- Dave the Diver - Napokon belül érkezik a Godzilla DLC
- Summer Game Fest - A 2K legnagyobb és legkedveltebb franchise-a is felbukkan
- Free Play Days 2024 - 20. hét: Killing Floor 2, Planet Coaster: Console Edition
- Ingyenes az Epic Store-ban a Dragon Age: Inquisition – Game of the Year Edition
- PlayStationre és Xbox-ra tart a Horizon Chase 2
Új hozzászólás Aktív témák
-
ubyegon2
nagyúr
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Linux - abszolút kezdőknek!
Ez az írás egy hosszabb összefoglaló a kezdők számára, hogy az alapvető dolgokat tisztázzuk, ezzel segítve a kezdők és a kicsit gyakorlottabbak könnyebb haladását.
Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között
A gyakorlatban "Linux" néven nevezett operációs rendszerek valójában Linux disztribúciók (röviden disztrók), maga a Linux kifejezés inkább egy gyűjtő fogalom ezek számára, így ha egy konkrét működő operációs rendszerről beszélünk, akkor a Linux disztribúció a helyes kifejezés.
A disztribúciók megegyeznek abban, hogy a GNU/Linux kernelre (rendszermag) épülnek de eltérnek a célközösségben és a felhasználási területben, kinézetben és kezelhetőségben.
Talán elsőre furcsa, de a pár ezer forintos routereken, okos tévéken, set-top-box készülékeken is valamilyen célirányosan arra a területre fejlesztett Linux disztribúció működik, de sok egyéb területet is lehetne mondani, ezek mellett csak egy rész az, amit asztali számítógépekre fejlesztenek és ott is több terület van, úgy mint a kezdők számára is könnyen kezelhető disztribúciók, vagy éppen a hálózatok biztonsági gyengeségeit felderíteni hivatott disztribúciók a hálózati szakemberek számára.Szám szerint manapság nagyon sok disztribúció létezik, már több mint 480 különböző ( 2012.10 ), érdemes megnézni az őket ábrázoló idő diagramot: [link]
A továbbiakban a kezdők számára is bátran ajánlható disztribúciók kerülnek majd említésre, ezek az úgynevezett "asztali" disztribúciók.
Kapcsolódó wikipedia szócikk: [link]
Mire használhatom, mit tartalmaz egy "asztali" Linux disztribúció?
Általánosságban elmondható, hogy feltelepítve egy asztali Linux disztribúciót egy komplett szoftver környezetet is készen kapunk. Ez azt jelenti, hogy irodai programoktól egyszerűbb játékokon keresztül film és zenelejátszó programokig minden megtalálható benne. A disztribúció mérete általában összefügg a vele alapból érkező programválasztékkal, vannak minimalista disztribúciók és vannak bőséges programcsomagot kínálók is. A későbbiekben természetesen kedvünkre telepíthetünk nekünk tetsző alkalmazásokat.
Minden disztribúciónak van olyan internetes tárolója, ahonnan programokat és a rendszert alkotó csomagokat lehet letölteni vagy frissíteni, ezt (ezeket) angolul repositorynak nevezik, a hazai köznyelvben csak röviden repóknak vagy tárolóknak hívják. Ezeknek a tárolóknak az a lényege, hogy innen közvetlenül lehessen telepíteni egy programot, internetes kereső és egyéb felhasználói beavatkozások nélkül.
Itt le kell szögezni, hogy a Linux nem Windows, itt nem úgy megy egy program telepítése, hogy rákeresünk a googleben, böngészünk az időkorlátos vagy éppen kém és trójai programokkal teli ismeretlen eredetű programok között, hanem elindítjuk a disztribúció saját csomagkezelő programját, ott megkeressük amit szeretnénk, majd pedig a rendszer letölti nekünk és fel is telepíti. Ilyen formában garantáltan azt kapjuk meg amit szeretnénk, beépített "ajándékok" nélkül.
