Új hozzászólás Aktív témák

  • Kobaljov

    senior tag

    ''Veteránként'' némi kiegészítés:

    Egyetem, főiskola: az új rendszerben első körben nincs igazán nagy jelentősége mivel már nem főiskolai és egyetemi szakok vannak hanem felsőfokú alapképzés (BSc/BA, bachelor, nem összekeverendő a felsőfokú szakképzéssel (pl. mérnökasszisztens)) és a később erre épülő felsőfokú mesterképzés (MSc/MA, master), és mindkettőt indíthat egyetem és főiskola egyaránt. (van néhány szak ami megmaradt osztatlannak, pl. orvos, jogász, stb.)

    Ebből következően nem annyira az intézmény neve, hanem a képzés minősége (+helyi szakirányok) számít, e között a kettő között lehetnek a korábbiakhoz képest nagyobb különbségek. Ennek megsaccolásához léteznek különféle felsőoktatási rangsorok amiket általában ősszel szoktak kiadni különböző újságok (Népszabi, HVG, stb.), különböző szempontok szerint. Ezeket is lehet nézni, bár sokszor a képzés szempontjából lényegtelen dolgokat (2-nél több nyelven beszélő oktatók, tudományos fokozatok, stb.) tartanak fontosnak, így azért résen kell lenni, és józan ésszel olvasni az általuk leírtakat mert néha kihoznak marhaságokat. Szintén ilyen témájú, de kevésbé ismert néhány korábbi kiadvány amely az adott intézményekbe járó hallgatók véleményén alapul, hogyan látják az iskola képzését, saját elhelyezkedési esélyeiket, stb. Ezek szintén az OFIK kiadványai (mint a kék könyv és a felvi.hu) ''Egyetemek mérlegen'' (asszem 2005-ös), illetve ''Főiskolák mérlegen'' (asszem 2006-os) címmel, aztán kiadták őket egyben is, nem tudom lehet-e még kapni de érdemes lehet ezeknek utánakeresni.

    A későbbi elhelyezkedési esélyeket az is növelheti, hogy az intézmények mennyire tartanak kapcsolatot a munkaerőpiaccal, milyen együttműködéseik vannak, stb. ezekről az intézmények/karok honlapjain (vagy a Google-ben keresve) lehet infót találni. A helyi Tudományos Diáköri (TDK) munka minőségéről valamelyest képet kaphat az ember ha megnézi a korábbi országos versenyeken (OTDK) elért eredményeket, ezeket kétévente rendezik.

    A 300 felvettből 120 diplomázik eseten nem kell meglepődni, amióta meg lett szüntetve az intézményi felvételi és helyette az emelt szintű érettségi megy, azóta ''hígultak'' a felvettek, mondhatjuk, hogy a ''rendes'' felvételi az első vizsgaidőszak, vagy az első komoly szigorlat.(bár a kreditrendszer késlelteti a kirúgást, a korábbi hirtelen halál helyett lassú, de alattomos :) )

    A kollega is írta, hogy hasznosak az ismeretségek, információk, érdemes utánakérdezni (figyelni rá), hogy van-e mentorrendszer a suliban, ahol az érdeklődő elsősöket segítik a felsőbb évesek a tanulmányok elején. Ez nem sok helyen van egyelőre.

    Másik amit érdemes minél korábban átrágni az a helyi tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSz), sok dolgot letisztáz a ZH-k, vizsgák, órárajárás kapcsán amikből probléma szokott lenni ha csak a szájhagyomány útján terjedő legendákra alapoznak az emberek. Ez általában a neten is elérhető a kapcsolódó helyi honlapokon (HÖK, Kar, Suli, Neptun/ETR, stb.), elsőre fura lehet a hivatalos formája (paragrafusok, stb.), de mindenképpen érdemes átrágni, még ha több nekifutás is kell. Hasonnló szabályzat van a térítésekről és jutattásokról is (ösztöndíjak, szociális támogatások, fizetendő díjak, stb.).

    Ki lett emelve az írásban a tanulás, és annak rendszeressége ezzel egyetértek, itt már (ha nem büfé- és ruhatár szak) nem a középiskola szint van, a tanulást halogatva nagyon gyorsan össze lehet szedni egy csomó pótZH-t, pótgyakjegyet, vizsgát, elővizsgát, pótvizsgát aztán lehet verni az ember fejét a falba, hogy miért nem tanult korábban, meg aludni napi 2-3 órát mert négy vizsga van a héten. Szóval a tanulás mellett én az önállóságot emelném ki, itt már felnőtt embernek számítasz, ha hülyeséget akarsz csinálni megteheted, nem fog senki szólni, hogy miért nem tanulsz este vagy hogy miért nem mész be előadásra (játszom, filmet nézek, sörözöm, stb.), viszont nem is lesz könyörület, kivágnak zokszó nélkül. Szóval leginkább saját magával kell majd küzdenie az embernek, ha az önálló tanulás még nem megy. A kollégium ebből a szempontból veszélyes lehet, mert sok csábító lehetőséget kínál az idő eltöltésére, és könnyen elvesztik az emberek az erdeti irányvonalat.

    Azt se felejtsük el, hogy az idén szeptemberben beiratkozók már tandíjasak az államilag támogatott képzésekben is, az első évet ez ugyan nem érinti, de másodévtól a legjobb 15%-ot kivéve már fizetnek, úgyhogy emiatt is érdemes tanulni (ez viszont lehet, hogy megöli majd a közös tanulásokat). Arra nem emlékszem már pontosan, hogy a legrosszabb 15% lebukik-e költségtérítésesbe, ha jól rémlik igen a korábbi terv szerint. A másik ok persze még az elérhető ösztöndíj, illetve, hogy a legkapósabb szakirányokra sokan jelentkeznek így lehet, hogy a tanulmányi eredmények alapán készítenek rangsort, és így lehet bekerülni.

    Végül még egy tapasztalat: mérjük fel és merjünk időben váltani ha menet közben rájövünk, hogy ez nem az ami valójában érdekel minket vagy nem ez az a szint amit teljesíteni tudunk. Nekem is volt több évfolyamtársam akik egyre inkább szenvedtek, több tárgy a sokadik alkalomra sem lett meg, így mire kirúgták őket 1-2 évet fölöslegesen elpazaroltak, vagy ha le is diplomáztak rögtön elhatározták, hogy nem ezen a területen fognak dolgozni.

    No, tehát kiegészítésként ezek, első gondolatra.

Új hozzászólás Aktív témák