Páratlan lehetőségek
Ha a Chronicles mód szerepjátékos elemei kevésnek (vagy éppenséggel kicsit soknak) bizonyulnak, a másik lehetőség az Arcade mód, ahol megváltoznak a játékszabályok. Itt a tíz pálya egymást követi, történet és párbeszédek nélkül, az extra fegyvereket és pajzsokat pedig akció közben vehetjük fel. Itt is négy nehézségi fokozat választható, és bár kezdetben csak egyetlen kredittel (élettel) rendelkezünk, minél többet játszunk, annál több folytatási lehetőségünk lesz, mintha csak egy játékteremben ülnénk. Megijedni tehát ettől sem kell, minél több életünk van, annál messzebbre juthatunk, hogy végül ezt a módot is teljesíthessük. A kreditek száma nehézségi szinttől független, csak az eltöltött idő és a megszerzett ponteredmények számítanak. Online világranglista is van, úgyhogy akit ez motivál, végtelen időt eltölthet az S+++ rangok megszerzésével.
Itt azonban nem áll meg a tudomány – a Natsuki Chronicles azért emelkedik ki a lövöldözős játékok mezőnyéből, mert sok olyan opciót és funkciót vonultat fel, amivel máshol nem feltétlenül találkozhatunk. A játék egyik legérdekesebb funkciója a lövedékek útvonalának jelzése (Bullet Trajectory Display), amivel láthatjuk, hogy ezek merre fognak szállni, így hatékonyabban lehet helyezkedni (természetesen kikapcsolható). Űrhajónk kétféle sebességgel képes mozogni, ezek között bármikor válthatunk, és a két sebességfokozat is testreszabható minden küldetés előtt. De még a játék apró hangjelzéseit is be lehet állítani, ami segíthet, hogy jobban tudatában legyünk a körülöttünk zajló káosznak akció közben. Más szavakkal a játék olyan lehetőségeket kínál, amiket más, sok esetben kisebb címekben egyszerűen nem találunk meg. Mindezt a hihetetlenül élvezetes, tökéletesre csiszolt játékmenet csorbítása nélkül.
Ehhez jön a tíz, teljesen eltérő, kézzel milliméterre beállított és megtervezett pálya, a fantáziadús, izgalmas főellenségek és a lehengerlő akció, plusz az az elképesztő mennyiségű adat és statisztika, amivel utána elemezhetjük a teljesítményünket. Szintlépések, rangok, megsemmisített ellenfelek aránya, de a Chronicles mód főmenüjéből például az összes korábbi esemény rekordja is előhívható. Ez az az aprólékosság és odafigyelés, ami miatt több ez a produkció, mint a műfaj legtöbb képviselője.
Ehhez ráadásul olyan prezentáció társul, amihez foghatót, azt gondolom, sok-sok éve nem láttunk. Ne tévesszen meg senkit az, hogy egy független, kis japán stúdióról van szó – a Qute Corp most tényleg túlteljesítette magát. A játék menürendszere gyönyörű betűtípusokat használ, dizájnra leginkább a Ridge Racer sorozat jut az ember eszébe, igényes, tükörsima képernyőkkel, nyoma sincs a kisebb japán játékokra időnként jellemző elmaradottságnak és több generációval ezelőtti színvonalú körítésnek. Néhány másodperces töltési idők, tökéletesen sima 60 fps látvány, Xbox One X-en ráadásul 4K felbontásban. A nagy sebességgel száguldó, és valódi poklot ránk zúdító legvadabb akciók közben sincs egyetlen röccenés sem, pedig nemcsak lövedékből kapunk ezrével, de közben egész képernyőt betöltő hajók, hadigépek, űrhajók sem ritka vendégek.
Ha már látvány: a Natsuki Chronicles tökéletesen ötvözi a modern 3D grafikát az anime jellegű látványvilággal. Saját űrhajónk kidolgozása egészen páratlan, az átvezetőkben látszik csak igazán, mennyire plasztikus és szép, ugyanez a főellenségek gépszörnyeire és a legkisebb ellenfelekre is áll. A szupergyors hátterek, fénylő lövedékek, anime-robbanások, és néhány finom modern effekt (például mélységélesség) lenyűgöző szintre emelik a grafikát. Bár 2D játékmenetű, horizontális STG, mégis ez az egyik legizgalmasabb és leglátványosabb játék, amit 2019-ben láthattunk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
