Évente megújuló sportjáték iránt folyamatos érdeklődést fenntartani, lehetőleg tökéletes minőségben, és mindig pont elég újdonsággal - nem egyszerű feladat, és jól látjuk, hogy sokszor a legnagyobbaknak sem jön össze. Az NBA 2K-sorozat általában jól vette ezeket az akadályokat, ilyen téren az én kedvenc részem a 2K18 lett az utóbbi pár évből, a Kyre Irving borítóképével fémjelzett rész ugyanis pont kellemes mennyiségű, jól elkészített újdonsággal hozhatta meg a vásárlók kedvét, az alapminőséget pedig nyilván jól ismertük. Ezúttal Anthony Davis kapta a címképet.
Az idei részt kipróbálva a következő újdonságokkal találkozhatnak a felhasználók: egyrészt van WNBA, azaz mostantól a női bajnokságban is kipróbálhatjuk magunkat: ritkán nézek női kosárlabdát, de az biztos, hogy játékon keresztül nagyon másnak tűnik a játékmenet, illetve a MyCareer-ben az AI stratégiája, amikor a hölgyek játszanak, ebből pedig azt merem feltételezni, hogy komolyan vették a feladatot.
Általánosságban jobb és kifinomultabb lett a labdavezetés, a kontroller bizonyos gombjainak püfölése évről évre egyre kevésbé válhat győztes taktikává, én ennek speciel nagyon örülök. Egyrészt, a szereléseknél nagyon figyelni kell ellenfelünk mozdulatait, másrészt tényleg jóval végiggondoltabb támadásokat kell foganatosítanunk, puszta rohangálással nagyon nehéz lesz jó pozícióba kerülni. Ezen kívül nagyon fontos, hogy figyeljünk a játékosaink energiatartalékaira is, ha ezt nem osztjuk el jól, egészen nagy pontelőnyt is el tudunk veszíteni az utolsó negyedig hullafáradtra hajtott játékosainkkal.
Még tovább tudtak reszelni a grafikán: minden évben kis lépéseket látunk ezen a téren, mintha szinte nem is történne semmi, viszont ugyanazon a konzolon visszanézni egy két-három éves részre mindig fáj egy kicsit, ezt remekül érzik a Visual Concepts fejlesztői. Élethűbbek az árnyékok, a pályáról visszatükröződő reflektorfények, természetesebbek és sokszínűbbek az animációk - ez utóbbi pedig igen sokat segít abban, hogy rengeteg játék után se fulladjon vizuális unalomba a játékunk. Itt viszont sajnos egy negatívumot is kell mondjunk: a jó grafika ezúttal fájóan hosszú töltési időkkel is jár, Xbox One-on legalábbis ezt tapasztaltuk.
Aki a meccseken és a nettó sportoláson kívül némi sztorisabb vonalat is szeretne a játékba, az ezúttal egy Che nevű egyetemista srác bőrébe bújhat, aki karrierje elején a pályán kívül is megtalálja a leküzdendő akadályokat: lesz itt szó baráti, sporttársi becsületről, számtalan konfliktusról és persze folyamatos fejlődésről, csomó minijátékkal és egy idő után szabad edzési lehetőséggel. Ami nem lépett érdemben előre, az a MyLeague és a menedzsmenttel foglalkozó MyGM, viszont ezekből én eddig sem hiányoltam semmit, szóval nincs is miért problémának megélnem ezt.
Egy olyan dolog van, amiért soha nem dicsértük ezt a sorozatot: ez pedig a túlzott mikrotranzakciós kényszer. Játékkal begyűjthető kreditek (virtual coin) mindenféle formában előfordulnak, ezek mégsem elegek ahhoz, hogy érdemi előrelépést tudjunk begyűjteni azokhoz képest, akik közvetlenül a szintlépésükért képesek akár a játék eredetileg is igen borsos árához képest további összegeket fizetni: sajnos továbbra is működik a fizess, ha győzni akarsz elv, és amíg ezt a kiadó nem változtatja meg, addig ezt sötét folt marad az NBA 2K-sorozatban.
Meglepődni szerintem senki nem fog, ha kipróbálja vagy megveszi az idei részt, pontosan azt kapja a pénzéért, amit az eddigi részek alapján elvárhat: egy remek grafikájú, alaposan kidolgozott, jól irányítható játékot a legfrissebb NBA-sztárokkal és csapatokkal, némi menedzsmentes, és karrierfejlődési opcióval. Érezhető, hogy a fejlesztők lassan megtalálják a jelenlegi konzolgeneráció fizikai határait, hosszú töltési időkkel tehát számolni kell, ám ami ennél is bosszantóbb, az a szokásos mikrotranzakciós kényszer, ami a borzasztóan lassan megvalósítható fejlődés nyomásából ered. Mindazonáltal, amíg ebből is beesnek a masszív bevételek, addig valószínűleg nem is fog megváltozni, hiába írja le vagy mondja el évről évre bárki, hogy ez nem feltétlenül játékosbarát hozzáállás. Szerettük az NBA 2K20-t, de nem hozott nagy változást a sorozat életében.
Pro:
- Remek a grafika;
- az irányítás, a játékmenet érezhetően fejlődött
- még mindig rengeteg játékmód áll rendelkezésünkre.
Kontra:
- A fizetési rendszer szokásosan idegesítő;
- konzolon hosszúak a töltési idők.
Értékelés: 80
A játékot Xbox One-on teszteltük, de elérhető PC-re, Nintendo Switch-re és PlayStation 4-re is.
szentkuti11