Általában minden szükséges program megtalálható a disztribúciók tárolóiban, nagyon ritka az olyan eset, hogy egyéb forrásból kell valamit telepíteni, kezdők biztosan nem fognak ilyennel találkozni.Kinek ajánljuk a disztribúciók kipróbálását?"
Egyértelműen annak javasolható egy disztribúció kipróbálása, aki hajlandó tanulni valamit. Nincs két egyforma disztribúció, az sem garantálható, hogy minden azonnal működni fog, így szükséges lehet kicsit utánaolvasni a dolgoknak, esetenként némi angol nyelvtudásra is szükség lehet, akár csak a mai világban bármilyen téren.
Egyes vélemények szerint kínlódás egy disztribúció beállítása, de ezt csak az mondja, aki nem veszi figyelembe, hogy volt bő 20 éve megtanulni a Windows használatának minden apróságát, holott ma már bonyolultabb egy Windowst feltelepíteni és beállítani mint egy asztali Linux dsztrót...Ezen cikk írója a DOS korszak vége óta használta a Windows csaknem összes verzióját, működő Linuxot 2008-ban látott először és még is ma itt tart, hogy már összefoglalót tud írni a kezdők számára, szóval semmilyen különleges képességre nem lesz szükséged.
Általában egy disztribúció telepítését követően a számítógépben minden működik. Nincs szükség driver keresgélésre, nem kell a Windows update jellegű szolgáltatás a hiányzó driverek letöltésére, egyszerűen menni fog minden. Persze akadhatnak olyan eszközök, amikhez a gyártó nem biztosít megfelelő támogatást, vagy az eszközhöz létező driver nem fér össze a Linux filozófiájával, ilyenkor egy kicsit utána kell olvasni, vagy rá kell kérdezni fórumokban.
Az viszont egyértelműen elmondható, hogy ha egyszer fel van telepítve rendesen egy disztribúció, akkor az addig működik, amíg ki nem hullik alóla az egész számítógép. Nem egy esetben láttam már olyat, hogy az adott disztribúció hiba nélkül futott a rosszul tuningolt, hibázó memóriás számítógépen, vagy éppen a bad sectorral teli félig halott merevlemezes gépen.Hogyan keressünk magunknak disztribúciót?
Ezen a ponton érdemes megismerkedni a distrowatch oldalával: http://distrowatch.com/, itt mindenféle szempontok alapján tudunk válogatni a disztrók népes táborából.
Választás szempontjai szerint az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
-Ismertség alapján a legismertebb disztrók listája: [link]
-Felhasználói bázis alapján (weboldal megnyitások alapján) [link]
-A használt csomagkezelő alapján: [link], itt le is van írva a különböző csomagkezelők használata, érdemes elolvasni.
-Asztali környezet szerint keresünk. Asztali környezet röviden összefoglalva az, amit akkor látunk, miután bebootolt az operációs rendszer. Vagyis a kezelőfelület, tálcák, widgetek és az elérhető programok együtt alkotják az asztali környezetet.
Ez a funkció nem tökéletes a distrowatch-on mert alapértelmezett felület szerint nem tud listázni, így érdemes máshol keresni ilyesmit.
Megnézve internetes felméréseket, jelenleg a KDE asztali környezet örvend a legnagyobb felhasználói bázisnak (de közel sem egyeduralkodó), náluk meg lehet nézni, hogy melyik disztribúció mikori verziót használ ebből a környezetből. [link] Itt is érdemes figyelni, mert a listában lévő disztrók egy részén nincs alapból KDE, csak választható, vagyis általunk telepíthető.
Általában elmondható, hogy a disztribúciók többségére fel lehet telepíteni másik asztali környezeteket, de ekkor nem biztos, hogy a fejlesztőknek jut elég ideje az eltérő környezetek tesztelésére, rászabására az adott disztróra, így ha nekünk mondjuk a Cinnamon környezet tetszik, akkor válasszunk olyan disztribúciót, ami alapból azzal érkezik.Hogy néhány egyéb asztali környezetet is megemlítsek, gyengébb gépekre az XFCE vagy LXDE ajánlott, de van még több egyéb, itt olvasható egy összehasonlító lista a különböző környezetekről: [link]
-Kiadási ütemterv alapján választunk
Lehetne mondani, hogy ahány disztró, annyi kiadási modell.
