Új hozzászólás Aktív témák
-
-
And
veterán
Az egyszerű multiméterekben a 200mA-es és kisebb méréshatároknál általában van védelem, egy kb. 250mA-es gyors üvegbiztosíték formájában. Te kis áramok mérését említetted, ezek oda miért nem jók? A 3+1/2 műszerek felbontása 1µA, a szokásos legkisebb 2mA-es tartományban. Ezt a biztosítékkal védett tartományt szokásosan külön aljzatba dugott mérőzsinórral kell használni, teljesen elválasztva a nagyobb, 10 v. 20A-es tartományhoz tartozó aljzattól, amelyet viszont nem szoktak biztosítékkal védeni. Ez az MX-25303 -nál is így van, de annál a kisebb - biztosított - tartomány a maximum 400mA-t jelenti, mivel az 3+3/4 digites műszer. Vagy nálad az ilyen védelemmel rendelkező műszerek is tönkrementek?
(De miért off? Ez a multiméteres topic..
) -
And
veterán
Azért egy biztosíték kiégése még messze nem egyenlő egy multiméter tönkremenetelével. Akkor sem, ha TG-műszerről van szó. A beszerzésére a legtriviálisabb helyeken, úgymint villamossági v. alkatrészboltokban van esély. Filléres dolog, cseréje egy egész percet is igénybe vehet
.
3 1/2, avagy ''3 és fél'' digites műszer: annyit jelent, hogy három teljesértékű hétszegmenses digittel, és egy ''fél'' digittel rendelkezik a kijelző. A fél digit azt jelenti, hogy a műszer a legnagyobb helyiértéken csak egy ''1''-es számjegy megjelenítésére alkalmas (felette kilépsz a méréstartományból, a kijelzés túlcsordul , ill. méréshatárt kell váltanod). Adott méréshatárban ez meghatározza a műszer felbontását, a kijelezhető számtartomány 3 és 1/2 digites műszereknél értelemszerűen -1999...+1999 között lehetséges. A féldigit miatt szinte az összes mérési tartomány 2-vel kezdődik: 200mV, 2V, stb. Például a 200mV-os méréstartományban a megjeleníthető értéktartomány -199,9 ... +199,9mV -ig terjed, a műszer felbontása 0,1mV. Ez olcsó műszereknél a legáltalánosabban elterjedt kijelzés.
3 3/4, azaz ''3 egész háromnegyed'' digites: az előbbitől annyiban tér el, hogy a megjeleníthető értékek tartománya itt -3999...+3999 közé esik, ezért a méréshatárok ugyanolyan felbontás mellett a duplájukra növekednek (+/- 400mV, 4V, 40kΩ, stb.). -
And
veterán
Ez így túlságosan általános (mivel a multiméter azért multiméter, mert sokféle jellemzőt és több méréshatárban képes mérni), kicsit konkretizálhatnál: milyen méréshatárban, milyen jellemzőt mértél, vagyis mit értesz az alatt, hogy 'helytelen mérés' történt. Ha a műszer nagy impedancián fogadja a mérendő jelet, pl. feszültségmérésnél, és a mérővezetékek is az annak megfelelő helyekre vannak bedugva, akkor elég nehéz tönkretenni a műszert. Amúgy is megpróbálják védeni, ami ellen lehet: kisebb túláramra szokásosan biztosított az ahhoz tartozó aljzat, de a nagyobb áramméréshez tartozó (általában 10 vagy 20A-es) aljzat már nincs biztosítva. Az 'alapműszer' (ami 3+1/2 digitnél mindig 200mV-os méréshatárú feszültségmérő) működőképességét letesztelheted például 2V-os állásban egy ceruzaelem feszültségét mérve, ebben mindjárt a bemeneti feszültségosztó egy része is benne lesz.
-
And
veterán
válasz
#34322688
#61
üzenetére
1.) A két kivitel láthatóan nem teljesen egyforma, hiába ugyanaz a típusjelük. Még több verzióval lehet találkozni itt: [link].
2.) Ezek reklámfotók, nem kell azon fennakadni, hogy mi látható a kijelzőjükön. Már csak azért sem, mert láthatóan mindkettő OFF állásban van, ezért ha ezek életszerű képek volnának egyáltalán nem kellene semmit sem megjeleníteniük. -
And
veterán
válasz
#34322688
#64
üzenetére
Ok, ezt simán félreértetted, mivel a dugalj esetén nincs jelentősége az egyen- és váltakozóáramú jelölésnek. Az a méréshatárra vonatkozik, ugyanazt a 20A-es aljzatot kell használni mind AC-, mind DC-áram (a "mA" aljzat méréshatárát meghaladó) mérésekor, csak a méréshatárváltó kapcsolót kell a megfelelő állásba tenni. Mod.: a jobb oldali aljzat nem is árammérésre való, hanem feszültség és ellenállás mérésére, illetve az alsó modellnél kapacitás- és talán hőmérésre is.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Valószínűleg a világon semmi baja nincs annak a műszernek. Egyszerűen nagyon érzékeny, mV-os méréshatárban 1..10µV-os felbontása van, ráadásul a szokásoshoz képest roppant magas, ezen leírás szerint GΩ-os nagyságrendű a bemeneti impedanciája. Ezek együttesen idézik elő a videódon látható jelenséget (ami annak a következménye, hogy a bemeneti parazita kapacitás szép lassan feltöltődik).
"Sajnos nem jut eszembe semmi, ami mV nagyságrend lenne és meg tudnám mérni [..]"
Rossz kifogás
, a legegyszerűbb módszer a nulla mérése: szépen rövidre zárod a mérővezetékeket abban a mV-os állásban, mire a kijelzett érték - jó esetben - 0,00 mV közelében lesz. -
#78
And
veterán
gyulazsolti
#77
And
veterán
válasz
gyulazsolti
#77
üzenetére
- EBCE (NPN és PNP): tranzisztorok ellenőrzéséhez. A méréshatárváltót a "hFE" állásba kapcsolva és az előbbi pontokhoz a mérendő tranzisztor lábait (emitter, bázis és kollektor) csatlakoztatva a műszer kijelzi az adott példány áramerősítési tényezőjét.
- A másik: rövidzárlat- és diódavizsgálat (♫). A mérővezetékeket rövidre zárva a műszer hangjelzést ad, illetve ugyanebben a kapcsolóállásban diódák is ellenőrizhetők vele. Utóbbi úgy néz ki, hogy ha a dióda rendben van, akkor az egyik irányban (záróirány) mérve szakadást jelez rá a műszer, megfordítva pedig a nyitófeszültségét mutatja, ami szilíciumdióda esetén 600 mV körüli érték.
"[..] ha lehet ne szakszavakkal, hanem hogy egy laikus is megértse."
Egy ilyen multiméter használata ha nem is űrtudomány, de azért mégis feltételez némi háttérismeretet. -
#80
And
veterán
gyulazsolti
#79
And
veterán
válasz
gyulazsolti
#79
üzenetére
"[..] az egyiket elhozta, kimérni az AA, és AAA-s, baby, góliát, aksikat, és itt hagyta nekem."
Az elgondolás jó, de egy digitális multiméterrel lényegében nem megállapítható egy akku komplex állapota. Töltöttsége / kapacitása pláne nem. DMM-mel legfeljebb a kapocsfeszültsége mérhető, és bár abból is lehet következtetni pár dologra (főleg ha a mért érték nagyon alacsony vagy egyenesen negatív), leginkább csak egy pillanatfelvétel, és nem utal az akkut leginkább jellemző mennyiségekre.
Amit linkeltél, az egy töltő, és igaz, hogy a főbb jellemzők "mérését" (azért az idézőjel, mert ezek elsősorban mégiscsak töltők, nem műszerek, illetve a "mért" eredmény nem mindig egzakt, rengeteg dolog függvénye) csak egy erre képes töltővel lehet megvalósítani: akku valós kapacitása, esetleg belső ellenállás mérése. Az akkukapacitás és töltésmennyiség - mindkettőnek [mAh] az egysége - mérése minden esetben időt vesz igénybe, nem úgy megy, mint a feszültségmérés, hogy ráteszed a mérőcsúcsokat az akkura, és kész az eredmény. A valós kapacitásmérés egy akkumulátornál nagyjából azt jelenti, hogy teljesen feltöltött állapotból le kell meríteni, és közben mérni kell a töltésmennyiséget (áram * időtartam).
. A mai olcsó / átlagos multiméterek 3+1/2 digitesek, így a 20V-os méréshatárban a műszer felbontása 0,01V (10mV), a mérési tartománya meg -19,99 .. +19,99V lesz.
)
, a legegyszerűbb módszer a nulla mérése: szépen rövidre zárod a mérővezetékeket abban a mV-os állásban, mire a kijelzett érték - jó esetben - 0,00 mV közelében lesz.
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ Új Dobozos Macbook Pro dokkoló új ára 70.000 forint
- ThinkPad Hybrid USB -C USB -A Dock 40AF Új ára 80.000 Forint Ingyen szállítás
- Xiaomi Redmi Note 9s 128/6 GB 34.9E !!!
- Új Hp Pavilion 15-eh Fémházas Szuper Laptop 15,6" -30% AMD Ryzen 7 5700U 8Mag 16/1TB FHD MATT
- ATI RADEON RX 480 -8 gb DDR5 256 bit videokártya