Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ityam

    senior tag

    Köszönöm a jobbára jó véleményeket a cikkről. Sajnos tényleg nincs minden fontos dolog leírva. A témából egész könyvet lehetne írni.
    Ha valamilyen tárgyi tévedést véltek felfedezni akkor írjatok és frissítem a cikket.

    A befektetésekről azért nem írtam konkrétabban hogy mibe érdemes fektetni mert egyrészt nem akarok felelősséget vállalni azért mert én azt mondom hogy részvénybe fektessenek az emberek és ha nemsokára jön megint egy visszaesés akkor miattam bukjanak az emberek. Ha jól emléxem leírtam a cikkbe hogy én 100% részvényes alapban tartom a pénzem mert én azt tartom jónak.

    A deviza alapú biztosításokat nem különösebben ismerem. A cég ahol én dolgozok ott euró alapú van csak ilyen, de abban nem látok semmi jót. Egyrészt nagyobb költségekkel dolgozik mint a forint alapú, másrészt pedig az eurós alapoknak semmi értelmét nem látom.
    A biztonságos kötvényes alapokon nudli hozam van ezért nem tetszik a részvényes alapoknál meg én úgy fogom fel hogy nem euróban van a pénzem hanem részvényben. A részvénynek az értékét meg ki lehet fejezni euróban is meg forintban is, de tényleges értékben ugyanaz. Szal én semmi értelmét nem látom az euró alapú befektetéseknek.
    Tehát az a szöveg hogy euróban van nyilvántartva a pénz az szerintem hülyeség. mert nem euróban van nyilvántartva hanem befektetési egységekben. A befeketési egységek mögött meg részvények vannak.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #44 üzenetére

    A 12% os EBKM a Lakástakarékpénztáron van a 4 éves konstrukciónál.
    Fundamentának meg az OTPnek van lakástakarék pénztárja ahol minden évben a febizetésedre kapsz 30% állami támogatást meg egy kicsi 1-3% kamatot. A legrövidebb a 4 éves LTP. Ennél jön ki 12% körüli EBKM.

  • ityam

    senior tag

    válasz kleinguru #59 üzenetére

    Idéntől nem kell mindenkinek legalább 1% tulajdonhányad. Közeli hozzátartozókét fel tudja használni a szerződő.

    Hogy pontosan hogy jön ki a 12% azt nem tudom. De ha nézünk 50 honapos megtakit havi 20K val akkor a végén 1 millát fizetsz be. 300K lesz az állami támogatás. és még a kamat kb 75-80K. elvileg havi dijfizetést feltételezve 12% körüli kamatnál jön ki az 1.35 milla. amennyi egy LTPben összegyűlik ennyi idő alatt.

  • ityam

    senior tag

    válasz kleinguru #59 üzenetére

    lejárt a szerkesztési idő:
    [link]

    Az LTPt nem kívántam a biztosításokhoz venni, mert más jellegű a dolog. Maradjunk abban hogy Lakás célra az a legjobb megtakarítási program. De szabad felhasználásra nem!
    Ezzel zárjuk is le.És nem kell vitatkozni akkor hogy hogy szerezzünk számlát stb stb.

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    válasz kleinguru #66 üzenetére

    viszont a számolásnál nem simán arányt kell számolni mert nem az elején raktad me a 980Kt így nem az elejétől kamatozik. Viszont ha mindig csak a havi befizetésre nézed a 12% kamatot akkor valszeg kijön az az összeg amit emlegetnek.

  • ityam

    senior tag

    válasz kleinguru #66 üzenetére

    Egy excel táblába írjál egymás alá 49szer 20000 et. Mellette lévő oszlopba: 1,010616667 et (12,74%/12 magyarul hogy havi kamat szorzója legyen ott). Első oszlop első sorában szorozd össze az első sort. a többi sorban pedig az előző értékhez add hozzá a következő 20000 es tételt és ezt sozozzad be megint a második oszlopptal. Magyarul 49 honapig mindig a bent lévő pénzre számolj kamatot. Akkor kijön 12900388. Még 3 hónap kiutalási időszak van és arra is ha számolod még a kamatot akkor már kijön 1331925 Ft. Aztán lehet hogy nem havi kamatos kamattal kellene számolni akkor kijönne a 1 301 843. Mert ez a számolásom szerint havi kamatozású kamatos kamattal van számolva.

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    válasz ityam #73 üzenetére

    elcsesztem. 3. oszlop első sorában szorozd össze az első sort. és a többi sorban alatta kell összeadni és ujra szorozni.