Jellemzően két fő modell van, az egyik a rendszeres kiadási modell, amit például a Debian alapú disztribúciók ismertebb tagjai követnek (például Linux Mint és Ubuntu), ez azt jelenti, hogy több különböző verzió tölthető le ugyanabból az operációs rendszerből, közöttük egy normál frissítéssel nem lehet váltani, rendszer frissítést kell végrehajtani. Aki nem követi a rendszer frissítéseket, az a programok, csomagok friss verzióiról is lemarad.Ezzel szemben a másik modell a gördülő (rolling release) kiadási modell, itt egyetlen verzió van amit gyakran frissítenek, ezt ha egyszer fel lett telepíve, egy normál rendszer frissítéssel az aktuális friss állapotba lehet hozni, miközben nagyon gyakran kapjuk meg a csomagok legfrissebb verzióit.
Az előző modellhez képest ez azt jelenti, hogy itt nem kell verzió váltásokkal bajlódni. Ennek a modellnek egyik legismertebb használója az Arch Linux, ez a disztró azoknak ajánlható, akik meg szeretnék ismerni mélyebben a Linuxot, ehhez hozzásegít a példásan megszerkesztett Arch Wiki, a benne leírtak gyakran más disztribúcióknál is alkalmazhatóak.
Létezik még egy érdekes modell, a félig gördülő (half-rolling). Hasonló a gördülőhöz, de főleg a rendszer magját alkotó csomagokat alapos tesztelés után frissítik csak, nem rohannak a verzió váltásokkal, miközben a felhasználó programjait gyakran frissítik. Ezt a megoldást használja az Arch-ból eredt Chakra Porject, ami a cikkíró javaslata kezdők számára.-Elolvassuk a Linux disztrókkal kapcsolatos írásokat a Logouton [link], vannak havi hírek és bemutatók valamint komplett címlapos, alapos írások is.
Biztonság, vírusok, jogosultságok kérdése
A Windows XP elterjedése hozzászoktatta a felhasználókat, hogy a saját rendszerüket rendszergazdai fiókkal használják. Ez azt jelenti, hogy ha valami kártékony programot töltöttünk le, az erőlködés nélkül megszerezhette a rendszergazda minden jogosultságát és így azt tehetett, amit akart.
Nos, ilyen balgaságot egyik disztribúció sem követett el, teljesen más alapokon építkeznek.Lényegében úgy van megoldva ez a kérdés a disztribúciók nagy részében, hogy van egy ROOT felhasználó, ő az akinek mindenhez van joga, és vannak a felhasználók, akiknek csak a saját dolgaikhoz vannak jogaik, illetve kérhetnek ideiglenesen jogosultságokat bizonyos feladatokhoz. A root felhasználó nem valódi személy, mondjuk egy élő rendszergazda, hanem a telepítéskor jön létre a rendszerben, amikor meg kell adni egy jelszót neki.
Ennek a jelszónak a birtokában képesek vagyunk ideiglenesen a root felhasználó személyében dolgozni, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor a saját jelszavunkkal a számunkra engedélyezett parancsokat futtathatjuk emelt jogosultságokkal. Egy átlagos, "asztali" disztribúción nem vagyunk ilyen téren korlátozva, ez a korlátozás igazából céges, munkahelyi vagy iskolai környezetben van jelen, ahol egy rendszergazda állítja be a jogosultságokat.(röviden összefoglalva a teljesség igénye nélkül)
Mihez van joga egy sima felhasználónak?
-használhatja az asztali környezet telepített programjait
-a fájlrendszerben a saját mappájában dolgozhatMihez nincs joga, de kérhet:
-programok telepítése, törlése és általában a frissítésük
-módosítani állományokat a fájlrendszer egyéb területein
-főbb rendszerbeállítások módosításaMi a helyzet Vírus téren?
Nem nagyon van itt miről írni. A fentiekből látszik, hogy egy akármilyen program nem kaphat root jogokat.
Sőt, a Windowsra írt kártevők nem is futnak más rendszereken és a letöltött Linuxos állományok sem kapnak alapból futási jogosultságot, így gyakorlatilag nem nagyon van mitől félni, ezért nem igazán jellemző, hogy antivírus vagy tűzfal programot telepítene valaki Linux disztribúcióra.
Ahol ez viszont fontos, az például ott van, amikor Windowsos hálózat forgalmát, pl. a levelezést egy Linux disztribúciót futtató számítógép / szerver felügyeli, a rajta alaposan beállított tűzfallal és víruskeresővel.Linux és Windows egy számítógépen
Mivel az "AAA" kategóriás játékok és néhány speciális program miatt szükséges lehet Windowst is tartani a számítógépen, így egy jó megoldás lehet, ha egymás mellé telepítjük a rendszereket külön partíciókat használva.
Az általános megoldás az, hogy először legyen a Windows telepítve, és utána a nekünk tetsző disztró. Erre azért van szükség, mert mindkét rendszernek van saját rendszer betöltője, ami alap esetben a merevlemez boot szektorába kerül a telepítés alatt, de ott csak egy betöltő lehet.
A Windows megoldása természetesen nem kezel semmi mást, csak Microsoft termékeket, így ha egy telepített disztribúció mellé kerül egy Windows, akkor az szépen el dózerólja a boot szektort, majd beteszi a saját betöltőjét, amiből csak a Windowst lehet indítani. Ekkor nekünk kellene kézzel visszaállítani az előző rendszerbetöltőt...
Amennyiben egy Linux disztrót teszünk fel a meglévő Windows mellé, úgy ő is lecseréli a rendszerbetöltőt a sajátjára (ez általában a GRUB2), de létrehoz egy indító menüt, amiből a Windows is választható, az esetlegesen a gépen lévő egyéb operációs rendszerekkel együtt.Milyen igényei vannak egy átlagos asztali disztribúciónak?
Röviden összefoglalva csak egy működő számítógép. A nagyobb, komolyabb asztali környezetet használó disztribúciók telepítője se igen éri el a 2GB méretet, így nem kell meglepődni rajta, hogy feltelepítve, programokkal együtt is simán elvan 10-15GB-os partíción a rendszer (a telepített adatmennyiség mindössze 5-9GB, egy nagyobb disztrót nézve), kisebb disztróknak meg még ennyi sem kell, szóval nem fogunk olyat látni, mint hogy egy 35GB-s partíció is éppen csak elég a Windows7-nek.
A memória használat sem nevezhető soknak, jellemzően 1GB alatt marad. Kisebb disztrók vígan elvannak egy Pentium3-as gépen 384MB SD ram társaságában, normálisan használható sebességet produkálva, így nem kell kidobni a család régi gépét sem még egy ideig.
Mire való a "terminál" a különböző disztribúciókban?
Maga a terminál egy karakteres interface, vagyis kezelő felület. Ez volt a GNU/Linux kernel első működőképes része és ez biztosít interaktív kapcsolatot a parancsértelmezővel - shell-lel - amely értelmezi az általunk beírt parancsokat. Shellből többféle is rendelkezésünkre állhat az igényeinknek megfelelően. Leggyakoribbak a bash, ksh, c és z shellek, de van még néhány egyéb is.
Ma már felnőtt egy olyan generáció (mire ezt olvasod akár több is), aki csak grafikus felületű operációs rendszert használt. Talán nehéz elképzelni, de anno az iskolában tanították az MS-DOS-t és annak az összes parancsát. Ez egy komplett operációs rendszer volt, ahol fekete háttér előtt villogó "prompt" várta a parancsainkat, amin maximum el lehetett indítani a Norton Commandert. Nos akkoriban már régen voltak Unix, BSD alapú operációs rendszerek, még ha volt is bennük grafikus felület, valamilyen terminál alkalmazás mindegyikben volt.
