Robotok, fegyverek, körfűrész

A japán Inti Creates csapata (akiknek többek között a Mega Man Zero és ZX sorozatot is köszönhetjük) 2014 óta terelgeti az Azure Striker: Gunvolt című akciójátékait, melyek elég sikeresek voltak ahhoz, hogy egy teljes értékű mellékszálat termeljenek ki. A Gunvolt Chronicles: Luminous Avenger iX egy remek akciójáték volt (tesztünk is van belőle), amely szinte kereken két éve ismertette meg a játékosokat a sorozat egyik mellékszereplője, Copen saját kalandjával. Kiborg főhősünk most visszatért, oldalán robot segítőtársa, Lola, valamint az első részben megismert Kohaku, hogy egy új világban vágjanak rendet a gépesített hadtestek között. A Gunvolt Chronicles: Luminous Avenger iX 2 itt-ott megpróbál újítani, néhol sikerrel, máshol nem annyira.

A játék története nagyjából ott folytatódik, ahol az első rész véget ért. Miután Copen leszámolt a világot fenyegető erőkkel, visszatér hobbijához, az ősi ereklyék kutatásához. Talál egy különleges, puskára emlékeztető tárgyat, ami látszólag nem e világból származik. Miközben éppen ezt ecseteli barátainak, egy portál nyílik meg, amely beszippantja a három főszereplőt. Copen, Kohaku és Lola egy teljesen új világban találja magát, melyet láthatóan egykor emberek laktak, most viszont kopár pusztaság, tele halálos gépekkel. A távolban egy magas tornyot pillantanak meg – nincs más hátra, mint feljutni a torony tetejére, hátha ott megtalálják a válaszokat, és a hazavezető utat…

Mély történetet azért nem kell várni, elvégre egy 2D-s, leginkább a Mega Man örökségéből táplálkozó akciójátékkal van dolgunk, mindenesetre jó újra látni az ismert karaktereket, akik ezúttal újakkal is találkoznak. Az iX 2 felépítése nem is próbál eltérni az előző résztől, de nem is kell: egymás utáni küldetésekre indulhatunk egy központi helyszínről, minden pálya végén egy főellenség vár, akinek legyőzésével egy-egy új EX fegyvert kaparinthatunk meg. Minden boss más fegyverre érzékeny, úgyhogy a küldetések sorrendjét érdemes variálni, illetve a jobb pontszám reményében visszalátogatni a már teljesített szakaszokra. A megsemmisített ellenfelek után tapasztalati pont és pénz jár, a szintlépésekkel nő az életerőnk, pénzért pedig különböző – könnyítő vagy nehezítő – perkeket vásárolhatunk. A játék önmagában egyáltalán nem nehéz, a kihívás a legmagasabb pontszám és a legjobb eredmények elérésében van. A történet végigjátszása után megnyílik a Boss Rush mód, ha pedig minden rejtett medált összegyűjtünk a pályákon, opcionálisan egy kőkemény Hard Mode is, amin tényleg csak a legprofibbak tudják majd átverekedni magukat.

Az iX 2 harcrendszere alapvetően az első részét viszi tovább (amit meg, ugye, az Azure Stiker: Gunvolt sorozatból örökölt), de azért akadnak változások. Copen fő fegyvere például most már nem egy puska, hanem egy körfűrész, amellyel felszeletelhetjük a ránk támadó robotokat. Megmaradt a sorozatra jellemző legfőbb támadási mód, a Bullit-dash, ami az egész játék legszórakoztatóbb része: az ellenfeleknek nekiütközve lehet őket bemérni, majd a támadás gombot lenyomva tartva folyamatosan lőni őket – ezzel bármelyik ellenfél pillanatok alatt hidegre tehető. Sajnos azonban ezt a mechanikát jelentősen nerfelték a fejlesztők: most már csak egyszer lehet dashelni, a következő előtt mindenképp földet kell érni. Ugrottak a látványos, akár egész pályán átívelő kombók, amikkel az első részben akár úgy is végigszáguldhattunk egy-egy pályán, hogy a lábunk se érte a földet. Most fogja, mert muszáj, és ez jelentősen megtöri az egyébként lendületes és gyors akciót. Cserébe kapunk új EX fegyvereket, melyeket váltogatva bizonyos pályákon új szobákat és rejtett extrákat/kincseket érhetünk el. Nekem nincs igazán ínyemre a változtatás, a körfűrész nem igazán hatékony fegyver, és nem váltja ki azt a mozgékony, lendületes játékmenetet, amit az előző felvonásban kaptunk.

A helyzet azért nem vészes, az iX 2 így is egy rendkívül jól játszható, élvezetes produkció, ráadásul a kezdőknek is jobb belépő lehet, hiszen alapvetően elég megbocsátó. Bármikor és bármennyit lehet például gyógyítani, így az egyetlen igazi veszélyt az jelenti, ha leesünk egy feneketlen gödörbe. Ha mégis elakadna valaki, a korábbi pályák ismételgetésével lehet fejlődni, az összegyűjtött pénzből pedig további könnyítéseket venni (jobb védelem, sebződés utáni sérthetetlenség stb). Remek dolog, hogy a játék nehézségi szintek nélkül is képes mind a kezdő, mind a haladó játékosok számára megfelelő kihívást nyújtani. Több egyéb mechanika is áramvonalasabb lett, nem kell többé olyan kifejezésekkel ismerkedni, mint Prevasion vagy Flashfield, a „bullitek" is mindössze az EX fegyverek energiájául szolgálnak. Kár a lendület megtöréséért, de egy az egyszerűbb, érthetőbb rendszer összességében élvezhetőbbé teszi a kalandot.

