Star Ocean: The Second Story R teszt

Kis túlzással nem telik el úgy hónap, hogy a Square Enix ne adna ki új portot, remake-et, vagy újrakiadást – a változást most az jelenti, hogy a Star Ocean 2 felújítása parádésan sikerült!

Vissza a jövőbe

Akik csak az utóbbi évtizedben kezdtek kísérletezni a nagynevű japán szerepjátékok kipróbálásával, azok feltehetően nem értik, hogy a Star Ocean miként is tartozhatott egykor a kategória elitjéhez. A széria ötödik része, az Integrity and Faithlessness vérbeli katasztrófa volt, és bár a hatodik rész, a tavaly megjelent Divine Force ennél sokkal jobb lett, igazi klasszikusnak még a legnagyobb túlzással sem lehetne nevezni – és akkor a gátlástalanul a pénzünkre pályázó mobilos felvonást, az Anamnesist még nem is szidtam. Természetesen a szériát gondozó Square Enix még e pofáraesések után sem adta fel a sorozattal kapcsolatos reményeit, és egy némileg biztonságosabb üzleti terv keretei között nekiállt a régi és a mai napig közkedvelt részek portolásának.

A sort természetesen az első résszel nyitották meg: az eredetileg SNES-re kiadott Star Ocean előbb egy igényesen átalakított PSP-s portot kapott, ezt a kibővített-átalakított verziót pedig First Departure R alcímmel PlayStation 4-re és Switch-re adták ki 2019-ben. Bár ez remake-ként nem volt csúcskategóriás, maga a játék még ma is kiváló, ráadásul a legtöbbek számára vadonatúj élményt jelentett. (Az eredeti sosem jelent meg Japánon kívül, a PSP-s verzió pedig finoman szólva sem égette fel az eladási listákat.) Mivel a második részből is létezett hasonlóképpen átalakított PSP-s kiadás, ráadásul az a régmúlt ködébe vesző 2015-ben meg is jelent (bár csak Japánban) PlayStation 4-re, a magam részéről az új multiplatform kiadás bejelentésétől kezdve biztos voltam benne, hogy ezt fogjuk újra megkapni. Mit mondjak – rég örültem ennyire annak, hogy hatalmasat tévedtem!


[+]

A Second Story R ugyanis nem egy egyszerű PSP-átirat lett, hanem a tálalást tekintve egy teljeskörű és kiváló minőségű remake – és ha ehhez hozzávesszük, hogy a stílusos grafika alatt mindig is egy fantasztikus RPG rejlett, talán érthető, hogy mekkora vigyorral az arcomon vágtam bele ismét az intergalaktikus történet felgöngyölítésébe. A sztori egyébként hasonlóan indul, mint a legtöbb Star Ocean: egy fantasy bolygó kedélyes mindennapjaiba – már ha a világvége közeledtéről szóló legendákat leszámítjuk – egy sokkal fejlettebb körülményekhez szokott teleportkapu-áldozat csapódik be. A helyi erőket egy Rena nevű fiatal lány képviseli, a messziről érkezett harcos (és egyébként az első rész hősének fia) pedig Claude – és természetesen igen hamar rákényszerülnek arra, hogy együtt hagyják el Rena idilli falucskáját. Ezt a felállást nem egy Star Ocean használta már, de az itt, a második részben sült el legjobban – a karakterek hamar az ember szívéhez nőnek, és későbbi viselkedésük is észszerűen következik múltjukból és a történtekből.


[+]

A játék legelején a sorozat hagyományainak megfelelően választani is kell a két hős közül, és ettől függ, hogy a történet pontosan milyen vargabetűket is vesz a későbbiekben. Bár Lena és Claude rengeteg időt töltenek el együtt a nagyságrendileg 40 órás kampány során, néha bizony el kell szakadniuk egymástól – ráadásul a fő-főszereplő kilététől függ az is, hogy ki lesz az a nyolc karakter, aki egy végigjátszás során beléphet a partiba (a Second Story R a PSP-s verzió új társait is megtartotta, így összesen 12 fő tud csatlakozni). Ebből a brigádból igen változatos csapatok alakíthatók ki – hiszen hát RPG-ben vagyunk, muszáj kiválasztani kedvenceinket, mert egyszerre nem tud mindenki részt venni a harcokban.


