Új hozzászólás Aktív témák

• #33985 Hieronymus addikt darvinya #33977

  Új Válasz 2021-05-13 21:30:19 #33985

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  addikt

  LOGOUT blog

  válasz darvinya #33977 üzenetére

  "Ugye, a két fém közötti folyadék összepréselés nem más, mint a kompresszió."

  Ez így nincs rendben.

  1.Az üllőre sohasem ütünk közvetlenül kalapáccsal. Az ütés folyamatában felvett mozgási energiát közel nulla úton kell leadnia a kalapácsnak. Az energia részben hővé alakul, részben az érintkező anyagok szerkezetét károsítja.

  2. A folyadékok, legalábbis azokon a nyomásokon amit mi alkalmazunk összenyomhatatlanok. Az üzemanyag kompresszió tűrőképessége sokkal magasabb, mint a befecskendezési nyomás. A befecskendezés után már másik történet kezdődik. Optimális esetben a befecskendezett üzemanyag mennyiség gáz közeli méretű cseppekké alakul. Ekkor már van értelme a kompresszió tűrésről beszélni. De a hőmérsékletnek is szerepe van a folyamatban. Az gondolom azért tiszta, hogy a folyadékot sokkal nagyobb nyomással kell az égéstérbe préselni, mint az égéstér aktuális nyomása.

  Az üllőre ütéskor a folyadékot sikerül meggyújtani. A folyadékban keletkező súrlódási hő. A mikró méretű acélszilánkok, .. indítják be az égést. De ez nem bizonyító erejű következtetés az égéstérben robbanógáz elegy nyomástűrésére.

  A robbanó térben lévő robbanóelegy nyomástűrő képességét adalék anyagokkal javítják. Régen ólom tartalmú anyagot használtak. ma már kevésbé környezetszennyező anyagokat. Kellemetlen mellékhatása, hogy nem lehet az üzemanyagot hosszan tárolni. Idővel lebomlik a segédanyag.

  A modern autók motorjai a robbanó ütemben nem egyszerre fecskendezik be az üzemanyag mennyiséget, hanem több lépésben. Ezzel emelik az égés hatásfokát és az üzemanyag-minőség követelményét

  Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák