Kiforratlan ígéret
Sajnos a Sonic Frontiers technikai értelemben is azt mutatja, hogy a fejlesztők még mindig nem érték utol a modern játékgyártás élvonalát. Az irányítás addig működik a legjobban, amíg a sínek, rugók és gyorsítók automatikusan lökdösik hősünket egyik helyről a másikra. Abban a pillanatban, hogy precíziós ugrálásra lenne szükség, a karakter kiforratlan mozgása, a hanyag ütközésdetektálás és a botrányos kamerakezelés frusztrálóvá teszi az élményt. Ez még inkább felszínre kerül a nagyobb főellenség harcok közben. A játék ráadásul csak PS5-ön, Xbox Series X-en és egy erős PC-n fut megfelelően, a többi konzolon mosott látványvilág és instabil képfrissítés várja a kalandorokat – a Switch változatot pedig inkább kerülje el mindenki.
Pedig lenne ebben potenciál! Képzeljük el a Green Hill Zone élénk, színes, hatalmas világát, amíg a szem ellát, vagy Robotnik neonfényes gyárait, idegen bolygókat, hatalmas városokat, amikre mind volt már példa korábbi Sonic játékokban. Nem kellett volna mást tenni, csak kibővíteni azt, amit a Generations-ben, vagy akár az 1997-es Sonic Jam-ben koncepció szintjén már megpróbáltak. De ez a teljesen stílusidegen világ, ami nem is túl szép, ráadásul teljesen esetlegesnek hat minden szempontból, nem viszi előre a sorozatot. Összefüggéstelen, kiforratlan végeredmény, amire talán lehetne építeni a jövőben, de ez a próbálkozás így, ebben a formában nem működik.
Sonic rajongóinak sokkal szívesebben ajánlom a gyönyörű Origins válogatást, a nemrégiben újra kiadott (és azóta már javítgatott) Colours Ultimate-et, vagy akár a korábbi időszakból továbbra is játszható Generations-t. A Sonic Frontiers egy érdekes elgondolás, de a Sonic Team egyszerűen nem nőtt fel a feladathoz, hogy a szupergyors kabalát egy teljesen nyílt játéktérbe helyezze, és az alapötlet mögé egy működő, érthető történetet és világot is építsen.
A Sonic Frontiers PC-re, PS4-re, PS5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X|S-re és Nintendo Switch-re érhető el.
A Sonic Frontiers legjobb vonásai:
- látványos és izgalmas, klasszikus „kibertér” pályák;
- néhány kreatív, érdekes kihívás és megoldás a nyílt világban;
- hangulatos zenék.
A Sonic Frontiers leggyengébb pontjai:
- üres és lélektelen világ;
- összefüggéstelen, véletlenszerűnek ható feladatok, ellenfelek;
- túl nagy hangsúly a gyűjtögetésen;
- elmaradott látvány a nyílt világban, rengeteg „pop-in”;
- csak a legerősebb hardvereken fut megfelelően.
dreampage
