Blizzard után

Legyen szó bármilyen szimpatikus játékkoncepcióról vagy vonzó trailerről, általában megpróbálom megállni, hogy korai hozzáférés állapotában levő játékokra azonnal ráugorjak. Az, hogy a közösséget bevonva zajlik a fejlesztés, alapvetően nem rossz dolog, és különösen az online játékegyensúly létrehozásában és a programhibák megtalálásában segíthet igen sokat a folyamat. Ettől függetlenül azonban a tényleges megjelenés, a várva-várt 1.0-ás verzió premierje előtt akár évekkel korábban megjelenő verziók tesztelgetése-próbálgatása számomra nem vonzó lehetőség – arról nem is szólva, hogy hány ilyen projekt végzi félkészen a digitális sírban. És írni ezekről a korai változatokról még hiábavalóbb feladat – legfeljebb egy pillanatképet lehet adni, amihez képest a majdani „kész” verzió akár radikálisan is különbözhet. Voltak játékok, amelyek a korai hozzáférés évei alatt engine-t, fókuszt, látványstílust, hangulatot, sőt, néhány bizarr esetben akár műfajt is váltottak. Mindezt különösen fontos leszögezni már most, a Stormgate első korai hozzáférésű verziójának bemutatásakor: ez nem egy teszt, és csak a mai állapotokat mutatja be – sok dolog miatt lehet fanyalogni, de hát pont az a korai hozzáférés lényege, hogy ezeket a publikus tanácsokat figyelembe véve javítsák majd ki.

És hogy akkor mégis, mire fel ez a cikk? Egyszerű: gyenge az akaraterőm – ha a Warcraft III és a StarCraft II vezetői fejlesztői állnak elő egy új RTS-el, akkor én bizony minden szabályomat felrúgva azt a lehető leghamarabb ki fogom próbálni. A Tim Morten (a Legacy of the Void fejlesztését vezette) és Tim Campbell (designer a Red Alert 2-n és vezető designer a Frozen Throne kampányon) által alapított Frost Giant fejlesztőstúdió explicit módon azért jött létre, hogy egy olyan új RTS-t készítsenek, amelynek megalkotására a Blizzardnál már nem láttak lehetőséget. A Stormgate tehát már puszta hátterével is igen komoly vonzerővel rendelkezik minden őszülő halántékú játékosvénség számára, de mindez az elvárásokat is magasba tornázza – és egyelőre ezeknek nem igazán tud megfelelni a Stormgate jelenlegi verziója.

[+]

Kezdjük a bemutatót az alapoktól: a Stormgate egy F2P rendszerű RTS, amelynek egy korai (és persze ingyenes) verzióját ma már bárki eléri. Igaz, már most létezik három fizetős változat is – az árazásnál pedig nem voltak szívbajosok a pénzügyesek (60 euró a legdrágább csomag). Az eddigi fejlesztői közleményekből következtetve egy ingyenes játékhoz képest a Stormgate meglehetősen drágának tűnik, és a játékosi berzenkedés jelentős része ez ellen szól – úgy néz ki, fizetni kell majd a kampányért, lehet venni extra hősöket, és persze lesznek mindenféle kozmetikai extrák is. Lehetséges, hogy tényleg felháborító lesz majd az árazás, de itt és most ezzel nem foglalkozom többet – ezúttal csak azt fogjuk szemrevételezni, hogy a bárki által kipróbálható ingyenes verzió mit nyújt jelenleg.

[+]

Ami a legfontosabb, már most itt van mindhárom frakció a maguk jelentősen eltérő játéklehetőségeivel, és persze hőseivel, egységeivel és épületeivel – és kétféle kitermelhető nyersanyagával. Szólj, ha valami ismerősen hangzik! Elsőként az emberi faj említhető, akik ezúttal Vanguard néven futnak – sűrűn használt egységeik közt ott vannak a többieket gyógyító hadtéri orvosok, az ostromállásba kapcsolható tank lépegető, illetve a repülő anyahajók, amelyekbe nekünk kell a kisebb repülőket legyártani. A második frakció az Infernal Host névre hallgat, és bár tényleg szarvas-csápos démonokról van szó, az ő területeiket szürke hamuréteg teszi azonnal felismerhetővé, egységeiket lárvaszerűségekből termelik, építőik pedig magukat áldozzák fel az épületek létrehozásakor. A harmadik nép a Celestial Armada, ezek leginkább ultrafejlett elfszerűségekre emlékeztetnek – épületeik energiát termelnek, egységeik drágák, és persze van köztük egy kék energiagömb éppúgy, mint egy pusztító varázslatokkal rendelkező boszorkánymester.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!