Új hozzászólás Aktív témák

  • dunkel

    őstag

    Pénteken leonel fórumtársnál zenéltünk picit, MA BX2 és Dali C2 dobozokkal. Erősítő a mindkét doboz által kedvelt Denon 2311 típusa volt.

    Összességében elmondható, hogy mindkét doboz hasonló minőséget képvisel, kicsit eltérő kvalitásokkal. Mindkettő szerethető, hallgatható. Az BX2 picit zeneibb, élénkebb, zenélni akaró doboz pontos és megfogott mélyekkel, fülbemászó élénk magasakkal, életszerűbb (élesebb?) hangszerhangokkal.
    A Dalinak neutrálisabb hangja van, az alsó szegmensben problémákkal, az MA-nál jóval szélesebb és mélyebb színpaddal, erős középtartománnyal, nagy levegővel. A színpad kérdés lehet elhelyezéssel orvosolható lenne az MA-nál, kb. 120 centire voltak egymástól a dobozok a helyi adottságok miatt, de lehet a kb. másfélszeres dobozméretet nem tudja leküzdeni.

    Az alábbi eltérések is nüansznyiak (kivéve Chris Jones) nem ég-föld különbségek.
    Egy Andrea Bocelli számot hallgattunk, az MA-nak itt megmutatkoztak a szép magasai, a sodrása, ezzel szemben a C2-nél az picit tompábban hatott.
    Az Adele koncertfelvételnél a Dalin nagy levegővel és térrel szólt, Adelet kiemelve a színpad elejére, egy koncertet hallgattunk. Az MA egymás mellé tette a kísérő zongoristával, nekem kamara koncert érzésem volt.
    Chris Jones Long After You're Gone felvétele a C2 halála: a mélyekkel elvérzik, nem tudja megfogni. Azért is vittem ezt a felvételt, hogy meglássuk mit kezd vele a MA, és megcsinálta: pontos, megfogott (és nem kevés) mélyeket produkált. (Mint utóbb bevallottam, ezért van nálam 150 Hz-en vágva sztereón is a Dali)
    Hallgattuk még Pink Crystal Ball (lassú) felvételét, aminél Pink keserédes hangja az MA-nál jobban átjött, de a C2 is nagyon jól szólt, csak picit másképp.

    Azonos áron nem lehet egyértelmű győztest hirdetni, a hallgató zenei ízlésétől és a dobozok felhasználásától függően kell a kettő közül választani.
    Köszönöm leonelnek a vendéglátást és a jó kis zenélést. :)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák