Mára már lecsengőben van a második világháborús „mánia”, ami egy időben a játékok egy jelentős részének adta a háttértörténetet, legyen az akció vagy éppen stratégia. Hazánk fiai is ontották magukból a második világégést feldolgozó RTS játékaikat (Panzers, Afrika Korps vs. Desert Rats, Rush for Berlin...), de egy ideje ha el nem is tűnt, mindenképpen háttérbe húzódott a téma.
Most egy friss csapat, a 4Flash tett egy próbát, ami mögé a szebb napokat is megélt kiadó a Strategy First állt be. A 4Flash-ről annyit érdemes tudni, hogy összesen két főből áll, magyarok és természetesen munka mellett hobbiból készítették el játékukat.
A történet szerint Hitlert megölték, a németek kiegyeznek a Szovjetunióval és partra szállnak Amerikában. Meglehetősen nagy területet hasítanak ki az Egyesült-Államok testéből, a mi feladatunk pedig nem más, mint e terület visszafoglalása. A sztori tehát egyszerű, nem túl komplikált, de a célnak megfelel.
Ez az egyszerűség egyébként a játék még néhány elemére elmondható, példának okáért a grafikára és a hanghatásokra. Előbbi nyilvánvalóan funkcionális, ami alapvetően nem probléma, mondhatjuk, hogy szokható, és egy indie stratégiánál nem is ez a legfőbb szempont. A hanghatások szintén hasonló cipőben járnak, így ezt nem is ragoznám túlságosan, lépjünk inkább tovább magára a játékmenetre.
A készítők elmondása szerint a fő irányvonal az volt, hogy a C&C játékok gyors unite gyártását, a Warcraft fejlesztési rendszerét és a Sudden Strike-ban látható terep adta előnyök kombinálását megfűszerezzék néhány saját ötlettel. Ezek az elemek valóban tetten érhetőek, és a vegyítésük is viszonylag működőképes.
Játékmenetet tekintve tehát építenünk kell, tornyokat foglalni, amik pénzt termelnek, egységeket gyártani, fejleszteni, bázist védeni és támadni. Mindez így leírva kifejezetten egyszerűnek tűnik, de az egységek helyes kombinációjának és a pályák adta előnyök megtalálása még sok fejtörőt okozhat a gyakorlottabb RTS játékosoknak is. Apropó, ha már a gyakorlottságról van szó, a játék egyik érdekessége, hogy nincs benne nehézségi szint állítás. Ez elvileg a játékunk függvénye, vagyis ha nagyon feltápoljuk magunkat akkor a gép is igyekszik erősebbre venni a figurát, viszont ha picit elbénázzuk a dolgokat, akkor azért hagy levegőhöz jutni, mindezt úgy, hogy a játék még kellő kihívást jelentsen. Egy biztos, az ész nélküli rush nem igazán célravezető.
Annál is inkább érdemes megfontolni lépéseinket, mivel egységeink között nincs egy olyan, ami mindent visz. Vagyis 20 tökig felpáncélozott tank előreküldése minden kíséret nélkül jó esetben csak komoly veszteséggel jár, rosszabb esetben az összes egység elvesztését, minimális ellenséges egység likvidálása mellett. Magyarán meg kell találnunk a megfelelő kombinációkat. Kell olyan egység ami messzire „lát” (commander), kell olyan egység ami képes a gyalogság gyors megsemmisítésére, és kell olyan egység is ami felveszi a harcot a páncélosokkal. Mivel számos tank, gyalogos és egyéb kiegészítő egység is helyet kapott a játékban így lesz lehetőségünk a számunkra ideális felállást kialakítani.
A Timelines egyébként 12 single pályát tartalmaz, amik önmagukban is jó pár óra játékidőt tartalmaznak. Ezeken felül pedig található multiplayer lehetőség is, ahol már több nemzet is választható, közöttük hazánk is. Elmondható tehát, hogy egy tisztességgel összerakott stratégiáról van szó, de sajnos azért akadnak hibái. Most a különféle technológiai hiányosságokat ne rójuk fel neki, de azért az irányítás furcsaságait érdemes megemlíteni. Némileg szokni kell ugyanis, hogy az egységek kijelölése és a parancskiadás ugyanarra az egérgombra került, így néhány figyelmetlen kattintás igazán kellemetlen helyzeteket tud teremteni. További kellemetlenség, hogy a gyárból kigördülő egységeink látszólag minden ésszerűséget nélkülözve helyezkednek el, olykor olyan helyeken is, ahonnan alig lehet őket „kivadászni”. A térkép szélein elhelyezkedő egységek ugyanis némileg kilógnak. Ha ezek mellett a srácok még a minitérképen történő események jobb kiemelésére is odafigyelnek és egy későbbi javításban megoldják, akkor egészen boldog leszek.
Egy szó mint száz a Timelines: Assult on America, nem tökéletes, nem tartalmaz korszakalkotó ötleteket, nem fog leesni az állunk a grafikájától, nem fog a zenéje motoszkálni egész nap az agyunkban, de gondolkodós, taktikai RTS rajongóknak kellemes kikapcsolódást okozhat. Kíváncsian várjuk a srácok következő játékait, addig erre értékelő táblázat helyett adunk: 6.5/10.