    De hagyjuk tényleg itt az LTPt. Biztosításokról menjen inkább a vita.

  • ityam

    senior tag

    csak hogy dobjak be egy olyan témát ami ide tartozik és lehet róla vitázni: Deviza alapú biztosítások!

    Korábban írtam ezt de senki nem reagált rá:
    "A deviza alapú biztosításokat nem különösebben ismerem. A cég ahol én dolgozok ott euró alapú van csak ilyen, de abban nem látok semmi jót. Egyrészt nagyobb költségekkel dolgozik mint a forint alapú, másrészt pedig az eurós alapoknak semmi értelmét nem látom.
    A biztonságos kötvényes alapokon nudli hozam van ezért nem tetszik. A részvényes alapoknál meg én úgy fogom fel hogy nem euróban van a pénzem hanem részvényben. A részvénynek az értékét meg ki lehet fejezni euróban is meg forintban is, de tényleges értékben ugyanaz. Szal én semmi értelmét nem látom az euró alapú befektetéseknek.
    Tehát az a szöveg hogy euróban van nyilvántartva a pénz az szerintem hülyeség. mert nem euróban van nyilvántartva hanem befektetési egységekben. A befeketési egységek mögött meg részvények vannak."

    Tehát ha egy "eurós" részvényes alap értéke feljebb megy akkor azok a részvények értéke megy fel ami abban az eurós alapban vannak.Viszont ha egy forintos részvényes alapban ugyanaz a részvény van akkor annak a "forintos"részvényes alapnak ugyanúgy kell emelkednie.
    Vagy nem?

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #79 üzenetére

    De elvileg ha az arany ára megy fel dollárban akkor elvileg forintban is megy fel meg euróban is. Persze ha azt tételezzük fel hogy közben az usd az euro és a forint nem gyengült vagy erősödött egymáshoz képest.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #81 üzenetére

    Vegyünk példának 2 alapot amiknek az árfolyama 1. Egyik az eurós alap legyen a másik meg forintos. Az alapban legyen a valamilyen részvény.
    Ha a részvény értéke felmegy 10% ot és az euró erősödik a forinthoz képest 1% ot akkor az eurós alap árfolyama lesz 1.1 míg a forintosé 1.111 mert ekkor jön ki ugyanaz a részvényár.
    pl a részvény ára volt 1000 ft az alapban. Tételezzük fel számolás kezdvéért hogy 100 Ft az euró.
    Tehát kezdetben akkor 10 euróért lehetett megvenni az 1000 Ft os részvényt.
    amikor 10% al emelkedett a részvény ára akkor 11 eurót(és 1100Ft-ot) ér már az eredetileg 1000 Ft os részvény.
    ilyenkor mindkét alap árfolyama 1.1 lenne. Viszont ha az euró erősödik a forinthoz képest 1% ot akkor hogy ugyanaz a 10% al nagyobb érték jöjjön ki ahhoz a forintos alapnap 1.111 es árfolyamot kellene meghatározni. és szerintem annyit is határoznának meg.Tehát szerintem az alap árfolyama kifejezi a devizák közötti árfolyamváltozást.
    Nem tudom mennyire volt érthető. A lényege annak amit írok hogy nem egyformán változik szerintem az eurós és a forintos alap árfolyama ha a benne lévő részvény értéke növekszik. Persze ezt lehet rosszul sejtem.

    Pont ez figyelhető meg ha megnézed a gold/usd és gold/eur görbét. Attól hogy az egyik megy fölfele attól még nem biztos hogy a másik is megy fel mert lehet hogy egymáshoz képest viszont valami más okból erősödött az egyik a másikhoz képest. Ügyanezért szerintem egy részvényes alapnál sem egyformán változik az árfolyam az eurós és a forintos portfóliónál hiába van benne ugyanaz a részvény.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #87 üzenetére

    kicsit konkrétabban fogalmazd meg hogy mire gondolsz.
    Szerinted ha egy portfóliónak az a neve hogy fejlett európai részvény euró eszközalap akkor részvényt veszel vagy eurót?

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #118 üzenetére

    viszont ha gyengül az euró a forinthoz akkor ha másik piacon átváltod a forintod euróra akkor visszanyered a forintális veszteséged.Tegyük fel hogy ingyen tudod váltani az eurót és a forintot....
    Az hogy miből vetted a részvényt az lényegtelen mert neked onnantól hogy megvetted részvényed van és nem euród vagy forintod vagy CHFed. A részvény értékét meg bármilyen devizában ki lehet fejezni. Ha éppen erősödött a forint akkor számszakilag kevesebb a hasznod rajta de évezed az erős forintnak minden egyéb jó tulajdonságát. olcsóbb minden importált cumó. Tehát összességben szerintem édesmindegy hogy euró alapon vásároltad vagy forint alapon azt a részvényt. Annak egy értéke van. Ugyanaz a használati értéke forintban mint euróban.Ebből következik hogy mindegy milyen alapon vetted.
    Ha nem így gondolod akkor próbálj úgy érvelni hogy kizökkentség a hitemből. Mert én komolyan gondolom amit hiszek.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #120 üzenetére

    pontosan melyik hozzászólásra gondolsz? csak hogy melyiket olvassam el alaposabban.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #122 üzenetére

    És én erre reagáltam is hogy miért is nem jársz rosszul. Az egy látszat veszteség csak.
    Mondok egy utolsó példát:
    Tegyük fel hogy az árfolyamok így alakulnak :
    alma/usd: 2
    xrészvény/usd: 100
    usd/huf :200
    alma/huf:400
    xrészvény/huf: 20000

    Vettél xrészvényt 1 db-ot huf alapon.Az alma ára még mindig 2 usd és az xrészvény ára is 100 usd de az usd gyengült 10% ot a forinthoz képest. Ekkor
    usd/huf:180
    xrészvény/huf:18000

    Tehát itt látszik amit mondasz hogy buktál 2000 Ft ot. Én viszont azt mondom hogy ez csak látszólagos bukás mert ha akarsz venni most az 1 xrészvényedért kapott 18000 Ft odból almát akkor:
    Mivel az alma/huf ára lement (az usd/huf miatt) 360 Ft ra ezért 18000/360= 50 DB almát tudsz venni,ugyanannyit mint az usd gyengülése előtt. Tehát ugyanazt meg tudod venni hiába ér forintálisan kevesebbet a pénzed, de tényleges értékben ugyanannyi. Ugyanazt tudod megvenni, tehát nem buktál ténylegesen, csak kevesebb forintot látsz.De ettől nem veszítettél ténylegesen az usdhez képest.
    Ezért mondom hogy szerintem mindegy hogy milyen alapú biztosítást köt az ember.

    Ha továbbra is úgy gondolod hogy én gondolom rosszul akkor mutass rá hogy hol hibáztam az érveléssel.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #124 üzenetére

    Viszont nem rég beszéltük meg hogy attól hogy valamit úgy hívnak hogy felzárkózó európai részvény euró eszközalap attól még nem euróban van a pénzed hanem részvényben. Tehát te nem eurót veszel ott hanem részvényt.

  • ityam

    senior tag

    válasz Dave™ #128 üzenetére

    Természetesen tudtam hogy egy alap egységei hogy vannak csak egyszerűbb volt xrészvénynek nevezni egy részvényes alapot (átlag ember könnyebben megérti). Mert teljesen mindegy hogy egy részvényről beszélünk vagy egy részvénycsokor részéről.

    Az alapkezelőnek viszont amikor meghatározza az aktuális napi árfolyamot akkor figyelembe veszi hogy az egyes devizák hogy állnak. Tehát ha ugyanaz a részvénycsokor van az euróban nyilvántartott alapban mint a forintosban akkor aszerint fogja meghatározni az árfolyamot hogy az egyes devizák mennyit erősödtek egymáshoz képest. Tehát ha 1% ot erősödött dollárban az adott részvénycsomag értéke akkor ha a dollár erősödött vagy gyengült a forinthoz képest akkor a forintos eszközalap árfolyamát nem pont 1% al fogja emelni hanem picit többel vagy kevesebbel annak függvényében hogy most erősödött e vagy gyengült a deviza. Tehát az alapkezelő teljesen eltünteti szerintem a devizaárfolyam nyereséget/bukását.Mivel az alapkezelőnek részvényei vannak és azoknak az értékét kifejezi vagy euróban vagy forintban vagy amiben akarjuk.
    Márpedig ha ez így van, akkor fölösleges az deviza alap.

    Vagy te mit mondasz ezek után? Szerinted van értelme a deviza alapú biztosításoknak?