[+]

A sorozat ismerőit nyilván nem lepi meg, hogy az ütközetek a Second Story R-ben is valós időben zajlanak: mi egy karaktert tudunk közvetlenül irányítani, a többiek pedig az egyszerű paraméterekkel módosítható taktikáik alapján tevékenykednek mellettünk, mégpedig egész hatékonyan. Az egyszerűen működő, mégis rengeteg specializációs lehetőséget adó fejlődési rendszernek és a rengeteg kombinációval rendelkező tárgykombinációs rendszernek köszönhetően a csaták az utolsó pillanatig – sőt, a New Game+ opciónak köszönhetően az után is – izgalmasak maradnak.

Lézer és acél (és mágia)

Bár a trailer és a képek feltehetően már elárulták, de a Second Story R kifejezetten stílusos új látványvilágot kapott – nem az Octopath Traveler 2D-HD rendszerét, hanem az új verziót elkészítő Gemdrops fejlesztőcsapat által 2D-3D névre keresztelt megoldást. Ebben a hátterek, a környezet a megszokott módon poligonokból épül fel, a karakterek – beleértve a szörnyeket és a harci effekteket is – viszont a régi pixeles sprite-ok alakját veszik fel. Bár ez néhányaknak talán archaikusnak tűnhet, szerintem ez a tálalás fantasztikusan őrzi meg az eredeti játék hangulatát, és adja át modernebb köntösben az aprócska pixelkarakterekben dúló érzelmeket. Az igényesség egyébként minden másra is kiterjed: a régi szinkronhangok mellett vadonatújak is választhatók (japánul és angolul is), a PSP-s karakterrajzok mellett új festményeket is aktiválhatunk, és Motoi Sakuraba dalaiból is hallgathatják az újrakevert verziókat azok, akik erre vágynak.


[+]

Az átalakítások listája azonban nem csak az efféle technikai dolgokra terjed ki, hiszen a fejlesztők a játékmenetbe is belenyúltak itt-ott, mindenhez annyit hozzátéve, hogy az a jobbhoz-többhöz szokott 2023-as közönséget is kielégítse, de azért ne rondítson bele a nosztalgiázásba. Megjelent például a gyorsutazás lehetősége, ráadásul a világtérképen most sokkal több információ jelenik meg – az egyik leghasznosabb új ikonfajta például a korábban szinte titkolt Private Actionöket jelöli. (Ezek apró párbeszédek a csapattagok között – a Tales-sorozat skitjeire emlékeztető módon a társak jobb megismerését segítve ezzel.)


[+]

A harcok is kaptak néhány új elemet, melyek közül a legfontosabb mindenképpen az, amit a játék Assault Action néven ismer. Ez lényegében azt jelenti, hogy a társakhoz kapcsolódó mellékküldetés-láncok megoldásával a csatában aktívan nem szereplő karaktereket egy-egy hatékony támadás erejéig megidézhetjük a küzdelmek során. Sőt, speciális tárgyak megszerzésével a sorozat többi tagjának főhőseit is így bevethetővé tehetjük! Egy másik újdonság a kitérés bevezetése: ha egy szörny támadása vörösen villan fel, a megfelelő gombbal nem csak a sérülést kerülhetjük el, de a bestia hátába kerülve helyzeti előnybe is kerülhetünk. Sajnos itt az időzítés rém szigorú, a kudarc eredménye pedig a sebzésen túl egy fontos mérce lenullázódása, így a nehezebb ütközetekben érdemes inkább benyelni ezeket az ütéseket. Ennél jobban sikerült változás az, hogy sok ellenfél extra védettséget kapott, amelyet leütve róluk megszédülnek kicsit – és mivel a speciális támadások és varázslatok mind másként működnek e páncélzat ellen, rá leszünk kényszerítve arzenálunk állandó alakítására (nehéz fokozaton mindenképp).


