Vámpírnak lenni jó

Be kell látnunk, hogy nem kimondottan az izometrikus nézetű játékok fénykorát éljük, hiszen ha csak egy random pillanatban valamelyik streamer platformra tekintek, a legnézettebb címek között konstans módon a battle royale játékok és az FPS-ek tarolnak. Ezért volt már két éve is hatalmas meglepetés, mikor a svéd Stunlock stúdiókorai hozzáférésben szabadjára engedte a V Risingot, az emberek pedig megőrültek érte, és egyetlen hét alatt egymillió fölé emelkedett az eladások száma. Őszintén szólva ezen kicsit sem csodálkozom, mert régen volt szerencsém ennyire okosan felépített, ezáltal nagyon hamar addiktívvá váló játékhoz. Az pedig külön dicséretes, hogy az 1.0 frissítéssel rengeteg újdonság is érkezett.

Bár valaha a világot a vámpírok uralták, az események fonalát mégis egy csúfos vereség, majd egy pár száz éves szundi után vesszük fel, azzal az erős elhatározással, hogy bosszút állunk a melegvérűeken, és bizony ismét mi leszünk az uralkodó faj. Miután kitöröltük a csipát a szemünkből, kapásból a karaktergeneráló felületen találjuk magunkat, ami pont eléggé részletgazdag, hogy kedvünkre való vérszívót alkothassunk magunknak, de még azért ne vegye el a játékidő első másfél óráját. Már ezen a ponton szembetűnő, hogy nem egy depresszíven sötét stílusú játékot kapunk a vámpírokkal, hiszen kimondottan aranyos, már-már animés megjelenéssel ugorhatunk fejest a kalandjainkba.

[+]

Feladatunk tehát az, hogy újra egy erős vámpírbirodalom felett uralkodjunk – a játék elején azonban inkább csak az ambíciónk nagy, az erőnk annál kevésbé, hiszen ezen a ponton még egy ártatlan szemű kedves kis őzike vérének lecsapolása is komoly kihívást jelenthet. A rövid tutorial teljesítése után kiszabadulunk a hatalmas, és teljesen szabadon bejárható világba, és elindul egy viszonylag egy kaptafára hajazó játékmenet: szaladunk, ölünk, zsákmányolunk, ismétlés. Személy szerint itt sóhajtottam fel először (és utoljára), hogy ha ez most egy századik ugyanolyan játék lesz, akkor sem a játékidőm, sem a teszt nem lesz valami hosszú. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen egyszer csak az építkezési menüben találtam magam, hirtelen a kastélyom alapjait tervezgetve. Bizony-bizony, saját vámpír kastélyunk is lesz a V Risingban!

[+]

Döbbenetesen jól működik együtt az izometrikus nézet, a WASD mozgás, a hack and slash harcrendszer, a nyílt világ és a túlélő része is a játéknak. Maga az alapötlet, miszerint egy vámpírral csináljuk végig az egészet, elcsépelt is lehetne, de olyan részletességgel dolgozták ki az élőholt-lét minden elemét, amivel ritkán találkozhatunk egy átlagos vámpíros címben. Karakterünknek folyamatosan vérre van szüksége, ennek hiányában rohamosan csökkenni kezd az életereje. Nem mindegy azonban, hogy kit vagy éppen mit csapolunk le egy kis frissítő nedűért, hiszen a fogaink közé kerülő élőlényekből különböző vércsoportú vérkészlethez jutunk, melyek bizonyos szintű buffokkal tuningolnak minket.

VérWaze

Az sem mindegy, milyen szintű az üdítő módjára kihörpölt teremtmény, mivel ezek a buffok öt különböző szinten belül skálázódnak. Például egy erdei állattól gyorsaságot, egy harcostól fizikai erőt, egy munkástól pedig megnövekedett nyersanyag-termelési sebességet tehetünk magunkévá. Ha nem érezzük elég erősnek magunkat, nasizhatunk patkányokból, illetve korábban elfogyasztott ellenségeink szívéből is, később azonban a börtönbe vetett magas szintű áldozataink ínycsiklandó vérét is hordozhatjuk magunkkal kulacsokban. Ha ez még mindig nem lenne elég, a klasszikus vámpírveszélyekkel is szembe kell nézni. A éjjel és a nappal dinamikusan változik, és bár hosszabbak jóval az éjszakák, ha feljön a nap, érdemes gyorsan árnyékba húzódni, különben hamar ropogósra sülhetünk. Tölthetjük a nappalokat a koporsónkban is, de az idő ezzel nem gyorsul fel, szóval érdemes a kastélyban töltött időt nappalra időzíteni. További kellemetlenséget okozhat még, ha fokhagymával védett területre tévedünk, esetleg felszentelt helyeken kolbászolunk, ne adj’ isten egy óvatlan pillanatban magunkhoz vesszük ellenfeleink ezüstérméit. Természetesen ezekre valamilyen szintű ellenállást szerezhetünk, de azért bosszantó tud lenni.

[+]

Modern vámpírként nem emlékezetből kell megtalálni a legyőzni kívánt főellenségeinket, hanem a VérWaze segítségével tudjuk kiszagolni, és lekövetni őket. Legyőzésük azonban koránt sem egyszerű, mindegyikük változatos képesség- ésfegyverarzenállal kívánja kiontani az életünket, és ha nem figyelünk oda, ez könnyedén sikerül is neki. Még a könnyebb fokozatesetén is odafigyelést, és bizony akár néhány taktikai halált is igényelhet, hogy kitapasztaljuk a megfelelő fegyvernemet és harcmodort, mellyel felülkerekedhetünk rajtuk. Pont annyira nehéz azonban minden egyes boss, hogy a velük való küzdelem még bőven élvezetes, és a különleges vérük lecsapolásával gazdag jutalmat élvezhetünk. Tőlük ugyanis nem buffokhoz jutunk, hanem varázsképességeket szerzünk, minden főellenség után egyet, és rengeteg új tervrajzot, melyekkel a kastélyunkat, és az eszközeinket tudjuk fejleszteni, hogy aztán még nagyobb lendülettel fedezzük fel az újabb és újabb területeket.

[+]

Mint minden magára valamit is adó túlélő játékban, az újonnan felfedezett zónákban itt is újféle nyersanyagokhoz juthatunk, és ahogy azt korábban említettem, ezeket később sem kell keresgélni, ugyanis a térképen a már felfedezett területekre húzva az egeret részletes információt kapunk az ott hozzáférhető javakról. Egyetlen kattintással a GPS-t is be tudjuk kapcsolni, amely a legrövidebb (bár nem feltétlen a legjobb) útvonalon a kívánt helyre vezet bennünket. A közlekedésre eleinte a lábainkat, és a vámpírugrást tudjuk használni, majd a felfedezett vámpírtérkapukat, bár ezek hátránya, hogy bizonyos nyersanyagokat nem tudunk rajtuk keresztül szállítani.Ez a kis nehezítés (meg dicséretes módon egy rakás másik is) kikapcsolható, de véleményem szerint nem érdemes, mert az túlzottan megkönnyítené a játékot. Esetleg egy kastély költöztetése során lehet hasznos a kis csalás. Ezeken felül különböző felszereltségű lovakat is tudunk lopkodni a falvakból, melyeket a játék előrehaladtával hihetetlenül menő vámpírhátasokká tudunk majd átalakítani, és onnantól már nem kell megkeresni, melyik fa tövében parkoltunk le vele, mert szimplán magunkhoz tudjuk idézni őket.

[+]

Kalandjaink során a kastélyunk nem csupán egy random bázis az erdő közepén; otthonunk egy kifejezetten fontos helyszín lesz a teljes játékidő alatt, hiszen itt tároljuk a megszerzett nyersanyagokat, nem is akármilyen tárolórendszerben! Minden alapanyag-típushoz tartozik egy saját dedikált, jól felismerhető tároló, melybe egyetlen gombnyomással tudjuk az oda tartozó dolgokat lepakolni, még egy kattintással pedig rendszerezni. A tároláson felül különféle szobákat kell elkeríteni a rendelkezésünkre álló területen, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a különféle barkácsasztalokat milyen helyiségben használjuk, az optimális működés érdekében. Ez különösen fontos azért, mert bár RPG-ről beszélünk, nincs konrét XP-szerzési lehetőség, ugyanazon a szinten maradunk végig, csupán a felszerelésünk határozza meg erősségünket. Így fontos a lehető legjobb minőségű eszközök, és ruhák megszerzése, a lehető legkevesebb alapanyag felhasználásával. Természetesen az esztétikára és a praktikumra is nagy hangsúlyt fordítottak a fejlesztők, én legalábbis kevés olyan túlélő címmel találkoztam még, ahol ennyire praktikus az építkezés. Nem túl részletgazdag, hiszen nem ez a lényege a játéknak, így nem kell téglánként falazni a házunkat, viszont rohangálni sem kell, mint a mérgezett egér, hogy az egyes elemeket egymáshoz illesszük, szinte egy helyben állva kényelmesen tudjuk megépíteni kastélyunkat. A főellenségek kiiktatása során nem csak építőelemek tervrajzaihoz jutunk hozzá, de számtalan dekorációs elemet is kapunk, amelyekkel otthonosabbá (vagy félelmetesebbé) varázsolhatjuk környezetünket.

[+]

A fent felsoroltak mellett érdemes egy kényelmes szárnyat fenntartani a szolgáink számára is, ahol a csinos kis koporsókkal gyanútlan helyieket tudunk szolgasorba taszítani, majd ezután különböző helyekre zsákmányszerző körutakra küldeni a kastély trónján ücsörögve. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy ha nem egy bérelt privát szerveren játszik az ember, akkor ez a funkció értelmét veszti, egy simán hosztolt játék ugyanis csak addig fut, amíg a host fenntartja a megosztást, így a gyakran 20+ órás küldetések is csak akkor pörögnek, ha fut a szerver.

