Hardver és teljesítmény

Majdnem napra pontosan két hónapja mutatkozott be hivatalosan a PlayStation 5 Pro konzol, amiről azért már jó egy éve keringtek pletykák. A PlayStation 4 élettartamának felénél megjelent Pro kiadást mindenki pozitívan fogadta, és megjelenésétől kezdve a Sony konzoleladásainak feléért volt felelős a modell. Nem volt meglepő tehát, hogy a PlayStation 5 is kapott egy ilyen generációközi erősítést, és igazából az új gép három leginkább reklámozott újdonsága sem lepte meg a világot.

Egyrészt maga a gép is erősebb lett, igaz, egy kicsit féloldalasan: a GPU és a memória terén nagy volt az előrelépés, a CPU viszont maradt a régi. Másrészt két szoftveres fejlesztést is kapunk: az egyik az eddig csak óvatosan használt sugárkövetés, vagyis a ray tracing terén hoz előrelépést, míg a másik egy AI-alapú felskálázás megjelenése. A PS5 Próval kapcsolatos legnagyobb meglepetés mindenképpen a gép ára volt: Európában könnyeztető 800 euróba, idehaza pedig nagyjából 330 000 forintba kerül az új konzol – vagyis óriási drágulást jelent az alapgéphez képest. (Anno 2016-ban a PS4 Pro ugyanannyiért jött ki, mint eredetileg az alapgép.)

[+]

Cikkünk első három oldala a hardvert illető átalakításokkal, illetve az általános szoftveres fejlesztésekkel foglalkozik, majd következik két oldal a gyakorlatról: arról, hogy miként vizsgáznak az új gépre felkészített PlayStation 5 játékok.

A PS5 Pro papíron 45%-kal nagyobb teljesítményt kínál, mint a PS5, ami jelentősen elmarad attól az ugrástól, amit a PS4 és a PS4 Pro között láthattunk nyolc évvel ezelőtt. Ez a szám úgy jön ki, hogy a GPU számítási egységeinek száma 67%-kal nőtt meg, míg az alap 16 GB GDDR6 memória sávszélessége 28%-ot javult, és ehhez még hozzácsaptak további 2 GB GDDR5-öt is. Továbbá – bár ezt a Sony nem különösebben részletezte a nagyközönség felé – a fejlesztők választhatnak egy alternatív teljesítményprofilt játékaikhoz, melynek hála a CPU teljesítménye 10%-kal erősödik, átlagban 1,5%-os GPU órajelbeli redukcióért cserébe. (Mivel már ma is vannak a CPU-teljesítmény által limitált játékok, ezt vélhetően sokan fogják kihasználni.)

A teljesítménynövekedés mellett persze történtek további hardveres változások és finomhangolások is. A háttértár több mint a duplájára nőtt, hiszen 825 GB helyett immár 2 TB-os SSD-t kapunk, míg az egyik elülső USB-A port USB-C-re lett cserélve, a 6 GHz-es frekvenciával operáló WiFi 7 modulnak hála pedig akár 46 Gbps-os sebességgel is tudunk letölteni, amennyiben kompatibilis hálózatra csatlakozunk.

Emellett hozzáférhetőbb megközelítést kapott a CMOS elem is – ami elengedhetetlen ahhoz, hogy digitálisan aktiválni és használni tudjunk játékokat – így ha lemerülne, könnyű azt kicserélni. Ami viszont kimondottan fájó, hogy az eszköznek nem alaptartozéka az optikai meghajtó, viszont ha a digitális tartalmakat preferáljuk, talán örülni fogunk annak, hogy simán átrakhatjuk az SSD-t az alapmodellből a Pro gépbe, ezzel megkerülve az újbóli játékletöltések szükségességét. (Ahogy a sima PS5 esetében is, úgy itt is áthúzhatjuk beállításainkat és fiókjainkat, vagy akár már letöltött játékainkat is egy másik gépről Wi-Fin keresztül, tehát aki alap PS5-ről vált Pro gépre, az spórolhat az átállással egy kis időt.)

A hivatalos információkkal némileg szembemenve a 45%-os teljesítményugrás túlzónak tűnik az első tesztek alapján – igaz, ezt az értéket a Sony inkább csak afféle maximális eltérési értékként határozta meg. Fontos azonban észben tartani, hogy egyelőre csak utólagos támogatást kapott játékokat tudunk tesztelni, a gép igazi próbáját a 2025 végi és még későbbi programok jelenthetik, amelyeket már a Pro konzol ismeretében fejlesztenek.

Szintén óriási a különbség azon játékok között, amelyeket egy külön patch készít fel a Pro használatára, és azok között, amelyeket csak az ilyesmi híján működő, általánosan használt Game Boost nevű funkció próbál felgyorsítani. Ez főleg akkor tudja kihasználni az új GPU nagyobb teljesítményét, ha az eredeti játék dinamikus felbontást használt és/vagy nem volt fix képfrissítéshez kötve, vagy azt nem érte el – vagyis ahol a plusz erőt szimplán jobb látványra tudja váltani az éppen használt engine.

Az Elden Ringben például a Game Boostnak köszönhetően átlagosan 30-35%-ot ver a PS5 Pro az alapmodellre, olyan helyzetekben, amikor a teljesítményt egyértelműen a GPU ereje fogja vissza: sajnálatos módon viszont a fix 60-at még így sem lehet megütni konzolon. Ennél viszont érdekesebb, hogy a Sony, bár jó esetben is csak 10%-os javulással számolt a CPU-limitált szituációkban, a Cyberpunk 2077 sikeresen rácáfolt erre, ahol akár 20%-os javulás is mérhető volt, értelemszerűen a Pro javára. Ettől függetlenül – az Elden Ringhez hasonlóan – a fix 60 fps-t az ilyen szituációkban is el lehet felejteni (legalábbis a VRR-képes megjelenítő nélkül). Ez pedig annak fényében talán nem is csoda, hogy már a megfizethető kategóriába eső PC-s processzorok is meghaladják a PS5 CPU-jának képességeit.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!