Ez az interface lehetőséget ad arra, hogy a grafikus felület nélkül, egységes formában lehessen az operációs rendszereket használni. Vagyis például egy fájl másolásához nem kell megtanulni többféle grafikus fájlkezelő program használatát, elég csak a terminálbeli másolás parancsot és annak szintaxisát (használatát) megtanulni, mert mindenhol működni fog, ahol van terminál.
Kezdőknek nem kell megijednie, egy ideig nem valószínű, hogy elő kellene venni a terminált. Általában akkor kerül elő, amikor valamit szeretnénk módosítani, ami nincs kivezetve a grafikus felületre, de ez már nem a kezdő szint. Továbbá akkor jön elő, ha már szeretnénk jobban megismerni a Linuxot vagy a választott disztribúciónkat.
Ellenben kezdőknek is érdemes néhány parancsot megismernie!(C)uname -a(/C)
Ez megmondja a használt kernel verziót és néhány egyéb információt, ami akkor hasznos, ha valamilyen témában segítséget kérünk, mert így rögtön egyértelmű lesz, hogy mit használunk.(C)lspci(/C) vagy bővebb formában az (C)lspci -vvv(/C)
Ez a parancs arra való, hogy megnézzük a számítógépünk alkatrészeit, kicsit olyan, mintha kilistáznánk Windows alatt az eszközkezelő tartalmát.(C)lsusb(/C)
Hasonló az előzőhöz, csak az USB-s eszközöket listázza ki. Ha jól működik az USB-n keresztül csatlakoztatott eszközünk, akkor itt látni fogjuk a listában.(C)cat /proc/cpuinfo(/C)
Ő arra való, hogy részletes adatokat kapjunk a számítógép processzoráról. Az adatok között szereplő órajel pillanatnyi, a parancs kiadásakor mért órajel, nem a hivatalos órajel. (általában az energiagazdálkodás visszaveszi az órajelet, ha a gép nem csinál semmit)(C)df -h(/C)
Szépen kiírja, hogy melyik partíción mennyi szabad hely van. Minden csatolt partíciót megnéz, lehet az akár csak a memóriában létező úgynevezett ramdisk is.(C)fdisk -l(/C)
Ezt a parancsot emelt jogosultságokkal kell futtatni (az általában a (C)sudo(/C) előtagot igényli), így szépen megmutatja a számítógép összes háttértárát (hdd, pendrive) és a rajtuk található partíciókat.A fenti 6 egyszerű parancshoz még jegyzetelni sem kellett, és máris mindent tudunk a számítógépünkről.
A terminálban "mozgással" kapcsolatos parancsok:
(C)cd(/C)
Így simán csak visszatesz a saját /home mappádba.(C)cd /xyz/pqr/...(/C)
cd, azaz Change Directory, vagyis a megadott /xyz/pqr/... mappába fog ugrani.(C)cd ..(/C)
Ez a parancs egy szinttel feljebb ugrik a mappa szerkezetben.(C)cd -(/C)
Abba a könyvtárba ugrik, ahonnan a jelenlegibe érkeztünk.(C)ls és dir(/C)
Kilistázzák az adott mappa tartalmát.A terminálban a jogosultság kezelés:
Alapból a felhasználó név mellett egy $ jelet látunk, mikor megnyitjuk a terminált. Ez azt jelenti, hogy sima felhasználó vagyunk, a nála létező jogokkal. Alapjában két lehetőség van emelt jogosultságok szerzésére:
(C)sudo parancsnév(/C)
Ezen az úton egy parancsot tudunk emelt jogokkal futtatni, miután megadtuk a saját felhasználónk jelszavát. Ez azért jó, mert ilyen esetben nem fog előfordulni, hogy egy elrontott, elgépelt parancs is lefut emelt jogosultságokkal, aminek káros következményei lehetnek. Ezt úgy kell érteni, hogyha megfelelő jogosultságokkal kérjük meg a Linuxot, akkor kérdés nélkül beugrik a kútba, ezért van alapból csak kevés joga egy felhasználónak.(C)su -(/C)
Ezt a parancsot kiadva a terminálban kérni fogja a root felhasználó jelszavát. Miután megadtuk, a $ jel átvált # jelre, ez azt jelenti, hogy innen kezdve mindent végrehajt a rendszer emelt jogosultságokkal és kérdés nélkül, mintha mi lennénk a root felhasználó. Szóval óvatosan kell ezzel bánni, ha lehet, maradjunk a (C)sudo(/C) használatánál.
