Hirdetés

Universe at War - teszt

Hirdetés

ELSŐ OLDAL

A dolog így néz ki: 2012-ben Marvin néni szemüveg hiányában éppen a macskát locsolja az erkélyen, mikor piros csészealjak jelennek meg az égen. Mivel ez soha nem jelent jót Marvin néni csendben betotyog a panelbe, majd a következő pillanatban csendben elporlad a területet ért halálsugár miatt. Ezzel megkezdődik a Föld inváziója, de természetesen itt van a hős (leginkább amcsi) hadsereg, szembeszállnak az idegenekkel és... nos, lényegében esélyük sem volt a hatalmas harci gépek ellen. Szivarrágcsáló kapitány, a földi erők új vezére már épp feladná a reményt, azonban különös portálok tűnnek elő a semmiből, melyeken keresztül újabb fura lények jönnek, azonnal szembeszállva az inváziós erőkkel. A Föld pillanatok alatt csatatérré változik - az emberiség azonban itt csak bombafogónak van jelen.

Lenyűgöző sztori, nem? Igazából annyira nem rossz, megpróbál szembemenni a szokásos klisékkel és ezt meglepően jól csinálja. Persze itt is jelen vannak a már jól ismert közhelyek, önfeláldozó idegenek, a pusztításba belefáradt, kitörni próbáló hadúr és bár látszik, hogy a Petroglyphnél próbálták a dolgot árnyalni, azért a jó itt is nagyon nemes, a gonosz pedig nagyon gonosz (és csúnya, ilyen hülye nagyfejű gnómszerű izé, lehet rá jól pfujolni). Adva van tehát a Föld, mint tevékenységeink színhelye, illetve három egymástól markáns eltéréseket produkáló faj, melyeket irányítva dönthetjük el a bolygó sorsát.

Kezdetnek ismerkedjünk meg a gonosz Hierarchyval, akik gyakorlatilag olyanok mint a Borg, kivéve az egyediség beolvasztós dumát. Szépen végigzakatolnak a galaxison fűnyíróként legyalulva mindent, amit találnak. Természetesen piros színűek, mert naaaaagyon gonoszak, kinézetre meg amolyan "Támad a Mars találkozik viktoriánus steampunk gépekkel" stílusú. Vannak szép csészealj alakú hajóik, kicsiben, nagyban, mellé pedig fenyegetően kinéző lépegetőkkel operálnak. Nem véletlen kezdtem ezzel a fajjal, bennük van ugyanis a legtöbb ötlet. Példának okáért nem igazán vannak fix építményeik, kisebb egységeiket a hatalmas lépegetők hívják a pályára. Ezek a lépegetők egység-gyártás mellett elég kemény harci egységek, több fegyverfüggesztési ponttal rendelkeznek és mi dönthetjük el, hogy oda mondjuk olyan kiegészítést teszünk, mely a katonák gyártását gyorsítja, esetleg egy javító droidot építünk be, vagy átmegyünk offenzívba és bazi nagy plazmaágyúkkal szereljük fel a robotokat. Ezen opciókat ráadásul a csata hevében bármikor átalakíthatjuk, okosan játszva gyakorlatilag az ellenfél bázisa mellé állhatunk és ott gyárthatjuk a támadó csapatokat.

A Hierarchy pusztító-turné egyik állomása volt egy bolygó, ahol az ott élők hatalmas intelligens robotok legyártásával próbáltak szembeszálni a támadó flottával. A Novus népét ez ugyan nem mentette meg a pusztulástól, azonban robotjaik tovább éltek, gyarapodtak és eredeti programjuknak megfelelően ott irtják a piros csapatot, ahol tudják. Őseik iránti tiszteletből, vagy épp taktikai húzásként az elhullottak DNS-ének segítségével létrehoztak egy nőt, ő a Novus faj utolsó gyermeke. Mivel magában esélye sem lenne a túlélésre egy saját tudattal rendelkező robot páncélt készítettek neki. Ők tehát a kék-fehér csapat, akik a tradicionális vonalat képviselik. Minden feladatra van egy egységüktípusuk, minden egység építéséhez van egy megfelelő barakk, stb. Különlegességük lehet, hogy fura magas villanypóznákat képesek építeni, melyek az energia disztribúciója mellett egyfajta mátrixos gyorsvonatként is működik, egységeinket pillanatok alatt képesek a különböző helyekre repíteni.

Harmadik versenyzőnk pedig a Masari faj, melyről igazából senki nem tudta, hogy még léteznek, a legenda szerint ők alkották a Hierarchyt, majd miután alkotásuk ellenük tört eltűntek a világegyetemből. Az eltűnés úgy sikerült, hogy pont a Földet szemelték ki nyugvóhelynek, csak éppen a fenti két brigád csatájának zaja felébresztette őket és ha már itt voltak, gyorsan elkezdték ők is a pofonokat osztani. Híresek arról, hogy bármiből képesek energiát előállítani ők lesznek a defenzív játékosok kedvencei. Onnantól kezdve ugyanis, hogy egyedül ők rendelkeznek végtelen kredittel csak egy biztonságos bázist kell felhúzni, majd várni, hogy ellenfelünknek előbb-utóbb elfogyjon a pénze. Persze közben védekezni is kell és néha volt egy olyan gyanúm, hogy a Masari egységek pont ebben jók. Minden egység képes világos és sötét üzemmódban működni, a két változat teljesen más képességeket ad a harcosoknak.


A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés