, hogy létezik ilyen, mikor pont én mondtam, hogy sérülékeny. Te mondtad, hogy azért nincs gumi a zománcozotton, mert már szigetelve van. Ezért mondtam, hogy ez alapján lehetne ilyen zománcozott vezetékkel gumiszigetelés nélkül áramot vezetni. Lényeg, hogy lehet, hogy nincs lakkozva, de nem amiatt, amiket mondtál. Bár én szerintem kapartam már le lakkot sodrott vezetékről, de olyan dologról beszélünk, ami vékony réteg egy vékony dróton, hogy mitől sötétebb a kaparatlan, nem tudhatom biztosan.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
And
veterán
(Én csak azt látom, hogy kötöd az ebet a karóhoz, hogy márpedig a sodrott vezeték az nem egy drót, pedig de. Csak azért sodrott, hogy hajlékonyabb legyen, de ezt már említették. Ahogy azt is, hogy alacsony frekvencián a hosszanti áramvezetés szempontjából nincs jelentősége az egyes szálak felületének, ezért azok természetesen nincsenek egymástól elszigetelve egy közönséges kábelér / sodrott vezeték esetén. A keresztmetszet természetesen számít, mert attól függ a vezeték terhelhetősége és a soros ellenállása. A vezeték külső felülete is terület, meg a keresztmetszete is, csak utóbbi nagyságrendekkel kisebb, és jelen téma /akkuk/ szempontjából irreleváns. Az áramvezetés szempontjából alacsony frekvencián teljesen mindegy, hogy tömör-e a vezeték vagy sodrott, netán sodrott és szálanként szigetelt, ha az elemi szálak összes keresztmetszete ugyanakkora, mint a tömör vezetőé. A külső felület - tehát még egyszer: nem az átmérő vagy keresztmetszet - nagysága viszont nagyon is számít a töltéstárolás szempontjából, és ez annál nagyobb lesz, minél vékonyabbak az elemi szálak.)
Mod @87: "Bár én szerintem kapartam már le lakkot sodrott vezetékről, de olyan dologról beszélünk, ami vékony réteg egy vékony dróton, hogy mitől sötétebb a kaparatlan, nem tudhatom biztosan."
Kaparhattál le akár oxidréteget, akár szennyeződést, de a hagyományos sodrott bekötő vezetékek, kábelerek elemi szálai akkor sincsenek direkt szigetelve egymástól, ha te ezt képzeled. Csak a Litze-huzal ilyen, de azzal maximum rövidhullámú rádiók tekercselésénél vagy URH-műsorvevők középfrekvenciás fokozataiban fogsz találkozni, átlagos erősáramú vagy jelkábelek sodrott ereinél biztosan nem.[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
De nem érted, hogy sodrott vezetéknek hívják, és az a lényeg, nem az, hogy össze kell sodorni...
Plusz az előbb írták le csomószor, hogy a sodrott vezetékben sincs szigetelés, vagyis összeérnek, de ez sokat nem vesz le a keresztmetszetből, mivel kerek, és csak kis részen érintkezik.
Nem négyszögletes, tehát amúgy is tök mindegy, hogy sodrom-e vagy nem, mert így se, meg úgyse fog jobban összeérni, és hogy köztük levegő vagy elektrolit van, az más kérdés. De még azóta se mondtam, hogy össze kell sodorni...ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
gyulank
addikt
Az attól függ, hogy mennyi nanoszálról van szó. Mert 1 szál felülete nem lesz nagyobb. Nem biztos, hogy annyi nanoszálról van szó, aminek nagyobb felülete van egy sodrott vezetéknél. Kivéve, ha az egész akku arra épül, hogy nem csak belelóg az elektrolitba, hanem a vezetékeket veszi körül az elektrolit.
ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
azbest
félisten
Láthatóan halvány fogalma sincsen róla.
(#90) gyulank
A kedvedért itt egy videó, amely elmagyarázza a lithium ion akku működését [link]A grafit anód helyettesítésére tennének nano szálas anyagot, ha jól értem. Az alapfogalmakat (anód, katód, ion) megtalálod a wikipedián vagy az általános- és középiskolai fizikaórán.
És igen, az elektrolitban van az anód, nem áramot elvezető drótról van szó, de ezt már sokszor leírták a többiek.
