Istenek alkonya?!
A bálványimádás az emberiség sajátossága: legyen szó mitológiai alakokról vagy valós hírességekről, előszeretettel emelünk piedesztálra másokat. E hódolat élvezőire az odaadással együtt óriási felelősség is hárul: tetteik potenciálisan milliók számára szolgálnak követendő példaként, hétköznapi szavaikat pedig adott esetben parancsként és óhajként értelmezhetik a követők. Természetesen ebben az is benne van, hogy valaki direkt ilyen szándékkal tesz kinyilatkoztatásokat, és persze a nép, az istenadta nép is képes lehet a maga egyszerűségében félreértelmezni a jeleket – ez pedig potenciálisan óriási zűrhöz vezethet. A Great God Grove egyedi stílusával és dicséretes kreativitásával mutat be egy ilyen esetet, arra is rávilágítva, hogy az emberalkotta bálványok legmélyén nem rejtőzhet más, mint emberi gyarlóság.
Épp a címadó „istenek kertjébe” érkeznénk, amikor az égből hajónkra pottyan a Megapon: egy speciális megafon, ami tárgyakat és szavakat egyaránt magába tud szippantani, hogy utána kilője azokat, ezzel aktivizálva hatásukat is. Hasznos ketyere, de sokáig nem lehet örülni, mert a ligetbe érkezve szembesülünk a szomorú helyzettel: az istenek közt viszály dúl, ami mindenki más számára is káoszt teremt. A hajcihő kiváltója nem más, mint King, a hírnök, aki szakmája szerint emberek és istenek, illetve istenek és istenek között ápolta üzenetvivőként a kapcsolatot – ő ugyanis nemrég elkezdett sértő, rosszindulatú vagy épp ártó leveleket írni és postázni. Ez nyilván a legrosszabb időben jött: e világban cirka 30 évente széthasad az ég, az istenek pedig a rés bezárásával új tagot is választhatnak a panteonba. King lenne az értelemszerű új jelölt, de ő sértő üzeneteivel inkább az apokalipszis felé terel mindent. Egyik levele a szüret istenének vérszomjáról tájékoztatta a népet, közzé téve, hogy csak akkor lesz termés, ha a halandók áldozatot hoznak. Egy másik kinyilatkoztatása az emlékezés és a történelem, valamint a fejlődés és az újítás istenei közé vert éket, hogy friss gondolatok helyett a nosztalgia uralkodjon mindenek felett. Feladatunk így hát kibogozni a félreértéseket és visszaállítani a rendet.
Ehhez szövegalapú logikai feladványokat kell teljesíteni, mégpedig az egyszerűsége ellenére is sokféle módon használható Megapon segítségével. Figyelnünk kell arra, hogy egy-egy figura mit mond, mire vágyik vagy mitől fél, és találni valamit – legyen az tárgy vagy gondolat –, amivel ezekre hatva előrébb mozdíthatjuk a történéseket. A legegyszerűbb példában egy, az utunkat elálló katonát arrébb lehet küldeni, ha a felettesétől rögzítünk (értsd: beszívunk) egy mással kapcsolatos távozási parancsot, és azt felé lőjük ki. A megoldás, a célpont és a hozzá szükséges megoldás közti kapcsolat néha pont ilyen egyértelmű, máskor viszont jóval absztraktabbak, nem egyszer többértelmű szavakra építve. Ez szépen visszakanyarodik a központi mondanivalóba, hiszen a Great God Grove mondanivalója a kajla fejtörők mögött az egyediség, a kreativitás, a haladás fontosságának kihangsúlyozása.
Mindezt egy igen zűrös, de mégis működőképes képi világgal teszi elénk a Great God Grove, amiben elvont figurák grimaszolnak, fintorognak, vigyorognak vagy épp váltanak mindenféle kitekert pózok között egy szempillantás alatt – sőt, néha bábszínházas videókat is megnézhetünk. Míg a sima polgárok is igen kifejezően tudnak magyarázni, a gigantikus istenek még inkább ilyenek, Cobigail, a szüretisten például egy komisz, kukoricára hajazó szerzet. Utunkat kíséri Inspekta, a legfiatalabb isten, aki a vezetés megtestesítője: ő próbálja Bizzyboys csapatával kideríteni az igazságot King árulása és pálfordulása körül. Mindez elképesztően egyedi, kreatív és szürreális, de úgy van összeszőve, hogy a megfelelő angoltudás mellett jól működjön és élvezetes legyen.
A nagyjából ötórás játékidő egyszerű, de jópofa feladványokból adódik össze, amiket az elvont gondolkodás vagy a keszekusza, elborult fogalmazás és szóhasználat nehezíthet meg. Gyakran fonetikusan leírva kerülnek elénk a szavak, vagy épp – a modernitás jegyében – teljesen új szókombinációkat kapunk, amelyeknek már a megértése is a fejtörők szerves részét képezi. Az istenekhez köthető régiók közt haladva kell teljesíteni a feladatcsokrokat, a különböző térségek pedig saját tematikájukkal kínálnak különleges vizuális élményt.
Az egyszerű játékmenet miatt így kifejezetten frusztrálóak a hosszú töltési idők (Switch-en), főleg, ha ide-oda mászkálunk egy kihívás teljesítése során. A Great God Grove igen különleges, finoman szólva sem mindennapi alkotás lett, mind lingvisztikai játékmenetét, mind pedig látványvilágát tekintve. Mondanivalóját egyedi hangulattal prezentálja, érdekes audiovizuális elemekkel építve fel egy olyan, kis univerzumot, ami közben elképesztően közel áll a miénkhez. Itt-ott talán szájbarágós lett az üzenete, de végkicsengése így is roppant fontos: beszéljünk egymással, törődjünk egymással, és ne hagyjuk, hogy mások félelmeinket kihasználva manipuláljanak minket. Milyen kár, hogy a valóságban ehhez nem jár egy Megapon…
A Great God Grove PC-re, Switchre és Xbox konzolokra jelent meg.
A tesztpéldányt a kiadó Fellow Traveler biztosította.
Összefoglalás
Bár a képekről ez nem feltétlenül látszik azonnal, a Great God Grove egy szövegértős, lingvisztikai logikai játék, ahol arra kell rájönni, hogy mely gondolatot vagy eszközt kell felhasználnunk ahhoz, hogy továbbjussunk. Egyszerűen játszható kaland, egyedi képi világgal és stílussal, kortárs párhuzamokkal és kellő humorral felszerelve.
A Great God Grove legfőbb pozitívumai:
- A látványvilág egyedi és igen stílusos;
- jópofa nyelvi feladványok;
- a kajla sztoriban van mondanivaló is.
A Great God Grove legnagyobb hiányosságai:
- A szójátékok és a kajlaság néhányaknak sok lehet;
- zavaróan hosszú töltési idők Switch-en.
Georgiadisz Leonidas