  • ityam

    senior tag

    válasz Dave™ #130 üzenetére

    lehet hogy rosszul gondolom de a legtöbb részvényt 1 féle devizában lehet megvenni. Szerintem OTP részvényt csak forinttért lehet venni. Aki Euroért akarja megvenni annak az euróját átváltják aktuális árfolyamon Forintra és abban veszik meg az OTP részvényt. Én úgy gondolom hogy minden cég az adott ország devizájában árulja a részvényeit.
    Ha nem így van akkor mi alapján állapítanák meg a forintban és euróban az OTP részvény árát?
    Azt mondja az OTP hogy Ennyi Euro vagy ennyi forintért adom oda? És teljesen más tőzsdén is kereskednek vele és teljesen más árak jönnek ki az otp/eur és otp/huf os grafikonon aminek semmi köze egyébként ez eur/huf árfolyamhoz? Mert szerintem nem. Eléggé hülyén hangzana.

  • ityam

    senior tag

    válasz Dave™ #138 üzenetére

    Szerintem úgy a logikus hogy nyilvántartani darabszámban tartja nyilván az alapkezelő aztán elsősorban minden részvénynek van egy devizája ami egy részvényes alapnál rengeteg féle devizát jelent. Viszont ha ilyen sok féle deviza van akkor amikor meghatározzák az eszközalap nettó eszközértékét egy féle devizában akkor az összes devizát aktuális árfolyamon átváltják arra az 1 devizára amiben éppen kérdezik. Egy eurós eszközalapnál euróra váltják az összeset egy forintosnál meg forintra. De mivel aktuális árfolyamon kell átváltaniuk akkor ennek tükröznie kell azt hogy az egyed devizák mennyit erőősödnek/gyengülnek egymáshoz képest. Tehát akkor el kell mosnia a devizaárfolyam nyereséget.
    Vagy nem jó a következtetésem?

  • ityam

    senior tag

    válasz Dave™ #140 üzenetére

    Én nagyon szeretek vitázni. Főleg akkor ha a vitapartner meg tudja indokolni az ő igazát mert akkor ahhoz hozzá tudok fűzni valamit. Az igazam van mert CSAK al nem tudok vitatkozni csak ebben a formában hogy egyre jobban rávezetem az embert hogy amit én mondok az mégiscsak igaz lehet.
    Ahogy te is írod. Elvileg ennek ilyen egyszerűnek kell lenni. Ha OTP részvényt csak forintért lehet venni foxcornt meg yenért akkor mindig amit az ember befizet pénzt azt ár kell váltani az adott devizára. Tehát mindegy hogy miben fizetsz. Annyi oka lehet hogy nem szeretik az egzotikus devizákat hogy azoknak a devizapiacon való átváltása költségesebb mint az elterjedt devizáké.
    "Azt értem amit mondasz, de szerintem ez így bonyolultabb, mintha az alapkezelő egy adott devizában vásárol csak, és mindent abban kezel."
    az előbb állapodtunk meg hogy nem tud egy devizában vásárolni mert ha "odamegy" a foxcornhoz odanyom az orra alá 1 millió forintot akkor elhajtják a picsbe. Ugyanígy amikor eladásra kerül a foxcorn részvény akkor megintcsak nem forintot fog kapni érte hiába van egy forintos eszközalapban a pénz.
    Attól hogy nagy tételben csinálja az alap kezelő attól még ugyanúgy az egyszerűségre kell törekednie. És tényleg ez a legegyszerűbb. De ebben az esetben teljesen fölösleges euró alapú megtakarítást csinálni.Mert muszáj a napi árfolyamon történőő átváltásnak elmosni az árfolyamnyereséget a részvényes alapoknál a kötvényes eurós alapok meg mint tudjuk gyök kettő hozamot hoznak.

  • ityam

    senior tag

    válasz kleinguru #29 üzenetére

    Erre elfelejtettem reagálni:
    Hallottál már a halasztott hitelről?! :W
    Igen és mindig mindenki át akar verni mindenkit :C Jó mentalitás, más kérdés, hogy van rá példa és emiatt nehéz ezen a szakterületen tevékenykedni.

