...a Zóna nem ilyen. Ehhez hozzászoktam, bár azért az meglepett, amikor valahol a határnál ébredtem egy kis porfészekben, néhány kezdő stalker közt. Kissé furcsán hatott, hogy nem tudtam, ki vagyok valójában. Mindegy is. Ez a hely nem a kiszámíthatóságról, a racionalitásról szól, sokkal inkább az értelmetlen kegyetlenség és az őrület birodalma. Jobb elfogadni az ilyesmit, mert így rögtön nekiálhattam a feladatomnak: meg kell ölnöm Strelokot.

Nagyjából ezekkel a gondolatokkal kezdődik a GSC játéka. Hősünk egy S.T.A.L.K.E.R. feliratú tetoválással és némi emlékezetkieséssel tér magához, hogy teljesítse egyetlen ismert feladatát. Nagy reményekkel kezdtem a játékot, hatalmas területeket képzeltem el, melyeket szabadon be lehet járni, és az egész világ él.

Az elhagyott gyár-épületben négyen voltak. Így este eléggé elfáradhattak: ketten csak a földön ültek, egyikük evett, a másik gitározott. A másik kettő az ablakot és a bejáratot figyelte. Barátságosak voltak velem, pénzük nem volt, hogy megvegyék tőlem a műtárgyakat, de volt náluk némi élelem. Mikor kimentem körülnézni, hátulról lövéseket hallottam. Visszamentem, egyikük a földön feküdt, mellette egy hulla azokból a szemét
láthatatlan csápos izékből. Észrevettem, hogy még él, előkaptam az elsősegély-csomagot, és bekötöztem a sebeit.

Márpedig a Zóna él. Nem olyan nagy, mint elképzeltem, ráadásul pályarészekre van osztva. De nem csak mi járhatunk át köztük, és amíg az egyikben ott tartózkodunk, addig a többiben is folyik az élet: mutánsok, banditák, katonák és mindenféle stalkerek harcolnak egymással.

...Az egész 2006-ban kezdődött. Egy második robbanás rázta meg az erőművet, és ekkor jött létre a Zóna. Azóta egyre terjeszkedik, a lakosságot evakuálták, és a katonaság az egészet körbezárta. Mégis, sokan jutottak be, és élik itt életüket. Ezek a fura alakú tárgyak tényleg különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, és egyeseknek minden pénzt megérnek. Szánalmas. Azt mondják, a Zónának titka van, és ez a titok a felrobbant reaktort takaró betonszarkofág alatt rejlik. Kár, hogy onnét még senki nem jött vissza élve.

Adva van hát a helyzet: el kell jutni odáig. Élve. Kezdetben kezdőként kell kisebb feladatokat teljesíteni, artifactok eladásából némi pénzt szerezni. Karakterünk nem fejlődik, de a védőruhája igen, és ez jelenti a legnagyobb fejlődést. Érthető, hogy egy bőrdzseki nem véd úgy a sugárzás ellen, mint a SEVA öltözék, és nem fogja fel úgy a lövedékeket, mint egy Berill-5M katonai védőruházat. Egyébként minden tárgynak súlya van, maximum 50 kiló cuccot vihetünk magunkkal, ami nem sok, de ez 60-ig kitolható, csak akkor meg nagyon hamar kifáradunk a futástól. Márpedig sprintelés nélkül lassú a haladás, mert a játékban nincsenek járművek. Ez kimaradt...

...Örültem, hogy kijutottam onnét. Még mindig kissé kótyagosnak érzem magam... az a lény, mintha minden életerőt kiszívott volna belőlem. Meg azok a négykézláb ugráló valamik. Tudom, hogy valaha emberek voltak, de ebből tényleg nem sok maradt.

Több föld alatti pálya is van, ezek általában titkos laboratóriumok. A fejlesztők kitettek magukért, ezeken a helyeken tényleg tele volt a nadrág... egyébként ezek olyan helyek, ahol egyszer fogunk járni. Ez a jó a játékban: önmagában hamar végig lehetne vinni, de ha az ember kalandozik, a mellékküldetéseket is megcsinálja, akkor már igen hosszúra nyúlik. Igaz, a Vörös Erdőtől egészen felgyorsul a játékmenet. Így a jó: kezdetben a stalkerek életét éljük, próbálunk túlélni, majd a játék második harmadában egyre több dolog kiderül, hogy végül az utolsó harmadban a legizgalmasabb harcokban vehessünk részt, és megtudhassuk a Zóna titkát.

