Újabb év, újabb NBA

Az évente frissülő, nagy kiadóktól érkező sportjátékok általában nem szoktak túl nagy csalódást okozni, ám ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hozzák a kötelezőt. Természetesen frissülnek a csapatok, a játékosok, szebb lesz a grafika, az irányításon is gyakran csiszolgatnak, de néhány hónap általában nem elég arra, hogy komoly változtatást érhessenek el. Ugyanakkor, ha visszamegyünk néhány évet, és az összevetést az első, aktuális konzolgenerációra is érkező NBA-vel, a 2K14-gyel végezzük, akkor ég és föld lehet a különbség, megjelenésben, funkciókban és kontrollálhatóságban egyaránt. De ne szaladjunk ennyire előre: a 2K kiadásában készülő kosárlabdás játékot ezúttal is a Visual Concepts fejlesztette, és nem csak PC-s, PS4-es és Xbox One-os játékosok számára, hanem Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra is, ebből persze már sejthetjük, hogy alapjaiban ezúttal sem sok minden változott.

Él körülöttünk a játék, ebben a műfajban nem is kívánhatunk mást [+]

A hagyományos borító fő helyén a 26 éves Paul George áll, aki az Indiana Pacers játékosa, és főleg onnan lehet ismerős, hogy brutális lábtörése után néhány hónappal visszaállt játszani, majd időről időre hozta a csúcsformát, ami a baleset ismeretében nem kis teljesítmény. A Legend Edition különkiadáson már egy többek számára ismerős arc, a 38 éves Kobe Bryant szerepel, az olasz változatokon Danilo Gallinari, a spanyolon pedig Pau Gasol néz velünk farkasszemet. Arra természetesen több okból sem kell mostanában számítanunk, hogy magyar arccal találkozunk a borítón, és a sport itthoni népszerűségét tekintve ezt még jó néhány évig tekinthetjük biztos pontnak. A játék megjelenése előtt érkezett egy remek, ingyenes prelude mód is, ami váratlanul jól prezentálta a végleges játékot, és minden bizonnyal sarkallt is sokakat a vásárlásra, ami egyébként nem kis tétel.

A menü alapvetően nem változott, ahogy az alapvető játékmódok sem, a karrier módban megalkotható önarckép szkenneléséhez azonban mostantól nem a konzolt vehetjük segítségül, hanem az okostelefonunkat: a MyNBA2K17 alkalmazás segítségével csinálhatunk arcképet, és ha korrektek a fényviszonyok, az eredményre sem lesz panaszunk, az algoritmus jó munkát végez. Egyéni játékosként továbbra sem lesz egyszerű feladatunk, jól kell összehangolnunk a posztunknak megfelelő testi adottságokat, a pályán pedig ha kell, önzőnek lenni, hiszen a csapatban elért eredmény viszonylag kevéssé számít ilyenkor, viszont a határokkal is tisztában kell lennünk, a mondást mindenki ismeri a szarkával meg a farokkal. Egy zavaró dolog maradt a karaktereknél: hiába változtatunk a tömegen, az maximum az irányíthatóságot befolyásolja érzékelhetően, komoly vizuális vonzata nincs, ez pedig nem kimondottan realisztikus, és szinte érthetetlen. A játékosok képességeit továbbra is pontok és kitűzők határozzák meg, ez utóbbiakat folyamatosan gyűjthetjük be.

Játékmódból nincs hiány

A tutorial mód sokat segít az irányítás alapjainak elsajátításában, de valamennyi saját tudást is kell hoznunk, ha nem akarjuk nagyon csúfos vereségekkel indítani az offline bajnokságot, ami ezúttal is nagyon komolyan testre szabható, a hagyományos szezonon kívül alkothatunk egy kitalált sorozatot is, aki pedig a menedzsmenttel is alaposabban szeretne foglalkozni, az a MyGM módban biztosan megtalálja a számításait. Megmaradt a több kontrolleres offline multiplayer, és a MyCarrier mód, ez utóbbiban az egyetemi csapat feltörekvő tagjaként kell eljutnunk a legjobbak közé, remekül oldották meg ezt is, viszont a show elemekkel, a kommentárokkal és a többi körítéssel sem foglalkoztak keveset, ami a játék alapvető élményén persze nem ront, viszont időnként már-már soknak érződik. A csapatok között a mai felhozatal mellett megtaláljuk a legendás, '95-'96-os Chicago Bulls-t, a '97-'98-as Los Angeles Lakers-t, a '85-'86-os Boston Celtics-et, illetve az EuroLeague játékosai is szerepet kaptak.

