Mass Effect: Andromeda teszt (Xbox One)

Mi vagyunk az idegenek

Egy-egy Mass Effect játéknak a legfőbb mozgatórugója a sztoriban rejlik, az alapok és a háttérsztori szerencsére az új részben is kiemelkedő, bár néhány helyen azért ordas nagy lyukak tátonganak. A történet szerint az Andromeda kezdeményezésnek köszönhetően több Bárka épül különböző fajok összefogásának köszönhetően, azok pedig egy központi bázissal együtt megcélozzák a távoli Andromeda galaxist, hogy végül több mint 600 évnyi utazás után olyan helyre érkezzünk, amely nem egészen olyan mint amire számítottunk. Érdekesség, hogy a sztori szerint a bárkák a Mass Effect 2 idején indulnak, így a több mint félezer évnyi álom után a korábbi játékok végkifejleteivel a készítőknek szinte semmi dolguk nincs.

Így sikerült valóban függetleníteni a sztorit a korábbiaktól (részben legalábbis), egyben egy teljesen új konfliktust is a középpontba állítani. Miután kiszednek minket a hűtőből kiderül, hogy nem mi vagyunk az egyetlen érdeklődő faj, akik az úgynevezett Arany Világok után érdeklődnek. (Golden Worldöknek hívják azokat a planétákat, amelyek az emberi életre alkalmasak lennének, így a Bárkák lakóinak pont megfelelő hely ) Megismerhetjük a Kett névre keresztelt fajt, akik elsőre erőszakos hódítóknak tűnnek, aztán végül kiderül, hogy ők sem azok, akiknek mutatják magukat. Emellett nyilvánvalóan nem hagyhatták ki a készítők ebből a részből sem a misztikus fajt, a Remnant is tartogat meglepetést, nem is keveset, kár hogy utóbbiról túl sok mindent nem tudunk meg. Talán majd a folytatásban. A Mass Effect: Andromeda továbbra is egy akció-RPG, a korábbi részekhez hasonlóan ismét lehetőségünk van több kifejlesztésére a megszerzett tapasztalati pontokat elköltve, azonban továbbra is csak három aktív képességet használhatunk a harcok alatt. Passzív tulajdonságainkból viszont többet is kifejleszthetünk, minden csak attól függ, hogy hány szintet érünk el a kampány alatt, és közben mennyi XP-t szerzünk.

A megjelenés óta számos problémát hallhattunk a Mass Effect: Andromedával kapcsolatban, és el kell ismerni, hogy ezek többsége valódi gond. Értem én itt azt, hogy valóban akadnak gondok az animációkkal, több helyen adódnak bugok (bár ezt nem mindenki tapasztalja szerencsére). Engem az zavart leginkább, hogy az összes Asari mellékszereplő ugyanúgy néz ki, ez a korábbi részek után rettentő feltűnő tud lenni. Ettől függetlenül ahogy egy Mass Effect játéktól megszokhattuk, a harcok továbbra is élvezetesek, a program helyenként álleejtően gyönyörű tud lenni, és bár akadnak grafikailag elmaradottabb részletek, az összkép nem annyira szörnyű, mint egyesek leírják. Nyilván nem akarom a játék hibáit eltusolni, mert akadnak, de az összkép még így is egy roppant mód kedvelhető programot takar. A történetről lényegi dolgot nem szeretnék elmondani, akadnak benne meglepő részletek, a vége alapján pedig akár azonnal jöhetne egy folytatás, lenne mit megmagyarázni.

Akik szeretnek a különböző mellékküldetésekkel foglalkozni, azoknak lesz dolguk bőven, hiszen rengeteg side questet kapunk, ezek között akadnak élvezetesek (A Ryder család rejtélyét, valamint az öreg Ryder hangjegyzeteinek titkát kb. kötelezőnek tartom minden rajongónak) A zenék miatt egy kisebb minusz pontot sajnos adnék a játéknak, ugyanis akadnak kellően hangulatos dalbetétek, a korábbi trilógia fantasztikus zenéit nem tudja sajnos megközelíteni egyik dallam sem. Elég csak a Mass Effect 2 Suicide mission küldetésére gondolni, azokat a taktusokat nem sikerült megközelíteni sem. Ettől függetlenül akadnak kellemes zenék, de semmi olyasmi, ami arra inspirálna engem, hogy megvegyem az OST-t sajnos.

Ami esetleg még említést érdemel mindenképp, hogy a csapattársainkal (ismét két személyt vihetünk magunkkal) némileg kevesebb interakciót kapunk. Itt most nem a románcokra kell gondolni, hiszen kb. az összes társunkkal összejöhetünk, hanem arra, hogy a képességeiket ugyan mi állíthatjuk össze, de mi csak annyi parancsot adhatunk nekik, hogy ide-oda menjenek, vagy éppen kit támadjanak. Néhol az őket irányító AI is tud érdekes dolgokat művelni, nem egy alkalommal volt az, hogy én élesztettem őket újra, mert olyan hamar elhaláloztak egy kisebb csatában.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények