Különbségek

És íme. A nagy különbség a High és a Low fantasy között. Míg a High sokkal „fantasztikusabb”, a mesélők (ezen a vonalon elindulva a fejlesztők) egy színes-csodás világot tárnak elénk, ahol a karakter egy porszemként indul, vaddisznókat öl, amikből arany és jobb fegyverek esnek, majd elindul durvább területekre, tömlöcökbe, a végén a királylányt és a királyságot megmentve híres sárkányölőként kerül ki. Motiváció? Személyiség-fejlődés/torzulás? Előélet? Nincs. Helyette van jobb páncél, és csillivillibb fegyver. Igen.

Most a WoWról beszélek. eMeMO – RPGnek nevezzük, de ebből csak az eMeMO találó kifejezés. Az RPG helyett talán az akció-reflex-kaland lenne a megfelelő kifejezés, nem a Szerepjáték. És ennek milyen hatása volt az iparra? Az AD&D 4 egy kiköpött WoW koppintás lett, de még a Warhammer 3rd is egy jócskán butított rendszer a másodikhoz képest, és elindult a low irányából egy dark-middle fantasy felé. Persze, a mesélőtől sok minden függ . Elvégre még a Mass Effect és a Dragon Age is High-nak minősülne, de olyan mesélőt kapunk a kalandunkhoz, hogy észre se vesszük. Kénytelenek vagyunk valamilyen úton-módon viselkedni, és viselni a következményeket ezek után. Ellenben az online világ szörnyszülötteivel, ahol akár naponta legyőzhetjük a fő-fő-fősárkányt, mégsem változik semmi. Egész addig, amíg ki nem jön az új kiegészítő. És ebben a pillanatban kezdődik előről a kényszeres gyűjtögető élet. Ugye milyen ismerős azoknak, akik kártyajátékokkal is játszottak? Lásd a Magic kártyák. Régen mikor először próbálkoztam vele, a nyári munkám pénzéből vettem egy pár pakli kártyát, felépítettem a kártyákból a legtökéletesebb paklit, külön taktikákat találtam ki, és....

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!