Forró csaták

Az Iceborne leggyengébb pontja ugyanaz, mint az alapjátéké: a történet, ami továbbra is olyan érdektelen, mint egy ZS-kategóriás fantasy regény eseményei. Oké, olyan nagy szükség talán nincs is a sztori bonyolítására, hisz a lényeg a vadászaton van – de meggyőződésem, hogy ennél sokkal érdekesebb körítést is lehetett volna adni a dolgoknak. A lényeg tökugyanaz, mint az alapjátékban: a szörnyetegek furán kezdenek viselkedni, az ökológiai változás háttérben főnökeink egy újabb ősi sárkányt sejtenek, a nyomozás pedig egy új területre vezet –ez Hoarfrost Reach, a kiegészítő egyetlen új területe, egy fagyos pokol. Lavinák, fagy által lecsökkentett stamina, szügyig érő hó, és persze az ebben megbúvó agresszív lények egész tömege vár itt ránk, így minden figyelem-kihagyás, minden elbambulás azonnali halálhoz vezethet.

Persze a jeges pusztaság teljes felderítése nem megy villámgyorsan, hisz új és új szörny-altípusok megfegyelmezése végett a már ismert vidékekre is többször vissza kell utazni – az Iceborne küldetéseinek alig több mint fele játszódik az új vidéken. Bár névleg itt is új ellenfelekkel kapcsolatosak a feladatok, ezek javarészt a már ezerszer levadászott lények átalakított verziói. Az Iceborne bejelentésekor ettől kicsit féltem, hisz az alapjátékban nem sok különbség volt mondjuk egy Rathian és annak pink színű verziója között, de ezúttal sokkal eltérőbbek az új verziók. A korábban nem túl izmos Paolumu vadabb kuzinja például most elaltatja a figyelmetlenül rátörő vadászokat, a Fulgur Anjanath elektromos támadásokkal védi magát, a ViperTobi-Kadachi pedig természetesen hektószám köpi a mérget maga köré. Már ezek a lények is meg fognak mindenkit izzasztani, de legalább a fejünkbe veri a játék, hogy minden vadászatra céltudatosan kell felkészülni: más és más páncélt, fegyvert, ékköveket, gyógyitalokat és speciális tárgyakat kínál meg minden egyes lény, és taktikánk természetesen attól is függ, hogy elfogni, vagy kardélre hányni akarjuk azt.

Erre a taktikus hozzáállásra az új vidéken is szükség lesz, mert a HoarfrostReach lakói ördögi lények – a széria egyik legendája, a Tigrex például félelmetesen gyorsan képes kicsinálni akár egy négyfős kommandót is. Az én kedvencemmé emiatt nem is ez a bestia vált, hanem a hóban suhanó cápához hasonlatos Beotodus, illetve a gigászi szarvasszerűségre emlékeztető Banbaro. Bár az első néhány alkalommal döntetlenre végződtek meccseink – amíg fegyverünk nem elég erős a bunyó gyors eldöntéséhez, megdöbbentően hamar letelik végső döntés nélkül a küldetésekre kiszabott 50 perces határidő –, később óriási örömmel csatlakoztam minden olyan játékoshoz, aki ezek ellen vonult csatába.

Bár tekintélyes mennyiségű minőségi szórakozást kínál az Iceborne is (mondjuk 25-30 óra a sztori, és megint simán még kétszer ennyi, ha nekiállunk az akkor megnyíló extráknak, no meg a felszerelés kimaxolásának), azt le kell szögeznem, hogy a részleteken túl ez egy kiegészítő, és nem a Monster Hunter World megújítása.Az alapjáték kisebb bakijai közül ugyan eltűnt néhány (a legjobb az, hogy ha egy játékos kiesik a meccsből, kicsit meggyengül a szörny is), de akinek anno nem jött be a World tényleg taktikus, lassú tempója, az egészen biztosan nem fogja ennek hatására meggondolni magát.

Ha azonban nem várunk forradalmat egy DLC-től, az Iceborne valóra fogja váltani vágyainkat. Az új szörnyekkel élmény küzdeni, az új páncélok és fegyverek továbbra is elképesztő hajtóerőt jelentenek a tápolásra, a négyfős kooperatív mód pedig megint hetekre képes rabul ejteni az embert. Több, ehhez hasonlóan méretes kiegészítő nem lesz a játékhoz, de néhány új küldetés, esetleg plusz szörny még érkezik majd ingyenes frissítések formájában. Aztán, már az új konzolokra, egész biztosan kapunk egy teljesen új folytatást is – én már fenem a csatakalapácsomat!

A Monster Hunter World: Iceborne most PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. A PC-s verzió jövő év elejére várható.

Pro:

• Fantasztikus új ellenfelek;
• rendkívül tartalmas;
• igen hasznos a vonóhorog.

Kontra:

• A sztori még mindig hihetetlenül rossz;
• 30 óra után az egyetlen új terület kevésnek tűnik.

85

Grath