Mielőtt isten lett, ember volt
Kratos, a spártai hadvezér maga választotta a sorsát. Sorra nyerte csatáit és aratott győzelmet a ellenfelein - egészen addig, amíg a barbárok vezérével nem párbajozott. Bekövetkezett az amire nem számított: a barbárok királya erősebb volt nála. Úgy nézett ki, hogy a csatát elvesztik és ő is meghal, de ekkor Árészhoz, a hadistenhez kiáltott, hogy adja a kezébe a győzelmet és cserébe felajánlja az életét. Végül győzelmet aratott a barbárok serege felett, de ezután eskü kötötte a hadistenhez, akinek szüksége volt egy tökéletes katonára. Parancsait követve Kratos felperzselt mindent, ami az útjába került, míg egy napon Árész el nem követett egy hibát: úgy vélte, hogy a spártaiból csak akkor lesz a legjobb harcos, ha nem marad kötelék közte és a halandó világ között, azaz nem lesz már vesztenivalója, így Kratos romboló útjába vitte annak családját és maga vetett véget az életüknek. Tette után eltűnt a vörös köd a szeméről és szembesült szörnyű cselekedetével - lelkileg összeomlott és bosszúért kiáltott. A keserűség nem hagyja nyugodni lelkét, míg bosszúja be nem teljesedik. Itt veszi kezdetét az Ascension története.
Fél évvel járunk azután, hogy a megjelölt harcos megölte a saját családját és egy orákulum rá nem égette bőrére szeretteinek hamvait, ezzel emlékeztetve őt tettére és küldetésére egyaránt. Legfőbb célkitűzésünk, hogy kézre kerítsük mindazon személyeket akiknek bármilyen közük is volt az incidenshez, miközben természetesen tudjuk, hogy a szálak Árészhoz vezetnek. De még sokáig nem fogunk vele megküzdeni, ugyanis éppen csak annyival vagyunk erősebbek az átlagnál, mint amennyit félisten létünk megenged, tehát a mitológiai teremtményekkel éppen elbánunk, de egy istent nehezen végeznénk ki. Tíz évvel járunk a God of War első részének történései előtt, így itt is sok szempontból különbözik harcmodorunk a jövőbeli Kratosétől, de itt inkább a játékmenetbeli sajátosságokra térnék ki.
Elsőként a történetet érdemes megvizsgálnunk - a fejlesztők kitettek magukért, ugyanis eddig nyugodtan tekinthettük lezártnak a sorozatot, ezért külön dícséret jár érte, hogy megoldották, valószínűleg már évekkel korábban a kanonizálást, ezért az Ascension tökéletesen passzol a játék univerzumába. Ami viszont furcsa és (szintén) most köszön be elsőként, az a flashback alapú történetvezetés. A játék első fejezete - remélem, hogy nem lövök le nagy dolgokat -, a fúriák börtöne, ugyanis három héttel a tényleges cselekmény után játszódik és folyamatosan visszatekintünk az izgalmasabb kalandokat rejtő múltba. Ez számomra csak annyiban volt furcsa, hogy a börtön elején még mindenféle extra tulajdonság nélkül kaszaboltuk ellenfeleinket, majd a visszatekintés alatt felszedett fejlesztésekkel és ereklyékkel vezényeljük le az ottani bossharcokat és fejtörőket.
Apropó fejtörők, végre tényleg értelmet nyernek a megszerzett ereklyék, ugyanis sokat fejlődtek a logikai feladványok, végre érzi az ember, hogy itt gondolkodnia kell. Nem egyszer fordult velő elem, hogy hosszú percekig vakartam a fejem és próbálkoztam a látszólag leküzdhetetlen akadályok megfejtésével, mire homlokracsapással jutalmaztam sutaságomat, mert minden olyan egyértelmű és kézenfekvő, de a sorozat során nem szoktunk hozzá ilyesmikhez - szerencsére egyik sem olyan nyakatekert, mint a God of War III elhíresült Olympus Gardene. Egy tippet azért még is adok: használjátok a megszerzett ereklyéiteket vagy legalább is gondolkodjatok, hogy az adott helyen hogyan lehetne kamatoztatni a tudását. Sajnos egy kis üröm is keveredik az örömbe, mert itt azért érezni, hogy a játék halad a korral, pontosabban sokszor megmenti a gondolkodni képtelen játékosokat úgy, hogy kirakja a képernyő sarkába, hogy ezt meg azt itt használni kellene a továbbjutáshoz.
Az egyik számomra szívhez szóló újítás a mentésrendszer megreformálása volt. Végre elhagyták a már a God of War III-ban elavult mentési pontokat és helyettük automatikusan mentésre kerülnek az aktuális checkpointok, amikből azért van egy pár pályánként elszórva, tehát nem kell imádkozva otthagynunk a PS-t vacsora/csajozás/WC-zés idejére a fontosabb részek előtt, mert szinte attól a saroktól folytathatjuk a játékot, ahol abbahagytuk természetes szükségleteink csillapításának érdekében. Apró kedveskedés még az Extras menüpont, ahol enyhén spoileres -erre fel is hívja a program a figyelmünket- videókat tekinthetünk meg például a játék készítéséről.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
