Nosztalgia-koktél

A napokban megpróbáltam összeszámlálni, hogy hány darab videojátékkal játszottam gyerekként, és hogy ezek közül mik voltak a kedvenceim. A lista nem lett teljes, de az világossá vált, hogy viszonylag kevés olyan cím volt, amelyek tényleg nagy hatást gyakoroltak rám. Ezek azok az alkotások, amelyekre most úgy gondolok, mint a gyerekkorom játékaira, és a listán előkelő helyet foglal el az 1999-ben megjelent LEGO Racers. Így utólag egy kicsit nehéz megmondani, hogy annak idején mi fogott meg benne olyan nagyon, hiszen nem ez volt a legjobb árkád gokartos játék, de valamiért mégis különlegesre sikerült. Valószínűleg rengeteget számított, hogy lehetett benne építeni, ráadásul olyan LEGO-elemekből, amelyek egy részével a valóságban is rendelkeztem. A figuráknál a kalap-fej-test-láb kvartett összeválogatása videojátékos szemmel nézve nem egy komplex találmány, de a LEGO kapcsán ez pont az volt, amit a valóságban is meg lehetett tenni, ami elmondható volt a járgányok építésére is. Ezek fényében talán nem meglepő, hogy amikor megérkezett tesztünk tárgyához a letöltőkód, a szerkesztőség tagjai közül többen is ráugrottunk, de végül hozzám került, úgyhogy nagy izgalommal álltam neki a LEGO 2K Drive tesztelésének.

Az első pár percnyi játék csalódás volt, de nem azért, mert a játék rossz, hanem azért, mert a szívem mélyén én a Lego Racers friss reinkarnációjára számítottam annak ellenére is, hogy a lassan 25 éves játékmechnika ma már nyilvánvalóan nem lenne működőképes. Szerencsére azonban nem kellett átdrótoznom az agyam annak érdekében, hogy fel tudjak ülni a nosztalgiavonatra, ugyanis elég hamar eljutottam azokhoz a részekhez, amelyekre vártam, amelyek annak idején az elődjátékot oly nagyszerűvé tették. És ez bizony az építős rész, amelyet a korábban szinte kizárólag sportjátékokat (NBA és WWE, illetve korábban NHL-szériák) készítő Visual Concepts stúdió fantasztikusan valósított meg. Egy kicsit talán furcsán hathat, hogy ezzel kezdem a játék bemutatását, de biztos vagyok benne, hogy a fejlesztők és kiadó egyaránt hangsúlyosnak érezték ezt a részt, és pontosan tudták, hogy a játékosok egy része legalább annyi időt fog tölteni építéssel, mint konkrétan a versenyzéssel. Vagy nem, én viszont tényleg gyanítom, hogy ez a valóságban így lesz.

Ideig-óráig még a céltalan furikázás is jó móka lehet. [+]

Az építős rész tehát fantasztikusan sikerült, a legkülönfélébb típusú járgányokat kreálhatjuk meg magunknak, igény esetén a nulláról. Elemekből rengeteg van, az építkező kedvű játékosokat pedig az fogja a versenyzés irányába tolni, hogy bizonyos kockák kezdetben nem elérhetők, viszont versenyzéssel elég gyorsan és egyszerűen össze lehet gyűjteni azt a pénzmennyiséget, amivel meg lehet őket vásárolni. A szerkesztőszoftver rendkívül felhasználóbarát, a kockákat gyorsan és pontosan tudjuk lepakolni, a kamera könnyedén kezelhető, a gyorsabb építkezést különféle extrák segítik, például egyes elemeket egy az egyben le lehet másolni. Minden egyes építőelemet egyedileg színezhetünk, az egész folyamat magától értetődő és nem frusztráló, nagyon könnyű megvalósítani az elképzeléseinket.

Az építős mód frenetikus. [+]

Az viszont fájó, hogy az alkotásokat nem lehet megosztani más felhasználókkal, ami minden bizonnyal a mikrotranzakciós rendszerre vezethető vissza: az Unkie's Emporium nevű részben ugyanis kész járgányokat is vásárolhatunk játékbeli valutáért, amelyet versenyzéssel vagy valódi pénz segítségével tudunk beszerezni. Valószínűleg erősen csökkentené a forgalmat, ha a büszke felhasználók ingyen oszthatnák meg a nehéz munkával felépített alkotásaikat a játékostársaikkal.

Csodaország

Valószínűleg tehát lesznek olyanok, akik gyakorlatilag el sem jutnak a futamokig, de mivel alapvetően egy gokart-stílusú versenyjáték beszélünk, nyilván ez a lényegi rész. A LEGO 2K Drive egy érdekes keveréke a Mario Kart szériának, a Forza Horizon-típusú open world autós játékoknak, illetve megtalálható benne a The Crew 2 járműváltós része is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy többféle járgány volánja mögé fogunk beülni egyazon verseny során, amelyek között a váltás alapértelmezésben automatikus, ami számomra kissé irritáló volt. Műúton egy sport- vagy versenyautóval megyünk, de amint földútra tévedünk, egy arra alkalmas autóra változik át a járművünk, és ugyanez megtörténik a víz érintésekor is, amikor már hajóskapitánynak érezhetjük magunkat. A váltás nagyon gyors, az animáció ebből adódóan nem különösebben látványos, sőt, szinte észrevehetetlen, ráadásul a menettulajdonságok sem változnak zavaró módon. Tehát nem fogja a kezünkből kitépni a virtuális kormányt az a tény, hogy egy másodperc alatt hajóvá változott a sportautónk, a villámgyors tempó viszont zavaró lehet, hiszen az átalakulás akkor is megtörténik, ha csak rosszul veszünk be egy kanyart és egy fél pillanatra lefutunk az aszfaltról. A játék epilepsziában szenvedőknek amúgy sem való, a tempó ugyanis nagyon gyors, az eredeti Lego Racers ehhez képest egy könnyed délutáni pihenésnek tűnik. Ez persze nem baj, a világ is rengeteget gyorsult 25 év alatt, ma már arra a folyamatos adrenalin-löketre van szükség, amit a LEGO 2K Drive folyamatosan biztosít a futamok alatt.