...A szeméttelep?... Borzalmas hely. Jó, mindent ellep a sugárzás, de ez elkerülhető. A legrosszabb az a parkoló: múltkor egy csapat stalkernek segítettem visszaverni a banditák támadását. Erre? Ott lapítok egy buszban, mire a másik oldalról megjelent a katonaság... kő kövön nem maradt. Szerencsére éjszaka volt és sikerült eltűnnöm onnan. Másnap visszajőve a hely telve volt kutyákkal, épp a holttesteket marcangolták széjjel.

Látható, mennyi veszély leselkedik az egyszeri járókelőre a Zónában: mutánsok, anomáliák (ilyen kisebb torzulások, amikbe nem érdemes belemenni, mert megráz/megéget/megöl stb.), sugárzás, banditák, zsoldosok, és a katonaság... legalább ezek egymást sem szeretik. Nagy segítséget jelentenek az úgynevezett „stash”-ek, azaz lerakatok. Mikor átkutatunk egy holttestet, lehet, hogy találunk némi információt egy ilyenről, amit lila karika jelez a térképen. Általában egy félreeső helyen van elrejtve, és a fenti veszélyek közül egynémellyel meg kell küzdeni, hogy megnézzük, és lehet, hogy üres... de lehet, hogy egy méregdrága vagy épp ritka tárgyat (fegyvert, ruhát, artifactot) találunk benne. Megéri őket felkutatni.
Apropó térkép, tehát kezelőfelület: minden fontos információt megkapunk, van minimapunk, Geiger-Müller számlálónk, anomáliadetektorunk, és egy PDA-nk. Utóbbi térképet, feladatokat, naplót és enciklopédiát is tartalmaz, így nemcsak hasznos, hanem kellemes hangulati hátteret is biztosít. Ráadásul mindenkinél van ilyen, és egy számláló méri, hány személy tartózkodik a közelünkben – persze ez nem mindig pontos.

...Tévedés azt hinni, hogy mi, stalkerek befolyásolhatjuk a Zónát. Aki belép erre a területre, az onnantól a Zónának ugyanolyan részévé válik, mint bármelyik fa vagy épp egy kutya. Minden részlet összeillik, az egész -az irracionalitás keretein belül- tökéletesen olajozott. Ez a hely beszippant, eltakar, és soha többé nem enged el. Nem lehet felfogni, megérteni, megismerni, mert valami nálunk sokkal hatalmasabbtól és sokkal gonoszabbtól ered. Tiszteld, és talán túléled.

Eleddig megpróbáltam átadni a játék hangulatát – mert ez a legnagyobb erénye. Ilyen még talán sohasem volt. Ilyen szintű beleélés... az ember elfeledi a játék aprócska hibáit, mert természetesen ilyenek is vannak. Most, pár patch után már tényleg kevés – a térképen néhány célpont a küldetés teljesítése után is ottmarad, egyszer-kétszer lefagyott a játék, de ezen egy BIOS frissítés segített.
Egyébként nem véletlenül mondják, hogy a játék nehéz, igez, nem frusztráló. Jómagam „veteran”, azaz nehéz fokozaton játszottam – mindenkinek ajánlom. A játék eleje főleg problémás: nincs jó védőöltözetünk, kevés a lőszer, a pisztoly pontatlan; itt bizony számítónak kell lenni, minden fedezéket kihasználni. Ha hibázol, vár a gyorstöltés, de akkor már minden másképp alakul: másképp támadnak majd az ellenségek, más tárgyak lesznek náluk.

Ez a változatosság a Zóna minden részére érvényes: egy pályára belépve gyakran teljesen más ellenségekkel találkozunk, így mindig tapasztalni valami újat, valami váratlant. Dönteni kell, mikor támadunk és mikor jobb elkerülni a veszélyt; sokszor tényleg a túlélésért kell küzdeni. Sokakat már talán az „újratermelődő ellenségek” kifejezés is elriaszt, de ez -ezzel a sokszínűséggel karöltve- egy nagyon jó dolog, ami sokat dob a hangulaton.
Összességében a S.T.A.L.K.E.R. egy nagyon jó FPS játék, bár több szerepjátékos elem is lehetett volna (karakterfejlődés), több felvett párbeszéd, hogy ne mindig ugyanazokat a frázisokat ismételgessék a többiek – egyébként a többi hang nagyon jó, és gyakran igen félelmetessé tudja tenni a játékot. Belefért volna pár jármű, picit jobban felszerelhető fegyverek (többféle gránátvető stb.), realisztikusabb érzékelés az ellenfelek résézről, esetleg egy alvás funkció. Jó hír, hogy nagyon aktív a modközösség, és rengeteg olyan mod született, ami ezeket az apróságokat javíja, sőt akár teljesen új játékélményt nyújt, elegendőt egy második végigvitelre egy mod nélküli után.

