Versenyzés a zene ritmusára

Igen, egy újabb sötét, villogó neonfényes, retró VHS kazettás hangulatot árasztó játék. Nekem is ez volt az első gondolatom. Az orosz Abstract Art Games és a kis költségvetésű indie játékok kiadására szakosodott Sometimes You közös produkciója, a Music Racer nem épül vadonatúj koncepcióra, de még a zenés játékok világát sem kívánja megreformálni. Amit viszont kínál, az egy értelemszerű, egyszerű, de tisztességes munka, ami néhány órára nagyon kellemes élményt nyújt, alacsony áron.

A Music Racer a szó legszorosabb értelmében azt nyújtja, amit a címe sugall. Adott egy jármű, ami egy többsávos úton száguld előre. Feladatunk, hogy az aktuális zene ritmusára megjelenő fehér téglákat, vagy rombuszokat, szóval BIGYÓKAT összeszedjük, villámgyorsan váltogatva a sávok között, és elkerülve az akadályként szolgáló oszlopokat. Az összegyűjtött fehérségek után pontokat és pénzt kapunk, amiből újabb helyszíneket és járműveket (utóbbiak között játékmeneti különbség nincs) nyithatunk meg. Ezekhez kötődnek a játék achievementjeinek nagy része is, úgyhogy aki szeretné kimaxolni a programot, annak csak sok türelemre lesz szüksége.

Normál módban az oszlopok nem jelentenek nagy kockázatot, csupán a kombót nullázzák le, ami kevesebb pontot jelent a végelszámolásnál. Aki nagyobb kihívásra vágyik, Hard módban teheti próbára magát, itt az ütközés a játék végét is jelenti egyben. Zen módban nincsenek oszlopok, Cinematic módban pedig semmi nincs, itt csak az autó száguld egymagában, mi pedig a kamerát forgathatjuk körülötte – és itt kerül a Music Racer legközelebb a 90-es évek klasszikus WinAmp kiegészítőihez, villogó neonfényeivel.

Összesen 23 zeneszámra gyűjthetjük a pontokat. Egy zenés játék esetében kiemelten fontos a soundtrack minősége, és ebben szerencsére nincs hiba. Fantasztikusan jó, gyors, ütemes elektronikus és drum ’n bass stílusú számok választhatók. A neonfényekből felépített helyszínekből nagyjából egy tucat, járművekből pedig még ennél is több van, ez utóbbiaknak még a színét is állíthatjuk. A Tron filmek fénymotorjától a Tesla Model S-ig van itt minden, persze nem az eredeti nevükön, de minden autó és egyéb jármű felismerhető, a maga retró, low-poly kinézetével.

Az egyes helyszínek eléggé eltérőek lehetnek, és némelyik olyan mértékben kanyarog a tér minden irányában, hogy az jelentősen megnehezíti a fehér téglák összeszedését. Mintha egy hullámvasúton ülnénk, ami hangsebességgel száguld, és közben minden irányból extrém erős színes fények villódznak a zene ritmusára. A játék elején látható epilepszia figyelmeztetés itt tényleg nem vicc, az egész Music Racer a villogó fényekre és az extrém látványra épül. Aki erre érzékeny, az inkább messziről kerülje a programot. Szerencsére különböző grafikus beállításokkal enyhíthető a vizuális orgia, csökkenthető a kamera rázkódás, a mozgási elmosás és a bloom effekt is, a hatás még ezek nélkül is zsigeri. Kétségtelen, hogy ha minden összeáll, és rákapunk a zene ritmusára, akkor kifejezetten jó élményben lehet részünk, ahogy eggyé válunk a könnyű irányítással és az ütemes dallamokkal.

Sajnos nagy hiányosság, hogy saját zenéket nem lehet feltölteni a játékba (legalábbis a konzolos változatokba nem), mert a 23 zeneszám csakhamar önismétlővé és unalmassá válik. A Music Racerben még akkor sincs több néhány óra játéknál, ha valaki az összes achievementet / trófeát ki akarja szedni belőle. Világranglisták vagy multiplayer híján pedig ez egy túlontúl egyszerű produkció – az is igaz viszont, hogy mindössze kétezer forintért senki nem kockáztat vele nagyot.

A Music Racer összességében egy jó játék, kicsit olyan, mintha az Audiosurf és a Rez szerelemgyereke volna. A sovány tartalomért kárpótolnak a megnyitható, több szempontból is változatos helyszínek, a jópofa autók és motorok, a tükörsima és látványos grafika, vagyis az a kevés, amit kínál, legalább tisztességesen kidolgozott, ügyes munka. A zenéket önmagukban is jó hallgatni, így aki szereti az elektronikus trance és hasonló stílusokat, annak érdemes a fülét hegyezni erre a játékra. Jól játszható, egyszerű kikapcsolódás a nagyszabású címek közé, a célját tehát mindenképp eléri az arra fogékonyak számára.

Pro:

• egyszerű játékmenet többféle móddal;
• változatos helyszínek;
• remek zenék;
• látványos, villámgyors, tükörsima neonfényes grafika.

Kontra:

• némelyik pálya túl gyors és extrém módon kanyarog;
• saját zenéket nem lehet használni;
• erősen véges szavatosság.

60

A Music Racer január 29-én jelenik meg PS4-re, Xbox One-ra és Switch-re. A PC változat Steamen kapható.

dreampage