[+]

A versenyek között viszont pont az ellentéte történik a dolognak, a játék kissé leül, egy picit talán sok idő telik el két száguldozás között, már ha nem számolunk azzal, hogy a szabadon vezetős módban is elképesztő a tempó. A játékban van egy sztorialapú kampány, amely átlagosan körülbelül 10 órányi szórakozást jelent, de a különféle apró mellékküldetésekkel ez az idő jelentősen kitolható. Az átvezető animációk az egész estés LEGO-filmeket idézik, nem csak a stop motion jellegű technikájukkal, hanem a humorukkal is, tehát ha valaki szereti ezeket az alkotásokat, az most is boldogan fog ülni a televízió vagy a monitor előtt. Kicsit furcsa viszont, hogy a karakterek beszéde a fő történeti vonal kapcsán szinkronizálva van, de a másodrangú NPC-k már némák, csupán leírva láthatjuk a mondanivalójukat.

A környezeti elemek egy része összetörhető, de ez nem különösebben látványos és a játékmenetre sincs hatása. [+]

A fizika, az irányíthatóság rendben van, az alkotás minden szempontból hozza azt, amit a műfaj megkövetel. Elsőre viszont kicsit furcsa volt a driftelés mechanikája, a járgányunkat ugyanis úgy tudjuk megúsztatni, hogy a gáz mellé a féket is megnyomjuk, és mindkettőt úgy is tartjuk. Amennyire idegennek tűnhet ez elsőre, annyira hamar bele lehet jönni, így nem is feltétlenül lesz szükség arra, hogy a klasszikus kézifékes módra váltsunk, ahol egy gombnyomással indítjuk be a mozdulatsort. Nitrót drifteléssel lehet szerezni, ez egy fontos része a játékmechanikának, csak úgy, mint a gokartos játékokból ismert, vezetés közben felszedhető, egyszer használatos fegyverek. A hátulról jövő támadásokat sokszor szinte lehetetlen kivédeni, ami egy fokkal valamiért frusztrálóbb, mint mondjuk a Mario Kart szériánál, de a nosztalgiavonaton maradva ezt meg lehet bocsátani: az eredeti Lego Racersben még különféle színű építőkockákat lehetett felszedni, a fehér színűekkel pedig erősebbé lehetett tenni a képességeket. Ki emlékszik a teleportálásra, ami három felszedett fehér kocka esetén egy teleportkapuval kombinálva sokszor a célba repített? Na, az ugyanolyan csalás volt, mint amennyire annak tűnhet egy-egy elkapott rakéta ebben az alkotásban.

[+]

A játékot mi PlayStation 4 Pro rendszeren teszteltük, a felhasználók egy része által leírt fps-dropot nem tapasztaltuk, más rendszereken pedig elvileg szintén makulátlanul fut az alkotás, az optimalizáció jól sikerült. A látványvilág kellemes, de azért nem káprázatos, a LEGO-ból épített, amúgy törhető környezeti elemek néha kicsit kilógnak a tájból, de összességében hozza a szintet a játék. A hangok is rendben vannak, a különféle fegyverek felvételével járó hanghatások, csippanások kimondottan kielégítők, tisztán látszik, hogy a mai trendeknek megfelelően ez is egy hangsúlyos része volt a fejlesztésnek. A multiplayer-kalandozások is jól ki vannak dolgozva, ráadásul két játékos osztott képernyős módot használva is versenyezhez egymással, ami igazán örömteli.

Összegzés

A LEGO Drive 2K egy nagyon jól sikerült versenyjáték, amely nagyszerűen vegyíti a műfaj legjobb alkotásainak jó tulajdonságait. Autós játékként is megállja a helyét, szórakoztató történettel, különféle kupákkal és open world élményekkel is gazdagítja a játékosokat, többjátékos módban is rendkívül szórakoztató, ráadásul nem maradt ki belőle az osztott képernyő lehetősége sem. Az egyik legjobb rész viszont kétségtelenül a járműépítős mód, ami kis túlzással akár önálló szoftverként is megállná a helyét. Technikai értelemben is rendben van, kellemes a grafikája, jól van optimalizálva, egy kész szoftver, ami manapság szintén nagy szó. A Mario Kart rajongóknak ugyanúgy ajánlott, mint azoknak, akik gyerekkorukban imádták, vagy akár most még is imádják a LEGO-építőkockákat.

A LEGO 2K Drive PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, Nintendo Switch-re és Xbox konzolokra érhető el.

A LEGO 2K Drive legjobb vonásai:

• Kiváló összelegózása a legjobb árkád versenyjátékoknak;
• fantasztikusan sikerült járgányépítő mód,
• élvezetes vezetés, folyamatos pörgés;
• jópofa átvezető animációk.

A LEGO 2K Drive legrosszabb vonásai:

• A folyamatosan váltakozó járművek egy kicsit idegesítők;
• a saját magunk által épített járműveket nem lehet megosztani;
• viszonylag sok idő telik el a versenyek között.

Bodnár Csaba