Az (C)exit(/C) paranccsal tudjuk elhagyni az emelt jogosultságokat és visszatérni az alap felhasználónkhoz, a (C)$(/C) módba.Gyakori terminál használatos tudnivalók:
A TAB billentyű parancs és útvonal vagy fájlnév kiegészítésre használható. Vagyis nem kell mindent beírni.
Ha nem tudjuk mire való egy parancs, akkor (C)man parancsnév(/C) beírása megmutatja, hogy hogyan kell használni és mire való.
Szóval a termináltól nem kell félni, ez nem valami elvetemült programozási játék, ez egyszerűen egy segédeszköz, ami könnyebbé és mindenek előtt egyformán használhatóvá tesz sok dolgot a különböző disztribúciókon. Ugyan a fentieken kívül nagyon sok más dolgot is tud, de itt elég ennyit mondani róla. Bővebb és tartalmasabb lista a terminálos parancsokról: http://www.letix.hu/
Játékok Linuxon, OpenGL, DRM, VulkanAPI
Ennek a blokknak a frissítésekor jöttek az első hírek a készülő Vulkan API-ról [link] [link] [link], ami rövid úton megoldja a Linuxos játékok problémáját, miközben a háttérben készül az OpenGL új generációs verziója [link].
Linuxon két dolog nehezíti a játékok fejlesztését és a népszerű "AAA" játékok portolását:
-Az egyik az igen régi DRM (X11), ez köti össze kernel szinten a videó processzort a felsőbb szinten lévő API-vel. Az X11 mára egyszerűen teljesen elavult lett, de folyamatban van a lecserélése. Jelenleg úgy néz ki, hogy viszonylag hamar a Wayland megjelenítő szerver fogja lecserélni. OSX-en ezzel nincs probléma, ezért jött ki arra több portolt játék, mint Linuxra.
-A másik probléma a jelenlegi OpenGL milyensége [link]. Lényegében az a baj, hogy az újabb OpenGL kiterjesztések megalkotásánál nem lett megkövetelve a szabványosság, így eltérő gyártói implementációk születtek, amik csak az adott cég eszközén használhatóak, a konkurenciáén nem, továbbá ezekhez az újabb kiterjesztésekhez már nincs használható hibakereső fejlesztői eszköz. Ez az oka annak, hogy az eddig portolt játékok jellemzően megállnak látványvilágban ott, amit az OpenGL 3.x megenged, így minőségben nem érik el a Windowsos verziók szintjét. [link] [link] [link]
Mint írtam korábban, ennek rövid távú megoldása a Vulkan API használata lesz mivel az platform független API (gyakorlatilag az AMD Mantle API utódja), már több játék portolását is bejelentették Linuxra ezzel az API-vel.
A hosszabb távú megoldás pedig az egész OpenGL API újraírása lesz ami már zajlik, de az még időbe telik. [link]Ezek után lássuk mivel játszhatunk Linuxon. Alapvetően 4 lehetőség van játékokat futtatni egy Linux disztribúción:
1. Letöltjük és feltelepítjük disztribúciónk csomagtárolóiban lévő, nekünk tetsző játékokat. Jellemzően sok egyszerűbb játék, több ismert és közkedvelt játék opensource klónja (pl. freeciv a Civilization játékok klónja míg az OpenArena egy Quake3 klón vagy éppen az aktívan fejlesztett Open Transport Tycoon Deluxe - Openttd) de néhány komolyabb alkotás is megtalálható közöttük.