    Hallottam a halasztott hitelről. Viszont az jellemzően vagy LTPvel vagy klasszikus vegyes életbiztosítással vannak kombinálva nem pedig unit linkessel. Valahol láttam ugyan hogy létezik unit linkkel kombinált de olyan úgyféllel még nem találkoztam akinek lett volna ilyen. Ezért is írtam hogy 99% hogy nem volt kötelező és nem 100% ot.
    Az elmúlt 2 hónapban akikkel találkoztam olyan ügyfelek(kb 10) akinek a cégünknél van meglévő életbiztije és rákérdeztem hogy miért kötötte az mind azt mondta hogy kötelező volt. 9 nek hitelhez az 1 darabnak meg akinek nem hitelhez annak meg egyszeri díjas élebiztije járt le és azt mondták neki hogy csak folyamatos mellé lehetett akkor betenni....
    Szal 10 ből 10X átbaszással adták el a unit link életbiztit. ezután tényleg nehezen bíznak meg az üzletkötőkben.Természetesen a 9 hitelhez kötöttnél sem volt ténylegesen kombinálva a hitellel.
    Klasszikus vegyes életbiztivel viszont sok ügyfelünknek van kombinálva a hitelje de ezt írtam is a cikkben hogy azt lehet.

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    válasz degu #143 üzenetére

    A cikkben is leírtam ha jól emléxek:
    Ha van egy károd akkor olvassad el hogy mit ír róla a biztosítás. Ha nem találod benne akkor ne várjad. Ha benne van akkor nézz utána hogy mennyiből tudod helyreállítani az adott kárt. Ha jön a kárszakértő akkor mondad neki hogy ahogy utánakérdezteél 126500 Ftba fog kerülni a helyreállítás Töhötöm Hugó mesterembernél. Tud ennél jobb embert? Ha nem akkor fizesse ki ezt a 126500Ft ot és majd küldöd róla a számlát. Vagy kérdezd meg tőle hogy kit ajánlanak kivel csináltassad meg az adott dolgot akiknek elfogadják a számláját.

  • ityam

    senior tag

    válasz Dave™ #145 üzenetére

    Ezért raktam idézőjelbe az odamegy szót, mert persze hogy nem megy oda.
    Egyébként függetlenül hogy devizaszámláról utalja vagy hogy mikor kerül átváltásra a pénz. A részvénynek 1 ára van. És az az egy ár van átváltva aktuális árfolyamon forintra a forintos alapnál és euróra az eurós alapnál.aztán ezeket alapján határozzák meg a befektetési egységet aktuális eladási árfolyamát.
    Már pedig ha így van akkor mindegy hogy erősödött vagy gyengült a forint mert úgy fogja meghatározni az alapkezelő az árfolyamot hogy az eladási árfolyam és a befektetési egységek darabszáma az úgyanazt a nettó eszközértéket adja mind az eurósnál mind a forintosnál.
    Persze végig azt feltételeztük hogy ugyanazok a részvények vannak mind az eurós mind a forintos részvényalapban. Ha nem egyszerre indultak az alapok akkor lehet hogy más van bennük mert éppen a más időpontban úgy gondolták hogy mást érdemes belerakni a portfólióba.Tehát ténylegesen ezért nem biztos hogy megjelenik az árfolyamokonamiről beszélünk de attól még ha így van akkor nincs értelme a deviza alapú megtakinak.

  • ityam

    senior tag

    válasz ityam #146 üzenetére

    pontosítok kicsit. 2 kibúvója lehet a kárszakértőnek ez az összeg kifizetése alól, amiből csak egyik múlik rajtad :(
    Egyik ha túl kicsi biztosítási összegre kötötted a biztosítást.Mert ilyenkor amit írtam a pro/ráta kártérítést alkalmazza a biztosító.
    A másik pedig az avultság. Egy bizonyos avultság alatt már nem 100% on térítenek a biztosítók hanem avult értéken. Most kicsit rágugliztam hoz mi alapján határozzák meg a biztosítók az avoltságot találtam egy táblázatot:
    [link]
    Valószínűleg a legtöbb biztosító hasonló avultsági százalékokat számol.

  • ityam

    senior tag

    válasz degu #153 üzenetére

    "lektromos hibabol keletkezett balaesetekre/karokra NEM lehet biztositast kotni!!!"
    Itt konkrétan mire gondolsz te? Az hogy egy készüléked zárlatos lesz azt nem fogja kifizetni a biztosító de ha a zárlat miatt kigyullad és az továbbterjed más vagyontárgyakra akkor már azokra fizet(hivatalosan ami okozta a kárt arra nem fizeti a biztosító.Tehát a zárlatos kenyérpirítót nem fizeti ki).