Befejezésül annyit: a játéknak tényleg hétféle befejezése létezik, melyből egyszerre hármat tekinthetünk meg, és mindhármat érdemes megcsinálni, már csak a videók kedvéért is (az összes átvezető zseniális...). Az utolsó pályán emiatt érdemes sűrűn menteni.

Összegezve: ezt a játékot nagyon vártam, és amint tehettem, megvettem. Megérte. Nem teljesen olyan volt, mint ahogy a képzeltemben élt, de mégis fergetegesre sikerült. A helyszín, a történet, a játékmenet, a hangok, a harcrendszer kiválóak. Ezt a játékot tényleg mindenkinek ajánlom, de főleg azoknak, akiknek fontos a hangulat, a felfedezés, és nem riadnak vissza a sok harctól, ám a kereskedést és a kalandozást sem unják.

„Nem tudom, hogy helyesen cselekedtem-e. Már talán sosem tudom meg a választ. De megcsináltam, és azt hiszem, hálás lehetek érte.”

u.i.: a fenti kis szemelvények egyike sem scriptelt esemény, mindet a játék maga hozta létre! Képzelhetitek milyenek a scripteltek.

Tippek:
- Bátran válaszd a veterán fokozatot :)
- Patch sok helyen van, például: http://www.pcdome.hu
- Játék előtt érdemes a legújabb nvidia drivert feltelepíteni, esetleg egy BIOS frissítés és új chipset driver is jól jön.
- Modok: a http://stalker.filefront.com oldalon rengeteg van. Kettőt alapból ajánlok: a Float32 modot (a saját oldaláról töltsd) és a Stalker Skies modot. Ezek nem változtatják meg a játékmenetet, nem ütköznek egymással, csak szebbé teszik a játékot.
- A http://www.tweakguides.com-on egy kis útmutató segít a játék optimalizálásában.
- Az Agroprom csatornáiban nagyon alaposan nézz körül, mert rengeteg hasznos cucc van ott!
- Artifactok. Amik sugároznak, semmire sem jók. Regenerálóból és vérzéscsökkentőből elég egy, sugárzásvédőből 2-3 és állóképességnövelőből bátran jöhet 5 db. Esetleg egy-két battery maradhat. A többit add el.
- Fegyverek. Eleinte pisztoly + géppisztoly, de amint lehet, ezeket dobd ki, elég egy sörétes és egy karabély. Karabélyokból a jó: AK47, Obokan, Trs301, GP37, ilyen sorrendben egyre jobbak. Ezekhez biztos találsz lőszert. Ne használj távcső nélküli fegyvert.
- Felszerelés. Először is, az 50 kilót nem érdemes túllépni, csak később, amikor egy halom állóképességnövelő artifactod lesz, akkor is csak átmenetileg. Nem kell sok lőszer. Érdemes olyan használni, amiből sokat találni az ellenfélnél, elég 150-200. Kell még kb .10-10 medkit, antirad, kötszer, két-három kaja. Egyikből sem érdemes többet vinni. Gránátokból összesen 5-7 db elég.
- Ruházat. Amint lehet, váltsunk banditaruhára, de sokkal jobbat először csak majd a bárnál kapunk. A SEVA, az SSP-99M, meg hasonlók nagyon jók, igazából a legfontosabb a golyóállóság, a többin lehet segíteni. Az éjjellátó nélküli ruhákat és az exoskeletont hanyagoljuk, utóbbi csak a nagy fináléban kötelező, ott meg úgyis találni.
- A megölt ellenségek fegyvereit felszedve néha ki lehet belőle szedni egy kis maradék lőszert.
- Nem kell mindenkit megölni, aki az utadba kerül. Sokszor jobb elfutni.
- A játék vége felé a Vörös Erdőben azok a szellemek nem sebeznek.
- Óvatosan a Duty-Freedom harcokkal, egyikhez sem érdemes belépni. Én a Freedomnak csináltam feladatokat, bár nem írta ki a játék, hogy beléptem volna hozzájuk.