2. Wine-t használjuk kedvenc Windowsos játékaink futtatására / telepítésére. A wine létrehoz egy mesterséges Windowsos környezetet, aminek van saját C meghajtója, saját regisztrációs adatbázisa és a 3D gyorsítás is elérhető vele.
A wine használatáról és beállításáról itt sok infót lehet olvasni: [link] Itt pedig megnézhetjük, hogy melyik játéknál mi és hogyan működik: [link]
Wine esetén bármi előfordulhat. Mivel nem egy teljes értékű Windows és a grafikus megjelenítőt is kicseréli OpenGL-re, így a végeredmény vagy megy, vagy nem, vagy csak bizonyos rében és állítgatni, próbálgatni kell. Ez így nem hangzik túl jól, de előfordul olyan helyzet is, hogy Wine alatt gond nélkül fut egy játék, míg Windowson akadnak gondok, ezekre jó példák a System Shock2 vagy a Serious Sam2 játékok.3. Steam. Hivatalosan megjelent a Steam kliens Linuxra, azon belül is a támogatott platform az Ubuntu. Ebből az következik, hogy Debian vonalon jó eséllyel menni fognak a játékok minden gond nélkül, másik ágról származó disztribúciókon szükség lehet kézi csomag telepítésre vagy telepítő állomány módosításra, mert azok a Debian csomagkezelő rendszeréhez készültek.
Jelen pillanatban (2013.03) pontosan 100 játék telepíthető közvetlenül Linuxra a Steamből, ami egyrészt elég szép szám, másrészt komolyabb játékok is vannak benne, itt lehet böngészni a listát: [link] A listában vannak ingyen játszható játékok is, mint például a TeamFortress2.4. SteamOS.
Ez a Steam saját Linux disztribúciója. Lényegében egy Debian GNU/Linux, amin magától indul a Steam kliens teljes képernyős módban, amiből igény esetén ki lehet lépni és lehet használni a gépet magában is. Ez egy nappaliba szánt rendszer a szintén készülő Steam Machine számítógépek számára, de bárki letöltheti és használhatja. Ezen sorok írásakor még nem készült el a SteamOS, eddig sokan temették, de a fentebb írt VulkanAPI még megmentheti.Szóval lehet játszani Linuxon is. Igaz ez nem Windows, nem játékra készült, de attól még lehet rajta játszani is.
Néhány apróság
-Flash videók régi számítógépen
Bár az Adobe cég a Linuxos flash lejátszó fejlesztésével megállt a 11.2-es verziónál, ez a verzió eltér elődeitől abban, hogy SSE2 támogatást igényel a processzor felől, így például AthlonXP vagy P3-as és korábbi processzorral szerelt gépeken nem fog működni a videók lejátszása.
Szerencsére van erre megoldás, az Adobe oldaláról le kell tölteni korábbi verziót, amit be kell másolni a fájlrendszerben oda, ahol eddig az új verzió volt és akkor menni fog a lejátszás, bár a böngésző szólhat érte, hogy biztonsági kockázatot jelent a régi flash lejátszó... A locate parancs segít megtalálni a fájlt.-Grub2 rendszertöltő újratelepítése:
Például egy Windows telepítés szükségessé teszi, hogy újratelepítsük a Grub rendszertöltőt. Ezt könnyen meg lehet tenni, nem kell a teljes disztrót újratelepíteni. Fogjuk meg disztribúciónk "live" rendszerbetöltő lemezképét, majd bootoljunk be róla. Ha a disztribúciónk nem tud ilyet, használhatunk egy másik, szintén Grub-ot használó, live képes Disztrót is.
Miután a bootolás megtörtént, indítsunk el egy terminált. Ott su -, vagy sudo parancs után adjuk ki az (C)fdisk -l(/C) parancsot, így meglátjuk, hogy hol van a számítógépünk merevlemezén a Linuxunk telepítve.