    "A masik *aprosag* az,hogy a biztositonak torvenyi felhatalmazasa van arra,hogy ha a kliens nem fizeti a havi reszletet,akkor a szezodest egyoldaluan felbonthatja!
    Ez idaig rendben is lenne,DE! Errol nem koteles a masik felet ertesiteni!"
    Az tényleg rossz dolog hogy csak 30 nap a türelmi idő a vagyonbiztosításoknál. Ez kevés mert ha egyik hónapban nem tudják levonni akkor a köv hónap elején már hivatalosan nincs biztink.Gyakorlat viszont szerint csak 2 hónap hátralék után küldenek felszólító levelet és csekket. Legalábbis nálunk. Azt viszont nem tudom hogy volt e olyan elutasítás ami amiatt következett be hogy az új hónap elején nem volt élő biztije, mert a múlt hónapban nem tudták levonni. Szal nem tudom mennyire kezelik nagyvonalúan a késéseket.A lényeg hogy tényleg kellene 3 hónapos türelmi idő a befizetésre. és akkor ha 2 hónap után megy ki a felszólító levél akkor is még él a bizti. A furcsaság viszont hogy az oktató prezentációnkban 90 napos várakozási idő van(és csak ez után van +90nap respiro amikor újra érvénybe lehet helyezni a biztit ha kifizeted a hátralékot), és azt írják hogy addig van még kockázatban a biztosító. A szerződési feltételekben viszont 30 napot ír(PTK is 30napot határoz meg, de attől pozitív írányba el lehet térni ha akarnak a biztosítók).

    "A 3.aprosag,ha a nekem kart okozo autos alkoholt fogyasztott,a biztosito semmit nem fizet!"
    Ez nem igaz.[link]
    A felelősségbiztosítás lényegéből adódóan, a biztosító nem mentesül a megtérítési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.
    Tehát ki kell fizetnie és ezt behajthatja majd a biztosító a biztosítotton.
    Egyébként írtam a cikkben. Ha nem akar fizetni a biztosító, akkor kell nekik mondani hogy mutassanak rá a szabályzat arra a pontjára amely kimondja hogy erre nem fizet. Lévén hogy a szabályzat mást állít ilyet nem tudtak volna mutatni.

    "Uzlet! Ez nem biztositas,mert a biztosito beleirhatja a szerzodesbe,hogy arra a karesemenyre nem vallal biztositast,ami gyakran fordul elo-mert azon nem lehet keresni!"
    Magyországon minden cég profitorientált. Egyedül az állam engedheti meg magának hogy ne profitorientált legyen. Azt megtiltani hogy kizárjanak bizonyos károkat az hülyeség. Mindenki arra köt szerződést amire akar. Egyedül a törvényi előírásnál nem vállalhat kevesebbet a biztosító. Az hogy szerinted a törvényi kötelezettség túl engedékeny az szerintem nem igaz. Te azért gondolod annak legfeljebb mert nem ismered rendesen és elhitted, amit mondtak.

  • ityam

    senior tag

    válasz degu #155 üzenetére

    A cikkben is írtam. A biztosítók arra fizetnek ami le van írva! Ha valakinek nem tetszik ez, akkor nem köt biztosítást vagy ha kötelező, akkor a minimumot köti.
    Léteznek egyébként ALL RISK biztosítások, amik mindenre fizetnek ami nincs benne a kizárásokban. De a lakásbiztosítás jellemzően nem ilyen.
    Nem tudom hogy mikor lehetett egyébként amikor még olyat írtak hogy nem fizettek az elektromos balesetekre de manapság szerintem sehol nem jellemző ez.(erős a gyanúm hogy félre volt értelmezve amit olvastál).
    PL: A biztosító nem téríti meg a tûzkárt:
    -ha azt az elektromos berendezések zárlati hõhatása
    magában a berendezésben okozta, de megtéríti az abból
    átterjedõ tûz által okozott károkat.
    Ha valaki a második felét nem olvassa el(nem figyel rá) a mondatnak, akkor lejöhet belőle az hogy nem fizet az elektromos balesetekre.

    Mindig amikor hozok egy példát akkor a googlin keresek adott esetet és mindig az elsőnél már jót találok.Tehát ne gondold légyszives hogy addig googlizok amíg nem találok egy olyan biztosítási feltételszöveteget amiben az általam írt dolog van és ellentmond a tiednek.

    Amikor írtam hogy "Ez nem igaz". Azzal nem a vitapartneremet tituláltam hazugnak csak jeleztem hogy ezt rosszul tudod és direkt linkeltem is a bizonyítékot erre.
    Elhiszem hogy volt valami rossz tapasztalatod itt a részeggel aki összetört, amit furcsállok hogy írásban utasították el a kártérítésed. Minden esetre azért beleolvashattál volna a felelősségbiztosítás feltételekbe te is hogy mire kell szolgáltatnia és kiderült volna hogy valamit nagyon benézett a biztosító.

    A felmondás nem értesítésről írtam ha nem is pontosan a kérdésedre válaszolva, hogy szerintem sem jó ez a rendszer. Viszont ha 30 nap a "megszűnési idő" akkor nagyon sűrűn kéne a biztosítónak leveleket küldözgetni. Ezért írtam hogy jobb lenne a 90 nap aminél 60 nap után küld értesítőt hogy hátraléka van tessék befizetni különben megszűnik. És ilyenkor nem kellene már újabb értesítő a ténylegese megszűnésről szerintem.

    A végére pedig még egyszer utoljára leírom: a biztosítók mindig is arra fognak fizetni amit vállaltak a szerződésbe. Ez így van rendjén. MOn szerződéskötési szabadság van. Mindenki olyan tartalommal köt szerződést amivel akarja(kivétel persze a törvényi előírást nem szegheti meg).
    Olyat elvárni valakitől hogy olyat teljesítsen ami nincs benne a szerződésbe az nonszensz. Itt anarchia lenne ha mindenki mindenféle szerződésből többet akarna kiolvasni mint ami benne van. Most nem feltétlenül biztosításra gondolok hanem bármely egyéb szerződésre.De miért kellene a biztosításnak különbözni bármely más szerződéstől?
    Tegyük fel hogy gyártasz valamit. Úgy gondolod hogy adsz rá 3 év garanciát. Valaki visszamegy hozzád 4 év múlva hogy elromlott cseréld ki mert hát milyen dolog az hogy csak 3 évre adtad a garanciát. Biztos úgy csináltad meg ezt a szert hogy nem sokkal 3 után tönkremenjen.úgyhogy beperellek hogy márpedig ezt cseréljed ki vagy fizessed vissza a vételárat.
    Ügye milyen nevetségesen hangzik. Kb mint a te elképzelésed a biztosításról hogy fizessen olyanra ami nincs leírva benne.
    A biztosítók előjöhetnének ALL RISK lakásbiztikkel is persze ami megoldaná valszeg a te problémádat de valamiért nem jönnek. Valszeg azért mert olyan drágán kellene adniuk amennyit nem lennének hajlandóak sokan kifizetni az olcsó hagyományos lakásbiztosítással szemben. Ha kevesen vannak benne akkor meg nagyon kockázatos a biztosítónak. Mert kevés a befolyó pénz és sokat kell kifizetni. A biztosító meg nem saját maga ellensége.

    Ettől függetlenül körbenézhetsz hátha létezik all risk lakásbizti, de még én nem hallottam róla.
    Ha esetleg találsz akkor ott amit el kell olvasni azok a kizárások. Amit nem találsz meg a kizárások között arra mindenre fizet. Jöhetnek az ufók amik ha felsugározzák a házad arra is fizet. Sajnos a szokásos lakásbiztik ilyenre sem fizetnek(egyszerűen felháborító ugye?) :(

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    válasz ityam #156 üzenetére

    lejárt a szerkesztési idő de találtam talán mégis valamilyen all risk lakásbiztit:
    Nézzél körbe itt: [link]

  • ityam

    senior tag

    válasz degu #158 üzenetére

    Sajnos Magyarországon tényleg nagyon sok minden nem jól működik.Ezen nem tudunk változtatni :(
    Amit tudunk tenni az átverések ellen hogy kezeled az átverést. Ha jönnek valamilyen kifogással a nem fizetésre akkor utána nézel te is biztos ami biztos. Sajnos ennél többet nem tudsz tenni :(
    Az sajnálatos hogy előfordulnak olyan esetek hogy hiába van neked igazad de azt mondják hogy nincs :( Ilyeneknek tényleg nem szabadnának előfordulni. Védekezni csak a tájékozottsággal tudsz. Te is legyél hitetlen és ne higgy el semmit.
    Jobb tanácsot nem tudok adni.

  • ityam

    senior tag

    Kis lérdekesség még a deviza alapú bizti vitához. Gondoltam nézek egy állampapíros eurós portfóliót hogy igaz lehet e rá az elméletem.

