Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ReJim

    őstag

    :F
    én 14 évesen ismertem meg valakit, akibe olyan 3 (vagy 4) évig szerelmes voltam. azóta már voltak páran az életemben, meg jelenleg is van társam az életben.
    és hidd el, mindig akkor jön az esély amikor már letettél róla.
    jön egy barátod, egy cimborád egy általad nem ismert lánnyal. vagy találkozol egy buliban, koncerten, partin, (kocsmában (: ) egy régen látott lánnyal. "kicsi a világ..." stb. stb.

    sosem tudhatod, hogy mit hoz a jövő. DE ha elkönyveled, hogy nem lesz más, akkor úgy fogod leélni, hogy azokat az apró pillanatokat - azokat amiből egy esély kialakulhat, kikerekedhet egy lehetőség - nem fogod észrevenni.

    persze mondhatod, hogy "de szeretem, miért keressek mást!". de ha Ő nem szeret, akkor miért kellene neked várni rá?

    meg egyébként is, ha valakibe szerelmes volt az ember, azt nem fogja elfelejteni. legalábbis én úgy vagyok ezzel, hogy akibe tényleg szerelmes voltam, az néha eszembe jut, és olyankor jó és rossz érzés kavarog bennem. majdnem mintha még mindig szeretném. (lehet valami poszt-traumás agyalapi aranyerem van :DDD) a mai napig, ha találkozok valamelyik "nagy szerelmemmel" megdobban a szívem, pedig már mást szeretek és jobban.

    Szabad tudni, hogy miért történt a szakítás? és mennyi ideje?

    ui: "és tartjuk mai napig is" ---> nehéz lesz felejteni. tapasztalat, nem csak nálam...

    fel a fejjel.

    </end.?>

Új hozzászólás Aktív témák