A belbecs
Nézzük az utolsó pontot, amely talán az egyik legvitatottabb dolog a mai napig, ez pedig a tartalomgyártás. Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor egy játék roppant népszerűségét azzal tetőzték, hogy hetekkel, vagy akár hónapokkal a premier után bejelentettek hozzá egy új kiegészítőt, amelyhez előfordult, hogy nem kellett az alapjáték sem. (Standalone kiegészítők ugyebár.) Ezek a pakkok akár több órát (jobb esetben több 10 órát) adtak az alapjáték élményeihez, és mindezt megfizethető áron.
Az egyik híres-hírhedt kiegészítő, aminek valójában semmi értelme nem volt
Manapság azonban ami tartalomgyártás néven folyik, sokak szerint felháborító, vagy legalábbis pofátlan. Gondolok itt az olyan DLC-kre, amelyeket már a játék hivatalos megjelenése előtt bejelentenek, vagy a Season Pass-okra, amelyek van, hogy ugyanannyiba kerülnek mint az alapjáték, mégis többnyire csak új pályákat és fegyvereket tartalmaznak. Régen mi volt? Egy-egy népszerű belső nézetes játékhoz ingyen és bérmentve mutatták be az új pályákat, vagy az ügyesebbek saját maguk készítettek újakat, amelyeket végül megosztottak másokkal.
Most viszont már olyanokkal kell foglalkozni, hogy az alapjátékból vágják ki a tartalmat, hogy aztán azt jobb esetben néhány dollárért megvetessék a leendő vásárlókkal. (Mass Effect 3 első napos DLC-jére bizonyára mindenki emlékszik.)
DLC Quest, a játék amely az egész DLC mizériát kiparodizálja
A fentiek sajnálatos dolgok, de próbáljuk meg egy kicsit a kiadók, fejlesztők szemszögéből nézni az egészet. Olyan cégóriásokról beszélünk, akik profitorientáltak, nekik a bevételek számítanak. Mindezek mellett miért adjanak ki valamit ingyen, vagy vágatlanul, ha azt mindenképp megveszik a vásárlók később. Persze ez a társadalom, valamint az új gémerek problémája is, hiszen ha senki nem venné meg ezeket a DLC-ket, akkor szerintem nem készülne annyi fizetős tartalom.
Persze kivételek mindig akadnak, elég csak a most bejelentett The Witcher 3 két nagy kiegészítőjére gondolni, amelyek vagy 30 órányi plusz tartalmat hoznak el az érdeklődőknek. Véleményem szerint a kivétel mindig erősíti a szabályt, vagyis az elkövetkező években is folytatódni fog valószínűleg ez a tendencia. DLC-k voltak, és mindig is lesznek. Legalábbis amíg van, aki kifizeti őket.
Itt tartunk jelenleg? DLC hegyek, premier kiegészítők, bónusz tartalmak súlyos pénzekért?
Térjünk vissza egy kicsit a cikk címére: Régen minden jobb volt? Véleményem szerint nem. Egész egyszerűen mások voltak az igények, valamint a játékos társadalom is megváltozott, ehhez pedig szükség volt arra, hogy maguk a játékok is megváltozzanak. Hol előnyére, hol hátrányára. És akkor a fentiek mellett még nem beszéltünk a remaster kiadások hadjáratáról, valamint a PC kontra konzolok végtelen háborújáról, amely talán egy másik cikk témája lesz a jövőben.
orichalcos