    Európai Fejlett Piaci Állampapír Euró Eszközalap Eszközalap
    Kezdő dátum 2008.02.01
    Befejező dátum: 2011.07.01
    Időszak alatti hozam 6.24 %
    Éves szintű hozam 1.79 %

    Európai Fejlett Piaci Állampapír Forint Eszközalap Eszközalap
    Kezdő dátum 2008.02.01
    Befejező dátum: 2011.07.01
    Időszak alatti hozam 26.94 %
    Éves szintű hozam 7.24 %

    Ugyanazon biztosító eurós és forintos alapja. Mint mondtam euró alapú kötvényes befektetés eléggé gagyi. Ez is volt az egyik oka hogy nem láttam értelmét az euró alapú megtakinak.
    A furább dolog viszont hogy a forintos alap az mitől ment ilyen sokat. Az én elméletem szerint akkor lehet ilyen nagy különbség ha sokat gyengűlt a forint az euróhoz képest.
    Viszont alig gyengűlt valamit:elvileg 2008.02.01. én 257.88 volt ez euró és 2011.07.01.-én 267.25. Ez viszont közel sincs összhangban a 4X es hozammal. Az árfolyamgrafikont megnézve látszik hogy azonos állampapírok vannak a két alapban mert nagyon egyformán mozognak csak más amplitúdóval.

    Tehát én továbbra sem látom értelmét az euró alapú biztinek még ha nem is 100%ban pontos az elméletem.

    [ Szerkesztve ]

  • ityam

    senior tag

    Ha megnézzük egyanezt két részvényes alappal akkor:
    Víz és Környezetvédelem Részvény Forint Eszközalap Eszközalap
    Kezdő dátum 2008.02.01
    Befejező dátum: 2011.07.01
    Időszak alatti hozam 6.58 %
    Éves szintű hozam 1.89 %

    Víz és Környezetvédelem Részvény Euró Eszközalap Eszközalap
    Kezdő dátum 2008.02.01
    Befejező dátum: 2011.07.01
    Időszak alatti hozam -6.94 %
    Éves szintű hozam -2.09 %

    az időszak alatt kb 13% hozamkülönbség van a forintos alap javára. Míg elvileg a 2 időpnt kötött 3.6% ot gyengűlt a forint. Perzs elehet hogy valahogy bonyolítani kéne a számítást de nem biztos.
    Érdekes hogy itt sokkal jobban együdt mozog a két grafikon. Pontosabban az állampapírosnál is együdt moozgott csak ott nagyon eltávolodott egymástól míg itt nem távolodott el egymástól a 2 görbe:

    Itt is látszik hogy ugyanazok a részvények vannak az alapban mert azonos görbét írnak le a portfóliók és csak minimális eltérések vannak amit a forint/euró árfolyammozgásnak akarok én betudni valamilyen formában. De nem 1:1 arányban függ össze a forint/euró árfolyammal amit nem tudok hova tenni.
    Mindenesetre szívesen várom a jelentkezőket akik tudnak érvelni amellett hogy megéri az eurós(vagy más devizás) megtakarítást választani.

  • ityam

    senior tag

    válasz David75 #166 üzenetére

    Hát érdekes a dolog. Valahol így valahol úgy. Kíváncsi lennék a magyarázatra.... :(

  • ityam

    senior tag

    válasz _ATi_1 #170 üzenetére

    Sajna nem olvastam forumot mostanság. Nem tudom mennyire aktuális a kérdés még:
    Egy károsodásra csak az egyiktől lehet pénzt kérni. 2 Biztosítás jobbára fölösleges. Elvileg ha ugyanaz szerepel mind2 biztosításodban akkor amit másodiknak kötöttél azt lehet töröltetni. Ha nem sok idő telt el a kötéstől számítva akkor jó eséllyes visszakaphatod még a rá befizetett pénzed is. Soxor visszaadják ha tudod igazolni hogy arra az időre már korábban kötött biztosítást fizetted.

    Szal a rövid válasz a kérdésedre: Nem igényelhettek mind2 biztosítónál ugyanarra a kárra. :(

  • ityam

    senior tag

    válasz amargo #171 üzenetére

    Tapasztalatom nincs vele, de nem hiszem hogy a leírtakat ne tartanák be. Jól olvasd el a feltételeket és ha tetszik kössed meg.

  • ityam

    senior tag

    válasz qqzs #183 üzenetére

    Szia!

    Jellemzően a díja csökken mert, kisebb a kockázat, hogy nagy kár keletkezik.
    Biztosítási összeg nem változik az ingatlannak. ingóságok feltehetőleg többb lesz benne így annak összegét érdemes emelni ha alacsony. Ez persze díjemeléssel is jár.

Új hozzászólás Aktív témák