A mai játékos társadalom közel sem olyan mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. A naponta megjelenő jobbnál jobb játékok igyekeznek használatra csábítani a felhasználókat. Némelyek a megfelelő propagandának, mások a régi hírnévnek köszönhetően. Nehéz tehát kiragadni egy két olyan példát amire mindenki azt mondja, hogy ezzel érdemes foglalkozni, hiszen a mai érdeklődés igencsak megoszlik a játékok iránt. Ennek ellenére vannak az olyan csoportok, akik majdhogynem fanatikusan rajonganak egy adott játékstílusért. Jelen esetben gondolok itt az RPG-k és a különböző MMO-k kedvelőire. Azt hiszem minden olvasó egyetért abban, hogy ezen kategória az amiben, nagyon nehéz újat, valami olyat alkotni ami megfogja az embert és szinte a monitor elé szegezi. A hatalmas területeken folyó harcok és a különös lények világában az ember előbb vagy utóbb elveszti a reményt és a kedvenc kérlelhetetlenül a szekrény alján találja magát. E világba próbál betörni a címben leírt játék is.
King’s Bounty: The Legend...
A játékot egy kedves ismerősömtől kaptam, ezúton is szeretnék köszönetet mondani neki a kipróbálás lehetőségéért. A név első hangzásra kicsit talán fellengzőnek hat, de ha egy kicsit is több időt tölt vele az ember rájön, hogy közel áll a valósághoz. Tényleg egy legendás játékról van szó, amit szerintem méltatlanul felejtettek ki sok újság hasábjairól. A fejlesztői oldal tanulsága szerint a játék: „Real-time / Turn-based Strategy with RPG elements”, tehát valós idejű, körökre osztott stratégiai játék. A telepítés utáni indítás során felmerült bennem a kétely, hogy valami olyasmit találok majd az indítás után, ami teljesen lelomboz. Ugyanis az utóbbi idők hasonló jellegű próbálkozásai nálam rendszeresen halálra ítéltettek. Intro-ról sajnos nem tudok beszámolni, ugyanis nincs. Ez már kicsit elkedvetlenített. Csak a két fejlesztő logóját láthatjuk a fekete képernyő után, ezek az 1C Company valamit a Katauri Interactive. Egyébként a játék maga az Atari gondozásában kerül a polcokra, ami azért kis megnyugvásra ad okot. A játék ezek után a menübe visz minket, ami igencsak igényes. Annak ellenére, hogy nincsenek parasztvakító animációk és csilli-villi ikonok tökéletes. A beállítások után gondoltam el is kezdhetjük.
Rögtön a karakterválasztás képernyőnél találjuk magunkat. Senki se gondoljon pl. Oblivion szintű karaktergenerálásra. Itt három kaszt közül választhatunk: lovag (paladin), mágus (mage) valamint harcos (warrior). Továbbá ki tudjuk választani a nekünk megfelelő nehézségi szintet, ami a kapott XP (tapasztalati pont), arany valamint az ellenfelek erőssége és a mi skill-jeink erősségében nyilvánul meg. A karakterek képe, kinézete tehát nem változtatható talán csak annyi, hogy címert választhatunk hősünknek.
Ezen formaságok után indulhat is a játék maga. Minden jelentősebb mozdulatot rövid töltés követ, ugyanis egyszerre csak egy kis részét járhatjuk be a térképnek, viszont azt megkötések nélkül. A betöltés után kezdetét veszi a történet, ami egy rövid bevezető után egy tutorial-lal folytatódik. Itt megismerkedhetünk mind a karakter térképen való mozgatásával, mind a harc menetével. Itt említeném meg, hogy aki valaha is játszott a WarCraft 3 RPG mapjain, valamint akármelyik HoMaM résszel annak nem fog gondot okozni az irányítás. A térképen való barangolás felülnézetből történik sima bal gomb kattyintással, a kamera forgatás pedig a jobb gomb lenyomásával érhető el. A kis bevezető után kezdődik is a kaland. A történet Darion világában játszódik, ami 5 nagy szigetből áll. Minden sziget külön tartomány és ennek megfelelően különböző népek lakják. A lények és emberek kapcsolata nem mindig gyümölcsöző, ezekből bonyodalmak keletkeznek, amik remek alapot szolgáltatnak a küldetésekhez. Hősünk Ariana sziget Greenwort tartományában kezdi meg küldetését. A hivatalos megnevezésünk miután beszélünk hőn szeretett királyunkkal: Királyi Kincskereső. / Az írás során leginkább a Might and Magic sorozathoz fogom hasonlítani a játékot ugyanis rengeteg hasonlóság fedezhető fel bennük. /
A küldetéseink között található mindig egy fő küldetés, amit urunk és parancsolónk Mark király megbízásából végzünk. Természetesen ebből következik, hogy mellékküldetések is akadnak a játékban méghozzá nem is kevés. Ugyanis majdnem minden NPC szolgál valamilyen küldetéssel ki kisebb horderejűvel ki nagyobbal. A küldetésekért legtöbbször aranyat és XP-t kapunk, de előfordul az is, hogy varázstekercseket vagy nagyritkán rúnákat, és tárgyakat kapunk. A karakterválasztás nagymértékben befolyásolja a játék menetét, ugyanis a karakterünk skilljeit nem szintlépés utáni tapasztalati pontok elosztásával, hanem az említett rúnák használatával alakíthatjuk. Rúnából értelem szerűen kevés van, ezért csínján kell bánni velük és főleg rengeteget koplalni, ha az ember egy két jobb skillt is ki akar fejleszteni. Ha a bolyongunk a szigeteken, sok helyen lehet találni rúnákat, de nyilván ez nem elég. Szintlépéskor a karakterünknek megfelelő rúnákat kapunk. / Rúnákból is három féle van: might, mind és magic, sorrendben a warrior, paladin és a mage hősök skilljeihez. / Érdemes mindhárom táblázatot fejleszteni, hiszen így érhető el a kívánt erősségű karakter. A pontok elköltése után azok visszavonására nincs lehetőség. Attribútumok: Attack, ami a támadásokhoz kell, Defense, ami a védekezést segíti és az Intellect, ami a varázsláshoz elengedhetetlen. Eddig nem is lenne nagy gond, de utána jön a játék egyik legnagyobb újítása a Heroes-hoz képest. A seregünk lehetett akár több százezres is nem szabott gátat semmi a vásárlásnak maximum a nálunk lévő arany és a nyersanyagok mennyisége. Itt nem ilyen egyszerű a dolgunk. Igaz, hogy csak aranyunk van és abból is a végére már milliós nagyságrendű, de a karakterünknek vannak leadership (vezetői képesség) pontjai, ami alapján meghatározható mennyi egység lehet nálunk. Egységből is egyszerre csak 5 féle lehet nálunk korlátozott darabszámban. Mindenki döntse el, hogy ez jó e, avagy sem. Ezen felül van a hősünknek manája, ami a varázslatokhoz szükséges energiát szolgáltatja. De újdonság itt is van méghozzá a rage. Ez a harc során bekövetkező sebzések után járó pontmennyiség, amivel a későbbiek során a Chest of Rage szellemeinek tulajdonságait használhatjuk. Miután megszerezzük a ládát és engedelmességre bírjuk, az amúgy makacs szellemeket olyan, mintha 2 könyvből varázsolnánk a játékban.
A sok adat után essék pár szó a környezetről és magáról a történetről. A környezet összehasonlítási alapja a WarCraft 3 RPG-s pályái. Ugyanis az alaptérképen nem érvényes a körökre osztás, szabadon mászkálhatunk hősünkkel, viszont felülnézetből és a hősünk mindig a középpontban található. A napok telnek, a napszakok változását is szépen megoldották. Maga a környezet is kissé WarCraftosra sikeredett, de sokkal szebb a jobb motornak köszönhetően. / A rendszerigényről annyit, hogy én notebookon játszottam/játszok vele és 1280x800-as felbontáson magas részletesség mellett is szépen fut. / A történetben szereplő lények már már kissé unalmasnak hangozhatnak, de ez nem tűnik fel a játék során hiszen más elemekkel nem lehetne megoldani. Találkozhatunk emberekkel, tündékkel, orkokkal, démoni lényekkel, törpökkel, óriásokkal, sárkányokkal, élő-halottakkal, és az összes olyan játékos-mitológiai lénnyel, ami felejthetetlenné teszi a játékot.
A történet végül is arra terelődik, hogy uralkodónk kislányát elrabolták és a megmentéséhez vezető rögös úton egyéb kalandokba keveredünk. Harcolhatunk ez alatt félelmetes kalózokkal és vizi szörnyekkel, óriás teknőssel, repülhetünk, hajózhatunk egyszóval mindent, amitől élvezhetővé válik az egész.
A harc maga gyakorlatilag egy és ugyanaz a Heroes-ban megszokottal. Senki sem fog csalódni benne. Az animálások gyönyörűek, a felépítése logikus és érthető. Körökre osztva harcolhatunk naturális szörnyek, valamint hősök ellen. Körönként egyszer, varázsló esetén kétszer használhatunk varázslatot az első kőrben és utána további egyet körönként. A rage szellemeit felhasználva további pusztító és védő varázslatokat vethetünk be harc közben. A varázslatokat a hősünk egy könyvben tárolja. A varázslatok alapból tekercseken vannak, amiket csak egyszer lehet használni. De van lehetőség azok megtanulásáért bizonyos mennyiségű varázskristály felhasználásával. Ezzel gyakorlatilag be is fejeztük a nyersanyagok felsorolását.
A játék során varázstárgyakra is szert tehetünk. Ezeket általában venni lehet, de harc után is kaphatunk valamint ki is áshatjuk őket. Ugyanis itt nem grált keresünk és nem kell egy napot várni az ásásra mint a Heroes-ban, hanem mivel hogy Kincskeresők vagyunk vadászhatunk is azokra. Valahányszor egy elásott kincs mellett haladunk el kis fénycsóva tűnik fel ahol ásnunk kell. De van amikor nem ilyen egyszerű a helyzetünk. A kalózok szigetén több kincses térképbe is botolhat az ember. Ezek általában értékes dolgokat mutatnak elásva és nagy piros kereszttel megjelölve. Lehet továbbá feleségünk is aki bónusz attribútumokat adhat, továbbá neki is lehetnek tárgyai amik ugyanúgy nekünk számítanak.
A sztori előrehaladtával nyilván egyre erősebb egységeket, tárgyakat, varázslatokat birtokolhatunk. Az elején bevallom őszintén kicsit meg kell szenvedni néhány dologgal, hogy továbbjussunk, ami elveheti a játékos kedvét, de nem szabad feladni. Mindent összevetve az MMORPG-k forgatagában és az FPS-ek tömkelegében üde színfolt a játék. Megvan benne minden, ami ahhoz kell, hogy néhány olvasónak esetleg a kedvencei közé tartozzon. Senki sem fog benne csalódni, aki egy kicsit is otthon van ebben a műfajban. Hosszú órákig tartó kikapcsolódás és remek szórakozás garantálva. Jó szórakozást kívánok hozzá.