[ Szerkesztve ]
-
gyulank
addikt
Láthatóan... A kedvemért. Mert hát én olyanokat állítottam, amiknek ehhez köze van, és ellent mond neki.
Nem pilóta mondja, hogy nincs rés a drótok közt, és nem ő mondja, hogy a felülete nem nő csak a keresztmetszete, és nem ő mondja közben azt is, hogy bezzeg, ha nano, akkor teljesen más.
Ha jól érted... Ha úgy van, ahogy mondtam, hogy mikor lehet jobb a nano, akkor én is azt mondtam, hogy jobb lehet... Ha ugyanakkora felületet foglal el, bár még akkor sem biztos, mert nem muszáj annak 1 sornak lennie. Azt még mindig nem értem, hogy ha a felületet akarják növelni, miért nem a felületen alakítanak ki bordákat ilyen törékeny drótok helyett? Azt gondolom egyszerűbb/olcsóbb lenne gyártani, és nem törne meg.ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
nagyúr
Azt még mindig nem értem, hogy ha a felületet akarják növelni, miért nem a felületen alakítanak ki bordákat ilyen törékeny drótok helyett?
Hát tényleg nem érted.
A nanoszálak nagyságrendekkel nagyobb felületen tudnak érintkezni az elektrolittal, mintha bordákat csinálnának.Most képzelj el egy hajszálat. Ez legyen a nanoszál.
Most képzeld el egy óriási vastag mammutfenyő törzsét, de kétszer akkorát, mint amit valaha filmen vagy képen láttál. Ez lesz a borda vagy a sodort vezetéked.
Ahová be tudsz tenni egy darab bordát, oda be tudsz tenni sokmillió nanoszálat. Na ekkora a különbség a nanoszál és a borda vagy a sodort vezeték között, ennyivel nagyobb felületen érintkezik az elektrolittal.
Hát ezért.
Mostmár érted. Szuper!
[ Szerkesztve ]
Aki él és nem boldog, az téved!
-
apatyas
Korrektor
Felejtsd el a kábeleket. Nem az akkumulátoron kívül vagyunk, hanem belül. Az akkumulátor elektródájáról van szó. És nem, nem szigetelt. Nagy felület kell az elektródának, hogy az elektrolit folyadék felé jó vezetést biztosítson, mert az elektrolit már kevéssé vezetőképes, ha csak kis felületen venné fel az áramot, akkor elforrna/nagy ellenállású lenne (nem az elektróda, hanem az elektrolit).
Úgy képzeld el a nanoszálakat, mintha egy szitaként szét lenne terítve a folyadékban. Nem egymás mellett vannak.pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)
-
gyulank
addikt
De nekem nincs bajom a szigeteléssel. Az elején volt, mert úgy vettem, hogy felületen vezet, de azóta leírtam, hogy ha úgy lenne akkor is nagyobb lenne a felülete, mintha egy vastagabb szálról lenne szó.
Én azt mondtam, hogy egyrészt eddig se voltak nanoszálak, mégsem volt annyira kevés a felület, másrészt ugyanazt a felületet el lehet érni vastagabb szálakkal is, csak többől.
Vagy nanotüskéket/csíkokat/hálókat tehetnének az elektród felületére, ami lehet, hogy nagyobb méretben, több anyaggal éri el ugyanazt a felületet, de lehet, hogy egyszerűbb, olcsóbb, és megbízhatóbb módszer volna.ASRock Z370 Pro4+i3-8100+32GB Windows 22631.2361 Ubuntu 23.10 x64
-
nagyúr
Én azt mondtam, hogy egyrészt eddig se voltak nanoszálak, mégsem volt annyira kevés a felület, másrészt ugyanazt a felületet el lehet érni vastagabb szálakkal is, csak többől.
Na ezekben tévedsz. Pont azért kísérleteznek a nanoszálakkal, mert bizony a mostaniakban kevés a felület.
Másrészt ugyanazt a felületet, amit nanoszálakkal el elhet érni, ha vastag szálakkal akarod elérni, akkor családiház méretű akkummulátorokat kellene gyártani.
Szerintem nagyon nem vagy képben, hogy mekkora is egy nanoszál...Aki él és nem boldog, az téved!
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest