Múzeumban lenne a helye

„Ami a világon talán a legtöbb ostobaságot hallja: egy festmény a múzeumban.” Edmond de Goncourt

Egy videojáték kritikájában csak ritkán van helye a hiányzó dolgok felhánytorgatásának. Úgy érzem azonban, hogy egy ilyen gyűjteménynél nem tartozik az ördögtől származó dolgok közé, ha megemlítek néhány dolgot, amelyekkel sokkal, de sokkal teljesebb lehetett volna a Museum +. Ott van például a játéklista: rendben, értem, hogy megint pereskedés van Ms. Pac-Man körül, így azt az egész hatalmas problémakört hagyhatjuk a szőnyeg alá söpörve létezni, nem kárálok ezen tovább. De ha már ott vannak az alig ismert és alig játszható játékok a pakkban (nem, nem szóviccelünk), miért nem kaptuk meg a Baby Pac-Mant, azt a furcsa flipper-videojáték hibridet? Vagy ha már az obskúrus játékok közül merítünk, miért nincs itt a Professor Pac-Man? Oké, az sem volt jó, de így is több élményt hozott a világba, mint a Pac & Pal! És hol van a Pac-Man 2, az egyetlen számozott folytatás?! Miért nincs itt a Pac-Man Vs.? Oké, erre pont tudom a választ: senki nem akart hozzá online módot programozni… De hol van a Pac-Man World-trilógia és hol vannak a Ghostly Adventures-játékok? Azok sem váltották meg a világot, de hozták az elfogadható minőségű platformjátékot, és mint ilyenek, a Pac-Land mellé kényelmesen odafértek volna.

[+]

„A múzeumok temetők.” Bob Dylan

Van tehát 14 Pac-Man játékunk, illetve, ha nagyon precízen akarunk fogalmazni, a múzeumban 11 Pac-Man-játék, két darab Pac-Man Arrangement, és egy átrajzolt Motos kapott helyet. Ezt a Museum + megpróbálja diegetikus módon bemutatni, minden idők legszomorúbb virtuális játéktermében kiállítva a hét játéktermi automatát, illetve egy tévét, amin a hét konzolos játék indítható el. Az induláshoz 500 zsetont kapunk, de szerencsére nincs mikrotranzakció: általában minden menet után kapunk legalább két-három újabb érmét, így adósságba nem tudjuk verni magunkat. Az egyes játékokhoz különféle kihívások tartoznak ugyan, de mondjuk online toplisták, save state lehetőségek, netán visszatekerés már nincsenek. A játékteremhez vásárolhatunk mindenféle extra kiegészítőket – bútorokat, plusz kabineteket, tapétákat és hasonlókat – de ez engem cseppet sem vonzott: olyan lehangoló a tálalás, hogy semmi kedvem nem volt még ezzel is szöszölni.

[+]

És ahogy már többször is utaltam rá, a múzeum nevet abszolút nem érdemli ki a játék. A Namco 1990 óta ad ki mindenféle programgyűjteményeket, de most sikerült kiemelkedően fapadosat alkotniuk. A játékokról csak egy irritálóan rövid leírást kapunk, nincsenek képek a fejlesztésről, vagy akár az eredeti automatákról, nincsenek itt az eredeti Pac-Man design-dokumentumok, nincs válogatás a millió merchandise-ból, nincsenek itt a fotók 1980 valódi Pac-mániájáról, és nem lehet megnézni a rajzfilmeket sem. Nem kérek sokat, nem várok el direkt ide forgatott videókat vagy bármi mást, ami tényleges pénzbe kerülne (egyébként miért is nem várok el ilyesmit egy fizetős terméktől?!), de néhány galériát csak le lehetett volna programozni az idő alatt, amíg a grafikusok átrajzolták Ms. Pac-Man sprite-jait.

[+]

„A múzeumnak olyan helynek kell lennie, ahol az ember elveszíti a fejét az élményektől.” Renzo Piano

Sok panaszom volt, és kevés dicsérő szavam. Lehet, hogy valaki szerint túl szigorú vagyok. Lehet – két negatív mondanivalóm azonban még így is hátravan. Az egyik egy egyszerű, de kritikus programhiba: a Pac-In-Time első pályáján nem nyílik ki a kijárat, így a játék fennmaradó 99%-át nem tudtam elérni. A második szintén egyszerű dolog: a program néha megakad, furcsán szaggat, mégpedig minden hardveren. A témához értők szerint ezért a Unity engine-ben levő programhiba a felelős. Ezt készséggel elhiszem, ez valóban jól ismert, régi hiba ebben a motorban. Viszont még ennek tudatában sem tudom elfogadni, hogy egy 40 éves játék pillanatokra meg-megáll egy Xbox Series X-en – márpedig a Super Pac-Man pontosan ezt teszi, akárhányszor indítom el. Nem mindegyik játék szaggat, sőt, a legtöbb tökéletesen fut – de ezt valahogy nem tudom letaglózó pozitívumnak értékelni. Ez a lehető legalapvetőbb dolog, és nem valami bónusz.

„Egy múzeum nem ereklyék, hanem ötletek gyűjteménye.” Jeanie Kahnke

Biztos vagyok benne, hogy a Pac-Man Museum + fejlesztői ennél jobb munkát akartak letenni az asztalra. Nem akartak ők sem gyengécske játékfelhozatalt vagy ízetlen körítést, és arra is fogadni mernék, hogy főleg nem vágytak szaggató játékra. Ők biztos tudják, hogy a büdzsé volt-e kevés, vagy a fejlesztésre kapott idő volt szűkös; hogy ki volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy a menüként szolgáló ócska játékteremre kell fordítani jószerivel minden fejlesztési energiát. Mindez azonban nem változtat a végeredményen: ez nem egy, Pac-Man története előtt meghajló kegyeletteljes tiszteletadás, hanem egy jobbára random tartalmú, még az emulációt sem tökéletesen végző ROM-gyűjtemény. Kíváncsi leszek, hogy ezt 2030-ban, a sárga ikon 50. születésnapján is le kell-e majd ugyanezt írnom.

A Pac-Man Museum + PC-re, valamint PlayStation, Switch, illetve Xbox konzolokra jelent meg.

Összefoglalás

Némi jóindulattal igaz: 14 Pac-Man-játék van a gyűjteményben, amelyeket egy némileg gamifikált, de élvezetesnek nagy túlzással sem nevezhető játéktermes körítéssel próbálhatunk ki. Itt van az eredeti, és itt van a széria egyik legjobb darabja, a modern Pac-Man 256, de ezen túl nem nagyon van minek örülni: az emuláció több játéknál hibás, a válogatásba ordító hiányosságok mellett a franchise leggyengébb darabjai is bekerültek, ráadásul a program múzeumként még a minimumot sem hozza. És hol van az online multiplayer?!

A Pac-Man Museum + legjobb vonása:

• Pac-Man 256

A Pac-Man Museum + leggyengébb pontjai:

• Super Pac-Man
• Pac-In-Time
• Pac-Land

Bényi László