Esernyő van nálad?
Nem tudom, mi változott a Capcomnál, hogy kit rúgtak ki, vagy épp kit vettek fel, de úgy három évvel ezelőtt még a pocsék folytatásairól, minden fantáziát nélkülöző mellékszálairól ismert cég mostanában nem tud hibázni. A tavalyi januárt a Monster Hunter World tette feledhetetlenné – egy réges-régi széria új, csodálatosan kivitelezett, a korábbi részeknél sokkal játszhatóbbá tett új tagja. Idén természetesen az eredetileg 1998-ban az első PlayStationre megjelent Resident Evil 2 próbálja széppé varázsolni az évkezdetet hasonló megközelítéssel. Rögtön el is árulom a lényeget: totális sikerrel!
Az első Resident Evil ugye a Spencer-uradalomban játszódott, vagyis a horrorfilmek legősibb hagyományait követve hőseink lényegében egy, a civilizációtól elzárt, jószerivel lakatlan kastélyban kergetőztek a zombikkal. A második rész nem szimpla folytatás volt: a Shinji Mikami által vezetett csapat minden tekintetben megemelte a lécet, így bár a játékmenet nem alakult át radikálisan, a Resident Evil 2 korszakának egyik legjobb folytatása lett. A kaland az ódon kúriához közel levő városkába, Raccoon Citybe vezet, ahol nem csak a veszély lett sokkal fenyegetőbb, de a játéktér is alaposan megnőtt. A széria további sorsát jól ismerjük: voltak gyenge mellékszálak és remek, de műfajt váltott folytatások; borzalmas multiplayer-részek és korszakalkotóan zseniális epizódok is. A Resident Evil 2 azonban a széria rajongói szemében mindig is egy méltatlanul elhanyagolt csodálatos emlék maradt – míg az első epizódot már 2002-ben csodálatosan dolgozta fel a Capcom, sőt, még egy előzményt is kapott a sorozatindító, addig a második résznek csak ritka, változatlan újrakiadások jutottak. Egészen mostanáig.
Ezzel a remake-kel a Capcomnak sikerült a szinte lehetetlen feladat: úgy újítottak fel egy 20 éves – és korát nem csak a látvány, de a játékmenet terén is viselő – játékot, hogy az mind a régi rajongókat, mind az új érdeklődőket ki tudja elégíteni. Az imént remake-nek neveztem a Resident Evil 2-t, és ez meg is állja a helyét, hisz a játékot a nulláról kreálták újra a fejlesztők, bátran belenyúlva sok-sok részletbe, de mindig úgy, hogy az a játékot jobbá tegye.
Mielőtt azonban belemegyünk ezekbe a megoldásokba, érdemes – spoilerek nélkül! – átvenni, hogy miről is szól ez a játék, és hogy mitől lett ennyire népszerű. A Resident Evil 2 a zombik és más ocsmányságok által elárasztott Raccon City története – az megannyi folytatást és filmet követően nyilván senkit nem fog meglepni, hogy az Umbrella nevű biotech cég áll a disznóságok mögött; igaz, ez a tudás nem áll hőseink rendelkezésére. Leon Kennedy újonc rendőrként tűnik fel (a RE4-ben ugye már rutinos ügynökként láthattuk viszont), aki szimplán első munkanapjának megkezdésére készülne, amikor beüt a krach. Claire Redfield egyszerű civil, aki bátyja, Chris (ő volt az első rész egyik főszereplője) nyomát kutatva érkezik a városba.
Hőseink a játék elején ugyan pár rövid pillanatig együtt próbálnak meg életben maradni az élőholtakkal teli településen, de végül egy ocsmány közlekedési baleset elválasztja őket. Az általunk választott hős más lehetőség híján a helyi rendőrőrsre menekül. A játék legalább fele e falak között (és alatt) játszódik, és a megdöbbentően méretes RPD-épület fantasztikus helyszínnek bizonyul. Néha menedéknek érezzük, máskor börtönnek tűnik, de mindig kínál izgalmakat. Kacskaringós felépítését és meglepő helyszíneit az indokolja, hogy egy múzeumból alakították át, de a könyvtár és a szobortároló mellett egy igazi kisvárosi rendőrség minden kellékét megtaláljuk itt a lőtértől a kennelen és a sajtószobán át a kihallgató szobáig.
Ahogy hősünk – elsősorban különféle kulcsok, illetve más zárnyitó eszközök segítségével – folyamatosan bővíti a bejárható területet, természetesen rengeteg talánnyal is szembesül, még a magától értetődő „mi a fene történik?!” kérdésen túl is. Legfőbb feladatunk a menekülés lesz, de ezt a sok lezárt ajtó mellett ocsmány lények is nehezítik: a zombikon túl lickernek nevezett ocsmány, hosszú nyelvükkel támadó bestiákkal is összeakadunk, és persze a kennelekben lakó farkaskutyák is démoni formában térnek vissza. A játék második fele már az RPD-n kívül játszódik: kicsit csatangolhatunk a városban, egy undorító expedíció keretei közt felkereshetjük a csatornarendszert és amikor az Umbrella nyomára akadunk, hát természetesen azt is olyan mélyre követjük, amennyire az csak lehetséges.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