Inkább novella, mint krónika

Visszatértek ugyanakkor robot segítőtársunk, Lola képességei. Halál esetén van rá esély, hogy újraéleszti hősünket (Anthem), és továbbra is rendelkezésre áll a Kudos rendszer. Ha sikerül felhalmozni 1000 pontot, akkor Overdrive állapotba kerülünk, brutál jó zenék szólalnak meg, csaknem sérthetetlenné válunk, és végtelenül lehet dashelni. Szintén ő az, aki bármikor képes gyógyítani, ez ráadásul semmilyen büntetéssel vagy negatívummal nem jár.

Feltétlenül előrelépés a játék változatossága: az iX 2 ugyan a történet szerint végig egy „toronyban" játszódik, ám ennek szintjei teljesen eltérő világokat tartalmaznak. Van itt dzsungel, láva, jeges helyszín, laboratórium, gyár és sok minden más, ebből a szempontból a fejlesztők kitettek magukért. A pályadizájnt is csak dicsérni lehet, szerencsére nem vitték túlzásba a platformer kihívásokat. Minden szakasz egyértelműen a speedrun kedvelőinek lett kitalálva (van is egy erre vonatkozó achievement). Gyors, áramvonalas, megfelelő helyismerettel egy profi játékos lenyűgözően gyors és látványos módon képes lehet abszolválni a szinteket. A második rész ráadásul kevésbé főellenség-központú, mint elődje, többet lehet időzni a hagyományos pályákon, bár azért itt is a bossok jelentik a kaland sava-borsát. Összességében viszont csalódás a játék hossza: talán még kicsivel rövidebb is, mint az első rész, a 12 küldetés bármennyire is változatos, átlagosan néhány óra alatt teljesíthető. A játékmenet van annyira élvezetes, hogy akár kétszer ilyen hosszú is lehetne – sajnos meg kell elégednünk a már teljesített pályák ismételgetésével és kitanulásával.

Prezentáció tekintetében nincs sok változás: a fejlesztők sajnos továbbra sem léptek túl a 16 bites konzolgenerációt idéző pixel-art grafikán, ami alapvetően teljesen jól mutat, mégis jobb lenne már borotvaéles, HD rajzokkal élvezni egy ilyen kalandot. Van viszont natív next-gen támogatás: az iX 2 PlayStation 5-re és Xbox Series X|S-re is elérhető, választható 60 vagy 120 fps képfrissítéssel, ami mindenképp üdvözlendő fejlemény. Kisebb újítás, hogy a főellenségek speciális támadásait rövid animációk, nem pedig fix képek vezetik fel, ez is hozzátesz egy kicsit a körítéshez. Minden más azonban maradt a régi. Igényes, minőségi, de mégiscsak abszolút retró hangulatot áraszt magából.

Nem érheti szó a ház elejét a zenéket illetően – a játékon olyan zeneszerzők dolgoztak, mint Ippo Yamada vagy Ryo Kawakami, akik nemcsak a Gunvolt sorozatban számítanak veteránnak, de előbbinek köszönhetjük a Mega Man Zero játékok soundtrackjét is. Munkájuk most is kiválóan szól, tökéletes aláfestést biztosítva az akcióhoz és a főellenfél-harcokhoz. Most először a sorozat történetében egyébként angol szinkron is választható a japán mellett, ami mindenképp pozitív, bár a minősége nem a legjobb, a színészek nem igazán élték bele magukat a szerepükbe. A japán változattal élénkebb, lelkesebb színészi játékot kapunk.

A Gunvolt Chronicles: Luminous Avenger iX 2 egy kiváló 2D-s akciójáték, bár nem a műfaj csúcsa, ahogy azt a fejlesztők szeretik szlogenként lobogtatni a sorozattal kapcsolatban. Az első rész lendületesebb, gyorsabb, izgalmasabb volt, cserébe most egy áramvonalasabb, érthetőbb, „kezdőbarátabb" rendszert kapunk. Legnagyobb erénye a változatossága, a helyszínek kidolgozása, minőségi játékmenete és zenéi, gyengéje viszont a rövidsége. A Gunvolt sorozat rajongóinak bátran ajánlható, mint ahogy mindazoknak, akik a Mega Man játékok után keresnek új kihívást. A japán csapat Következő Nagy Lépésére azonban továbbra is várnunk kell.

Pro:

• változatos, jól megtervezett helyszínek;
• a „bullit-dash" még mindig iszonyú élvezetes;
• kezdőknek is megfelelő kihívás;
• remek zenék;
• natív next-gen (120 fps) támogatás.

Kontra:

• a játékmenet kevésbé lendületes;
• az angol szinkron elég gyenge;
• nagyon rövid.

70

A Gunvolt Chronicles: Luminous Avenger iX 2 PC-re, PS4-re, PS5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X|S-re és Nintendo Switch-re érhető el.

dreampage