Újdonságok

Most, hogy alaposan kiveséztük, miről is szól ez a játék, és mitől is olyan zseniális, érdemes szót ejteni arról, milyen újításokat kapunk a teljes verzió megjelenésével! Sajnos a teljes verzióban sem kapjuk meg a lehetőséget, hogy a munkaasztalokban priorizáljuk a feladatokat, ami pedig roppant hasznos fejlesztés lenne. A második, és egyben utolsó hiányosság, amit felfedeztem, az a fotómód teljes hiánya. Ez persze nem egy súlyos probléma, de remélem, később ez is bekerül a repertoárba. Kaptunk viszont táska-rendező gombokat, ami apróságnak tűnik, de sokkal élhetőbbé teszi a pakolászást. A korai hozzáféréshez nem volt szerencsém, de sok helyen olvastam, hogy nem lehetett a klánok méretét módosítani, a teszt során viszont erre már volt elérhető beállítás. A frissités óta belefuthatunk értékes rakományt szállító lovaskocsikba, és őreikbe, akiknek a vérén felül, értékes portékáikat is megszerezhetjük.

[+]

Fejlesztették a térkép megjelenését, illetve maga a teljes játék is kapott egy grafikai frissítést. Bekerültek új játékmódok, így a számos beállítási lehetőségen felül már nehézségi szintet is tudunk állítani! A korai hozzáférési szakaszban nem volt konkrét vége a játéknak, így akik nem szeretik a befejezetlen dolgokat, örülhetnek, hiszen előbb-utóbb a legfőbb antagonista is tiszteletét teszi, és ha elég erősnek érezzük magunkat, szembe is szállhatunk vele. Ezt a nemes küzdelmet két új fegyvertípussal is megvívhatjuk, hiszen megjelentek az ostorok és a klasszikus íjak is a repertoárban.

Új főellenségek is elérhetővé váltak, melyekkel új képességeket, és alakváltási lehetőséget szerezhetünk, valamint új páncélokkal is gazdagodhatunk. Lehetőséget kapunk kastélyunk teljes átköltöztetésére is, egy kis vámpírmágia segítségével, így már nem szükséges mindent lóháton és kézben cipelni a térkép egyik végéből a másikba. Kapunk zenedobozt, melynek segítségével játékostársainkat is megviccelhetjük, meghallgatva sokadjára azt a kérdést, hogy miért van harci zene a bázison? Ki jött már megint ide?

[+]

Megnyílik Steamen a teljesítmény rendszer, illetve konzolon a trófeák is elérhetővé válnak. Anime-rajongóknak is érdemes volt várnia a megjelenést, hiszen a teljes hozzáférés mellett egy Castlevania DLC-t is megszerezhetünk, a korábbi kiegészítők mintájára a méltán híres animációs sorozat ikonikus szereplőinek küllemét ölthetjük magunkra, mind a karakter kinézetében mind páncélzatában, sőt, egyenesen csontlovon indulhatunk harcba! Hosszú oldalakon át lehetne még részletezni, miért olyan zseniális játék a V Rising, de már a korai hozzáférés során produkált milliós eladás is bizonyította, hogy érdemes odafigyelni a Stunlock munkásságára, és az 1.0 megjelenésekor elmerülni a vámpírlétben.

Összegzés

A V Rising egy nagyon okosan összerakott, felsőnézetes akciójáték, rengeteg túlélő elemmel megfűszerezve, egy vámpíros világba helyezve. Átgondoltan kezeli a vámpírizmust, épít a szereotípiákra, mégsem válik elcsépeltté a részletgazdagsága miatt. A harcrendszere klasszikus hack and slash, nagyon élvezetes, nem könnyű, de pont élvezhetően nehéz. A főellenségek kidolgozottak, mindegyik kihívást jelent, és bátran kijelenthetem, hogy a végjátékig képes fenntartani az érdeklődést.

A V Rising teljes hozzáférésben Steamen (PC) 2024. május 8-tól elérhető, a Playstation konzolokra még nincs pontos megjelenési dátum.

A V Rising legfőbb pozitívumai:

• Igényes részletességgel kidolgozott vámpírizmus;
• rengeteg legyőzésére váró, változatos képességekkel bíró főellenség;
• megfelelően adagolt túlélő elemek;
• élvezetes, kihívást nyújtó harcrendszer;
• remek grafika;
• magyar feliratokkal tudunk játszani.

A V Rising legnagyobb hátrányai:

• A barkácsasztalokból nagyon hiányzik a feladatpriorizálás;
• nincs fotómód.

Winkler Mariann