Új hozzászólás Aktív témák

• #2693 And veterán bambano #2689

  Új Válasz 2007-10-11 07:50:44 #2693

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz bambano #2689 üzenetére

  Kevés dolog torzít jobban (termel több felharmonikust) egy audió láncban, mint egy csöves erősítő végén általában megtalálható illesztőtranszformátor. Ennek ellenére némelyek szemében mégis az a 'király'. Ekkor az az érv, hogy a torzítás messze nem minden. Én készséggel elhiszem, hogy ez igaz, de akkor döntsük el, mi a fontos, hiszen most a digitális technikával elérhető torzításnál nagyságrendekkel nagyobb értékről beszélünk.
  A "korrektebben adja vissza a zenét, oszcilloszkópon mérhetően" esetre: mit értünk korrekt hangvisszaadás alatt? Az eredeti - pl. a legelső mikrofonról származó - jelalak minél hűbb reprodukálását az erősítő kimenetén? Ha az emberi halláshoz valamelyik módszer (cső vagy szilícium) 'közelebb áll', akkor végső soron az is csak annyit jelent, hogy nem ugyanazt a jelalakot produkálja az egyik, mint a másik.

• #2705 And veterán DDL #2703

  Új Válasz 2007-10-11 14:27:59 #2705

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz DDL #2703 üzenetére

  A kérdés még mindig nyitott: van-e értékelhető különbség egy, a hallható tartomány feletti harmonikusokat bőven tartalmazó hangszer szűretlen, ill. aluláteresztő szűrésen (mondjuk 20kHz felett nagy meredekséggel vágott) átesett jelének hallgatásakor, avagy nincs? Ha feltesszük, hogy a felső határ valóban 20 kHz körüli, ami kb. tizenéves korban még reális, akkor van-e füllel érzékelhető hatása a szűrés során eltávolított, egyébként az ultrahangok tartományába eső harmonikus-tartalomnak? Erre valóban kíváncsi vagyok, mert kissé túlmisztifikáltnak érzem. Az 'alacsony', épphogycsak a felső határ kétszerese feletti mintavételezésű digit rendszerek - mint a CD - ugye erre építenek.
  Mod: megelőztek..

  [ Szerkesztve ]

• #2722 And veterán bambano #2715

  Új Válasz 2007-10-12 07:20:53 #2722

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz bambano #2715 üzenetére

  "A d/a konverterek mindig kvantáltak, tehát diszkrét lépésekben változik a kimeneti szintjük (pontosabban ezt szeretnénk)."
  A Shannon-tétel szerint a DAC után mindenképp aluláteresztő szűrést kell végrehajtani, éppen úgy, mint az ADC bemenete előtt. Ha ez nem történik meg, az eredeti jelalak nem állítható vissza. Ha pedig megtörténik, az erősítőt nem kényszerítjük 'végtelen' meredekségű jelek átvitelére.

• #2728 And veterán DDL #2727

  Új Válasz 2007-10-12 11:15:38 #2728

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz DDL #2727 üzenetére

  Eredetileg arról volt szó, hogy termel-e felharmonikust a digitális technika. A #2715-ben azt írta bambano, h. diszkrét lépésekben változik egy DAC kimeneti feszültsége, ami igaz. Viszont az nem igaz, hogy - végső soron - ezt szeretnénk. Éppen ellenkezőleg: eltüntetjük ebből az ideális esetben diszkrét lépcsőkből álló jelből a 20kHz feletti tartományt, aluláteresztő szűréssel. Ezzel a nagymeredekségű szintugrások, vagyis a lépcsők is eltűnnek, a végerősítőre (akár tranzisztoros, akár csöves) ezek már nem kerülnek. Ebből a szempontból talán irreleváns, hogy az a bizonyos LPF épp aktív vagy passzív felépítésű. Azt is tudjuk, hogy semmilyen szűrés nem ideális, a hatásosságára viszont utalhat, hogy egy valamirevaló CD-lejátszó kimeneti jelének torzítása, vagyis nem kívánt felharmonikus tartalma meglehetősen alacsony.

• #2736 And veterán bambano #2734

  Új Válasz 2007-10-12 22:27:28 #2736

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz bambano #2734 üzenetére

  Ez digitális rendszernél 'természetes', ha az első forrásjelet, például egy széles spektrumú hangszer mikrofonjelét tekintjük eredetinek. Viszont a mintavételi frekvencia felénél magasabb összetevőjű harmonikusokat már digitalizálás előtt elvesztjük, hisz az átlapolódás megelőzéséhez az ADC bemenetén is muszáj aluláteresztő szűrést végrehajtanunk. A tétel eleve sávkorlátozott jelről szól, és azt mondja, hogy adott mintavételi gyakorisággal csak az állítható helyre.
  Tehát ugyanott vagyunk, ahonnan indultunk: van-e szerepe az elvileg a hallás felső határa feletti összetevőknek? Ha 'matematikus szemmel' nézzük, akkor ebben talán rosszabb a CD, hiszen sávkorlátozott a rendszer (az más kérdés, hogy az LP is az, és jel/zaj viszonyban, nyávogásban, lejátszhatósági élettartamban, reprodukálhatóságban, csatorna-elválasztásban jobb a CD, az elérhető dinamikáról meg érdekes vitákat folytatnak). Viszont a hallható tartományba eső összetevőket igen kis torzítással képes reprodukálni, tehát azok jelalakját nem bántja.

• #2894 And veterán djtörök #2892

  Új Válasz 2007-11-22 16:18:22 #2894

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz djtörök #2892 üzenetére

  Biztosan megoldható. Az egyszerűbb módszer, ha (pl. végfok adatlapja alapján v. műszerrel, oszcilloszkóppal) megkeresed a belső szuberősítő-fokozat bemenetét, és arról vezéreled a saját végfokozatodat. Az eredeti szub-végfok tápját meg szépen leválasztod.
  A másik megoldás, hogy saját magad kiépíted a szubfokozat teljes jelútját, az R-L bemenőjelektől kezdve: összegző, állítható töréspontú aluláteresztő, fáziskapcsoló, végfok. Ez utóbbi módszer nyilván sokkal munkaigényesebb.

• #3069 And veterán Anubis_9 #3068

  Új Válasz 2007-12-19 21:32:59 #3069

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz Anubis_9 #3068 üzenetére

  Az arany hiányától semmi sem lesz zajos, és gerjedni sem fog. Az aranyozás eredménye a kontakthibára való sokkal kisebb hajlam (a leheletfinom aranyréteg nagyon puha és nem oxidálódik), ill. a valamivel alacsonyabb átmeneti ellenállás a csatlakozók közt, ami viszont jó esetben így is, úgy is milliohm-os nagyságrendű, a jelforrások kimeneti- és az erősítők bemeneti impedanciájához képest elhanyagolható. Szerelhető aranyozott csatlakozóknál járulékos 'előny', hogy az ilyenek általában igényesebben kivitelezett példányok.
  Ha teheted, válassz aranyozott kivitelűt, de ne a várható hangminőség miatt.

Új hozzászólás Aktív témák