Az érzékszervek – vezérlők és érzékelők

Megfogni és megszeretni csupán egy pillanat műve volt a korábbi kontrollernél ránézésre nem csak nagyobbnak, de sokkal bumfordibbnak is tűnő Dualshock 4 irányítót. A látszat azonban ne tévesszen meg senkit, a kecses vonalak feladása a legjobb dolog ami a kontrollerrel történhetett. Azt még a legelkötelezettebb PlayStation rajongók is – kénytelen-kelletlen ugyan, de – elismerték, hogy az első generációs PS óta változatlan, lényeges méreteit tekintve még az analóg karok bevezetésekor sem áttervezett PlayStation irányítónál vannak az átlagos európai kézbe sokkal jobban illeszkedő joypadek. Most a Sony is belátta, és az új generációs irányító nem csak szélesebb lett néhány centivel, hogy a rákerült érintő felületnek kellő helyet biztosítson, de vaskosabb és egy kicsit hosszabb „szarvakat” is kapott. Az alsó részén rücskösebb, jobban tapadó műanyag borítással kombinálva ez a pár centis növekedés sokkal kényelmesebb és hosszú távon is stabil fogást kínál a játékosoknak.

Az irányítási lehetőségek újdonságai, az érintő felület és az irányítót a Move vezérlőhöz hasonlóan változó színnel a kamera számára azonosító fény valódi használhatósága majd csak később derül ki, mikor a játékfejlesztők nem csak hirtelen ráerőszakolnak valami funkciót, hanem valóban integrálják a játékba. Hasonlóan a beépített hangszóróhoz, ami valószínűleg számos tréfás lehetőséget tartogat a játék bejelentéseinek a TV hangszóróiból érkező zene és hangeffektekből való kiemelésén túl. A mikrofonos fejhallgató csatlakozónak viszont egyből látom az előnyeit. Aminek őszintén örülök az a drótnélküli eszközöknél jóval kedvezőbb áron beszerezhető jó minőségű kábeles eszközök használatának lehetősége. Annak viszont már kevésbé, hogy a 1.5-ös rendszer megjelenéséig erre rá is vagyunk kényszerítve az alvó családtagok mellett játszva, mert hiába is csatlakoztatjuk akár a Sony saját, PS3-mal kiválóan működő Wireles Headset-jének USB adóvevőjét, a konzol csak „nem támogatott” eszközként azonosítja.

A szövegbevitelt nagyban megkönnyíti, hogy használhatjuk a DS4 giroszkópos pozíció érzékelőit a gépelés során, így kockáról-kockára lépegetés helyett a kontroller „lóbálásával” mozgathatjuk a kurzort a virtuális billentyűzeten. Egy-két perces próbálgatás után ez (számomra legalábbis) sokkal szimpatikusabbnak bizonyult, persze sokat „szövegelni” egy fizikai billentyűzeten az igazi. USB csatlakozós PC perifériákat gond nélkül felismeri – még a Microsoft Sidewinder Keyboard és Mouse ellen sem volt kifogása - de még azzal a TV távirányító méretű Air Mouse névre hallgató giroszkópos egérrel kombinált billentyűzetet is elfogadta, amit a PS3 nem volt képes felismerni. Üröm az örömben, hogy az egér használatát az internet böngésző továbbra sem támogatja.

Ne feledkezzünk meg a PS4-gyel együtt megjelent PlayStation Cameráról sem. A dedikált periféria két érzékelőjének köszönhetően sokkal jobban érzékeli a játékosok és végtagjaik térbeli pozícióját, mint az „egyszemű” PlayStation Eye. A Sony állítása szerint a csak látható fény tartományában érzékelő egységet nem a Microsoft Kincect ellenfelének, nem a mozdulatokkal vezérlés céljaira, hanem a saját kiterjesztett valóságba vezető útjuk eszközének tervezték. Erre utal az is, hogy a Playroom menüpontban elérhető három minijáték, ami valóban használja is az új kamerát mind a felhasználó környezetében megjelenített virtuális elemekre építve igyekszik szórakoztatni a játékosokat. Méghozzá egyszerűségük ellenére meglehetős sikerrel. A DS4 fényei mellett a Move irányítót is felismerő kamera kipróbálása után igazán kíváncsian várom, hogy mikor rukkolnak elő egy nem a legfiatalabb játékos korosztálynak szánt Wonderbook vagy más AR alapú játékkal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!