Gyakorolgatni vagy egyszerű unaloműzésre nagyon jók a könnyedebb, de kompetitív játékmódok [+]

Természetesen nem maradtak ki a lazább játékmódok sem, blacktop, freestyle, 1v1, 2v2 vagy 3v3 streetball meccsek olyan szinten képesek lekötni a játékost, hogy órákig a képernyőhöz ragad anélkül, hogy bármi feltűnne neki. A beállítási lehetőségekre eddig sem lehetett panaszunk, és most sincs okunk aggodalomra: ha csak játszani szeretnénk, akkor simán végigpörgetjük a legfontosabbakat, mint a nehézség, a negyedek hosszúsága és a sérülések jelenléte, aztán mehet a menet, viszont ha alaposabban szeretnénk foglalkozni a körülményekkel, akkor statisztikákat elemezgethetünk és építhetünk, és akár a virtuális pénzért folyó harcban is helytállhatunk, nem csak a palánk mellett.

Játék közben és az átvezető videók alkalmával is el lehet csodálkozni a grafikán [+]

A grafika, ha lehet még jobb lett a tavalyinál: hozzánk Xbox One-on került az újdonság, és a képi megjelenítés árnyékokkal, fényekkel, textúrákkal és visszajátszásokkal úgy lett szinte tökéletes, hogy közben nem találkozunk akadozásokkal, folyamatos a játék, és még a kommentátori háttérrel megfűszerezett töltési idők sem kivárhatatlanok. Több lett az animáció, változatosabbak a mozdulatok és a környezet is remek. A játékosok tetoválásától elkezdve a kopaszodó fotós objektívéig minden olyan, amilyennek vártuk: profi munka.

Ha csak játszani akarunk, gyorsan végigszaladhatunk a legfontosabb beállításokon [+]

Ugyanez azonban nem mindig mondható el a mesterséges intelligenciáról, ami főleg az egyéni módban, csapattársainknál vehető észre: hiába követnénk egy taktikát, ha a többiek nem helyezkednek jól, elvétik a passzokat, vagy fölöslegesen szabálytalankodnak. A gép persze százszor jobban dolgozik, ha az ellenfélre kerül a sor: tiszta helyzetet nagyon ritkán teremt a játék, és ha kiszámíthatóan viselkedünk, akkor nagyon hamar jutunk a lúzerek szomorú sorsára.

Profiké a pálya

A büntetőket sem annyira egyszerű már érvényesíteni, mint régebben, a játékos izgalmait továbbra is a saját bőrünkön érezhetjük, a dobást pedig nagyon pontosan kell időzítenünk, különben nem fog ugrani a jobb alul lévő eredményjelző. Alapvető irányítás szempontjából nem érződik nagy különbség, a játék talán jobban próbálja éreztetni a játékosok dinamikája közti különbségeket, mint korábban, ez a gyakorlott játékosok kezében újabb kihívást és előnyt jelent, viszont a kezdők dolgát nem könnyíti meg.

Amikor kiürül a nézőtér, és a pálya elcsendesedik, akkor jövünk rá, hogy mennyire zseniális hangeffektek kerültek a játékba [+]

A Visual Concepts és a 2K közös alkotása néhány évvel ezelőtt meg tudott lépni a konkurencia elől, és remek játékot tettek le az asztalra, mostanában pedig már csak az a dolguk, hogy új ötletekkel és némi grafikai tuninggal színesítsék a felhozatalt, ezt pedig már láthatóan kisujjból rázzák ki, és ezúttal is egy lenyűgöző sportjátékkal álltak elő. A kezdők nagyon sok órát töltenek majd azzal, hogy kiismerik a játék alapvető szabályait, taktikai különlegességeit és a különböző technikákat, viszont a gyakorlott kosarasok gyorsan megtalálhatják számításaikat az NBA 2K17-t irányítva, és az offline játékmódok begyakorlása után máris a mutliplayer felé ugorhatnak, ahol bizony érdemes felkötni a gatyát, hiszen a győzelmet sehol nem adják ingyen. Erre a küzdelemre már a beugró sem olcsó, a teljes értékű játékért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, viszont az ingyenes Prelude egy remek előzetes, ami alapján bárki el fogja tudni dönteni, hogy rászánja-e ezt az összeget a jelenleg elérhető legjobb kosaras játékra.

Pro:

• Remek a grafika, fejlődtek az animációk;
• meglepően jó irányíthatóság, játékosonként eltérő adottságok szerint;
• rengeteg játékmód teszi hosszan tartóvá a szórakozást;

Kontra:

• játékmenetbeli fejlesztést még igényel.

Értékelés: 88

A játékot Xbox One-on teszteltük, de elérhető PC-re, Xbox 360-ra, PlayStation 4-re és PlayStation 3-ra is.

szentkuti11