Élvezetes feladatok, jó multiplayer
Az első jó néhány feladat tiszta nosztalgia, az 1993-ban megjelent első filmes rész alapkövein megyünk végig, először a már említett Velociraptor ketrecét kell megfelelő helyre tolni, folytatásképp pedig a kutatókkal együtt kell a sivatagban felkutatnunk az ősi hullők fosszíliáit és csontjait. Ekkor megint, moziból is ismert, új karakterekkel ismerkedünk majd meg (például Dr. Alan Granttel vagy Dr. Ellie Sattlerrel), akik szintén egyedi képességekkel rendelkeznek. Miután mindent leromboltunk és megszereztünk, színre lép John Hammond, a Jurassic Park atyja. A sztorit innentől talán már mindenki ismeri, ő ajánlja fel nekünk, hogy elvisz a hatalmas kultusszal rendelkező, és a 90-es évek elején csodált, dinoszauruszokkal teli szigetre. Ha egy pályát teljesítettünk, akkor az utána már szabad módban újra végigvihető lesz.
Az Isla Nublarra való megérkezés után választhatunk, hogy a Jurassic Park, vagy inkább a Jurassic World felé vesszük az irányt. Hogy, hogy nem én azonnal a klasszikus világot választottam, hiszen azzal kezdődött minden. Fantasztikus érzés egyébként, hogy az összes átvezető és játékos részben a kiválóan eltalált, John Williams által komponált zene szól, egyértelmű választás volt persze ez a fejlesztők részéről, de akkor is fantasztikus érzés hallgatni. A menetek során mindig lesznek izgalmas kihívások, hiszen néha a billentyűk szerint kell megjegyeznünk kombinációkat, néha csak az összeépítés segít, van olyan alkalom, amikor csupán az elemek összeszerelésének sorrendje számít, és az sem kizárt, hogy egy dínó bőrébe bújva kell előre törnünk.
Ahhoz egyébként, hogy minden szintet maximumon teljesítsünk, nagyon sok idő és türelem szükséges, hiszen tényleg elképesztő, hogy mennyi mindent szét lehet csapni, az egyszerű virágoktól kezdve egészen a nagyobb fákon át a dobozokig, lényegében ami egy kicsit is élénkebb színű, mint a környezet, annak már neki is eshetünk. Nem kell megijedni semmitől, minden feladat abszolválható, legyen az a Triceratops megetetése, vagy a T-Rex elől való elmenekülés. Volt azért olyan pillanat, amikor már kissé ideges lettem, hogy nem találom a következő lépést ahhoz, hogy továbbjussak, ezért sem árt, ha nem egyedül, hanem párosban látunk neki a végigjátszáshoz.
A játék nagy előnye ugyanis a többjátékos mód, ketten például igencsak élvezetes volt mindig is LEGO játékokkal elütni az időt, és ez a Jurassic Worldnél sincs másképpen. Akár haverral, akár barátnővel ül a gép elé az ember, nagyon jó, hogy egymásnak lehet segíteni, és mindkettő személynek bőven jut annyi feladat, hogy ne érezze kevésnek azt, amit a szoftver kínál. Ki lehet egyezni abban, hogy ki mit csinál, ki mire koncentrál, de mindenképpen érdemes a feladatok elvégzése közben társalkodni, mert egyébként lényeges részekről maradna egyik vagy másik fél. A monitoron (vagy TV-n) ilyenkor nem a mozgásnak megfelelően választódik el a kép, hanem mindig vertikálisan, így könnyebb talán követni is, hogy ki merre csavarog.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!