[+]

Az apróbb újítások és bővítések listáját még lehetne sorolni: a tárgykészítő rendszerbe új komponensek és receptek kerültek, Guild Mission és Challenge Mission néven hosszútávú feladatokat kaptunk, a főzés, a dalkomponálás és a többi minijáték mellé pedig a horgászat is csatlakozott. Amibe nem nyúltak bele a fejlesztők, az a játék története – az szerencsére még mindig ugyanaz a két bolygón keresztülívelő, magával ragadó science-fantasy mese, mint anno PlayStationön. És bár természetesnek is vehetnénk, de a Front Mission 2 Remake botrányos állapotú októberi megjelenése után hangsúlyozni kell: a Second Story R gyakorilatilag hibátlanul jelent meg. Akár dolgozik bennünk az eredeti verzióval kapcsolatos nosztalgia, akár most először találkozunk a második Star Oceannel, ez az igényes kiadás képes lesz rá, hogy elvarázsoljon minket – ritkán mondok ilyet, de: Square Enix, ez az újrakiadás a lehető legjobban sült el!

A Star Ocean: The Second Story R PC-re PlayStation 4-re és 5-re, valamint Switch-re jelent meg.

A játékot tesztelésre a hazai forgalmazó, a Cenega biztosította.

Összefoglalás

Egy klasszikus japán RPG az előző évezred legvégéről, annak minden bájával és optimizmusával egyetemben. Azonban nem csak egy félgőzzel összedobott újrakiadásról van szó, hanem technikai szempontból a nulláról felépített teljes remake-kel – mégpedig egy olyannal, ami nagyszerűen sült el. Amihez kellett, azt kibővítették vagy játszhatóbbá tették – ami pedig még ma is tökéletesen működik, ahhoz nem nyúltak hozzá.

A Star Ocean: The Second Story R legfőbb pozitívumai:

  • Mind látvány, mind hangok terén kiváló remake;
  • okos bővítések és finomítások minden téren;
  • az alapjáték még ma is megállja a helyét;
  • bőven van benne tartalom egy második végigjátszásra is.

A Star Ocean: The Second Story R legnagyobb hiányosságai:

  • Ennek fényében First Departure R gagyibbnak tűnik.

Bényi László

Azóta történt

  • Metal Gear Solid: Master Collection Vol. 1 teszt

    Az első Metal Gear Solid végre tiszteletét teszi újabb konzolokon is, a PC-sek pedig a Snake Eater premierjének örülhetnek. De vajon tényleg lehet örülni a mesterkollekciónak?

  • Banishers: Ghosts of New Eden teszt

    A XVII. század elejének szellemirtói, protonágyú helyett vasalt bottal és szép szavakkal felszerelve próbálják meg kordában tartani az evilágból távozni nem akaró lidérceket.

  • Final Fantasy VII: Rebirth teszt

    Cloud és Sephiroth magánháborúja tovább folytatódik – és a kergetőzés ezúttal a városhatárokon kívül zajlik, némi kártyázással, napozással és chocobo-neveléssel egyetemben.

  • Shin Megami Tensei V: Vengeance teszt

    Közel három éven keresztül az ötödik számozott Shin Megami Tensei kizárólag Switch-en volt elérhető, az Atlustól megszokott bővített kiadás viszont már minden platformon elérhető.

Előzmények

  • Like a Dragon Gaiden: The Man Who Erased His Name teszt

    A tempó elképesztő: egy év alatt három Like a Dragon-játék is megjelenik! A Gaiden a második ezek közül, és ebben a már eltemetett főszereplő, Kazuma Kiryu tér vissza.

  • Baten Kaitos I & II Remaster teszt

    A GameCube legjobb szerepjátékai közé tartoztak, de azóta nem sokat hallottunk a Baten kaitos-szériáról – most viszont újra elérhetővé váltak a Monolith Soft korai alkotásai.

  • Fate/Samurai Remnant teszt

    A valódi történelmi személyiségek megdöbbentő újraértelmezésével hírnévre szert tett Fate-sorozat ezúttal a szamurájkorba látogat – és igen, Miyamoto Musashi sem pont úgy néz ki, mint gondolnád!

  • Dragon Quest Treasures teszt

    Színes hajú gyerekhősök, mellettünk csatázó szörnyek, és mesébe illő táj – a Dragon Quest-sorozat legújabb mellékszála a Ninokuni babérjaira tör.