Elképesztő, hogy mit ki nem hoztak a hardverből az oszakai programozók és grafikusok! A bioterrorizmus csápos, nyálkás eszközei sosem látott minőségben vonaglanak és nyöszörögnek a képernyőn, és bár a Revelations horrorja ugyan nem állandó, de tényleg néha képes megijeszteni az embert.

Nyilván, a fentieket nem a játék legújabb verziójáról mondom, hanem a már bőven öt éves, 3DS-en megjelent eredetiről. Tényleg impresszív volt, hogy a Nintendo apró gépét mennyire meg tudta hajtani a Capcom, és a kézben hordott Resident Evil élménye feledtetett szinte minden egyéb problémát.Nyilván ez a játék legújabb portjainál már nem történik meg, és bizony minél többet játszunk vele, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a Revelations ma nemhogy nem tűnik modernnek, de egyenesen régészeti leletként kezelendő, annyira archaikus.

[+]

A történetre nem sok szót fecsérelnék; nem azért, mert ne lenne az arcunkba tolva, hanem azért, mert szinte sértően rossz. Komolyan, a legbutább, legostobább, fél évadot meg nem érő Syfy-csatornás sorozatok szintjétől is messze marad! Bődületesen gonosz terrorista sereg és általuk elpusztított, tengerre épített város, ordas összeesküvések és irritálóan ostoba karakterek, zéró tényleges feszültség és több órányi túljátszott és alulrendezett videó teszi próbára a türelmünket.

[+]

A kézikonzolos eredetnek megfelelően falatnyi, nagy átlagban 10-15 perces minifejezeteket kapunk, ez elvileg a tévésorozatos érzést hivatott létrehozni, a gyakorlatban viszont icipici pályákat eredményez. Egyszerre mindig két karakterrel bolyongunk a jobbára lineáris folyosókon, de irányítani csak egyet lehet, koop-mód a kampányban nincs. Hogy öt évvel későbbi, durván erősebb hardvereken el lehetett volna érni ezt? Persze, de arra költeni kellett volna…

[+]

A harc egy fokkal dinamikusabb, mint a korai Resident Evilekben, vagyis lehet baktatás közben lőni. Talán mindenki érti, ezt 2017-ben, analóg karokkal felszerelt platformokon miért nem ünneplem kiemelten. Sajnos a küzdelmek legnagyobb hibája, hogy dögunalmasak, a zombiműfaj minden feszültsége hiányzik. Az ellenfelek lassan támolyognak, a fegyvereknek semmi ereje nincs, még a shotgun is aprókat puffantva gyilkol, ráadásul akár három-négy lényt is pixelre ugyanazokkal az animációkkal visz a földre.

[+]

A jó tízórányi kampány tehát nem éri meg a belefeccölt időt, ennél szerencsére a Raid játékmód kicsit élvezhetőbb lett. Ez ugye a sorozat régi társa: a kampány pályáin kell időre megfelelő mennyiségű ellenfelet hidegre tenni. Van itt XP és szintlépés, BP és rengeteg azzal megvehető, fejleszthető fegyver, no meg igazi, működő kooperatív-mód is. Igaz, a Revelations 2-ben levő Raid-mód nagyságrendekkel szórakoztatóbb, ráadásul ott a kampány is játszható egy haverral – arról nem is beszélve, hogy az a sztorimód hajszálnyival jobb lett.

[+]

Sajnos a Revelations újabb kiadása az élsimítást leszámítva lényegében semmivel nem jobb, mint az Xbox 360-as időszakban megjelent változat, csak azóta még nehezebbé vált megemészteni ezt az irányítást, ezt a sztorit, ezt az egészet. Arról nem is beszélve, hogy a Resi 7 időközben teljesen más, maximálisan dicséretes irányba vitte el az egész szériát, így ez a késői port még feleslegesebbnek érződik.

A Resident Evil: Revelationsmost már elérhető, PS4-en, Switch-en és Xbox One-on is.

Pro:

• Szinte hihetetlen, hogy 3DS-ről származik;
• a Raid-mód még így is kellemes.

Kontra:

• A folytatás mellett érezhetően gyenge...
• ...a hetedik rész mellett pedig bődületesen gyenge.

40

Grath