Tételezzük fel, hogy hogy az "A" merevlemez 5. partíciója (sda5) az. Ekkor fel kell csatolni ezt a partíciót a live rendszer fájlrendszerébe, például a /mnt mappába így: (C)mount /dev/sda5 /mnt(/C) , megfelelő jogokkal. Ezek után már csak egy parancs a Grub telepítése:
(C)grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda(/C)
A parancs lefutását követően már újra is indíthatjuk a gépet, a Grub menü fog fogadni minket. Amennyiben nem látszana a Windows a választható opciók közül, akkor adjuk ki a (C)sudo update-grub(/C) vagy a (C)sudo grub-mkconfig -o /boot/grub/grub.cfg(/C) parancsok egyikét, miután bebootolt a rendszerünk. (ez disztribúció függő, de az eredményük ugyanaz lesz, a grub megkeres minden rendszerbetöltőt és elhelyezi a boot menüben)Amennyiben itt segítséget kérsz valamilyen témában, pár dolgot írj le, így te is hamarabb kapsz értékelhető segítséget. Ezek:
*a disztribúció fajtája, ha van, akkor a verziószáma is. Ha bizonytalan vagy, akkor a terminálos uname -a parancs kimenetét másold be.
*főbb adatok a számítógépről, ha az itteni profil lapodon nem adtad meg őket.
*a probléma részletes és érthető leírása, ha olyan, akkor mellékelt terminál kimenettel. Amennyiben az túl hosszú a bemásoláshoz, akkor feltöltve a pastebin oldalára, majd belinkelve.Várj türelemmel, valaki biztosan fog segíteni.
Népszerű disztribúciók rövid ismertetése:
-Debian Linux: [link]
-Linux Mint: [link]
[ Szerkesztve ]
-
ubyegon2
nagyúr
Linux - abszolút kezdőknek!
Ez az írás egy hosszabb összefoglaló a kezdők számára, hogy az alapvető dolgokat tisztázzuk, ezzel segítve a kezdők és a kicsit gyakorlottabbak könnyebb haladását.
Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között
[ Szerkesztve ]
-
ubyegon2
nagyúr
[ Szerkesztve ]
-
ubyegon2
nagyúr
A $PATH elemei átláthatóan:
echo $PATH | tr : \n
***
Rendszer telepítésének időpontja:
[a] tune2fs -l
$(df -h / |(read; awk '{print $1; exit}')) | grep -i created
[B]ls -lact —full-time /etc |awk 'END {print $6,$7,$8}'
***
Szabad címek a hálózaton:
nmap -T4 -sP
192.168.1.0/24 && grep “00:00:00:00:00:00” /proc/net/arp | sort -n
***
Alapértelmezett átjáró a hálózaton:
ip route | awk '/default/{print $3}'
***
Lottó :) :
echo $(shuf -i 1-90 | head -n5 | sort -n)[/B][ Szerkesztve ]
-
ubyegon2
nagyúr
Az új Topikot a Logoszférába kell nyitnom?
Ne ott nyisd a topikot! Az elkészült topikok fejezeteit rakd be Logoszférás topikba. Itt egy példa:
ez egy szaktopik: Linux kezdőknek Ha bemész az Összefoglalóba és a Leírások, ismertetők részben rákattintasz mondjuk az elsőre, akkor egy Linuxos topikok Összefoglalójának szerkesztése nevű Logoszféra topikba visz, az alaptopikban már nem is én vagyok Tg, de magát a fejezetet itt tudom szerkeszteni:
Mik azok a disztribúciók, mi a különbség az "asztali" és az egyéb disztrók között
Egyszóval ha csinálsz egy fix topikot és nem leszel ott Tg, a Logoszféra-ban a fejezeteknek létrehozott topikban mindig tudod szerkeszteni az így linkelt tartalmat. Mindenképpen a Logoszférás topikban kell legalább a linkelendő fejezeteket létrehoznod...
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen