Gallian Chronicles - előzetes

ELSŐ OLDAL

A Sega hamarosan - április 24-én - piacra dobja új PlayStation3-as játékát, a Senjo no Valkyria-t - vagy ahogy Nyugaton ismeretes: a Gallian Chronicles: Valkyrie of the Battlefield-et.
A stratégiai és 3rd person akció elemeket ötvöző játékból már tavaly ősszel bemutatásra került egy videó, melynek segítségével megmutathatta első, különlegles tulajdonságát, azaz vízfestményeket életre keltő, egyedi grafikáját. A Segán belül a Sakura Taisen (Sakura Wars) sorozatért is felelős csapat végezte a fejlesztést, akik még Saturnon és Dreamcaston szereztek nevet maguknak. Internetes információk szerint, eredetileg az Xbox360 volt belőve célplatformként, amit a munka első fázisaiban végül elvetettek és a játék PS3-exkluzivitást kapott.

ALTERNATÍV '30-AS ÉVEK

A CANVAS MOTOR

A játék szó szerint úgy néz ki, mintha a festővásznon kézzel, vízfestékkel készített festményeket mozgatna. A grafikai motor azonban sokkal inkább művészeti oldalon számít előrelépésnek, semmint technológiában, erőben.
A látvány létrehozása a szokásos alapokon nyugszik, azaz a karakterek kontúrjaira vízfestékkel készültnek tűnő textúrákat húztak. Eddig minden rendben is ment, azonban a hátterek elkészítése problémákat vetett fel. 3D grafikában a kamera távolodásánál (kizoomolásnál) annyi történik, hogy az addig virtuálisan közel lévő objektumok mérete lecsökken. Méretben kisebbek lesznek, hogy ezáltal kisebbnek látszódjanak, azonban részletességük nem változik. A valódi festményeknek viszont megvan az a tulajdonsága, hogy a hátterek közelről sem tűnnek aprólékosan kidolgozottnak. Nincs olyan festő, aki a távoli háttereket részletesre készítené és az ember szeme is úgy működik, hogy a távolabbi dolgokat csak elmosódva látjuk. Egy köd-effekt hozzáadásával a távoli objektumokat el lehet halványítani, de részletességük nem változik, ezért a Sega hozzáadott a képhez még egy újabb szűrőt a festményes hatás eléréséhez. Egy CG grafikus számára az efféle szándékos grafikarontás, részletességcsökkentés minden bizonynal kerülendőnek számít, nem is gondolnak rá, hogy alkalmazni kellene. Sőt, a plusz szűrő a szoftver futásának szempontból is negatív, lassító tényező, ezért korábban nem is alkalmaztak ilyesmit.
Ez alkalommal azonban az általánossal teljesen ellentétesek mondható megoldások, mint a vonalszámcsökkentés, színtelítettség visszafogása arra lett felhasználva, hogy minél közelebb kerüljenek a festményes hatáshoz. (mondja mindezt a fejlesztőcsapat főnöke egy interjúban)

A játék történeti hátterét tekintve egy alternatív univerzum 1930-as éveit élő Európájában kapott helyet. Ebben az Európában a világ majdnem tökéletesen két részre szakadt, a két szembenálló fél: a nyugaton elhelyezkedő Atlanti Föderáció és a vele szemben álló Kelet-Európai Birodalmi Szövetség.
A két hatalmas között lokalizálható Gallia, az aprócska köztársaság, egyben a történések helyszíne. Megjegyzendő, hogy bár a név ismerős, valójában semmi köze sincs az egésznek sem Franciaországhoz, sem Asterixhez vagy a kelta mitológiához, egyedül a szereplők ruházata hoz be francia motívumokat.

1935-ben kitör a II. Európaháború és a Birodalmi Erők Galliába is benyomulnak. Az óriás mellett paránynak számító nemzet serege nem képes ellenállni, s már minden elveszettnek tűnik, mikor is egy remek, fiatal stratégia tűnik fel a hadszíntéren kis csapatával (ez lesz maga a játékos), s a harc új fordulatot véve, kimenetelét tekintve bizonytalanná válik.

Az alternatív univerzum mássága nem csak abban mutatkozik meg, hogy a térképet - remegő kezű, láncfűrészes gyilkos módjára - enyhén átszabták, különlegességei közé tartozik a Ragnit nevű, kristály formában bányászott energiaforrás, melynek számos felhasználási területe van és jelentős szerepet kap a hatalmi harcokban. A háborúban elsősorban harckocsik energiaforrásaként, gránátok robbanóanyagaként, de gyógyító energiaként is alkalmazzák. Az ősi időkből maradt valkűr fegyverek, a lándzsa és a pajzs is feltehetően ebből az anyagból készült és már-már isteni erővel ruházzák fel hordozójukat. Akárkit persze nem, csak a kihaltnak vélt, ősi nép vérvonalába tartozókat.

Ember tervez, asszony végez

Érdekesség, hogy a játékban nem a titokzatos valkűröket kell / lehet irányítani, hanem a leghétköznapibb emberekből verbuválódott csapatot. A csapat vezetője és egyben a játék főszereplője Welkin Gunther, egy fiatal hazafi, kinek célja, hogy egyszer, ha a háború véget ért, tanárként dolgozhasson.
Hozzá csatlakozik Isara nevű fiatal húga, akivel féltestvérek és az eddigi információk alapján az egyik tank vezetésének szerepe hárul majd a lányra. A többiek: Alicia Melchiott a mindig segítőkész és várhatóan Welkinbe belehabarodó vidéki parasztlány; Rosie a közelről sem szívbajos ex-bárénekesnő; Largo Potter, a veterán katona; és Zaka, a társadalom megvetését 'élvező' népcsoport sarja, mindemellett kiváló technikus, a második harckocsi vezetője.
A játékban (az alapján ami eddig kiderült) egyetlen valkűr jelenik meg, ő is az ellenséges, birodalmi oldalon. A neve Selvaria Bles, legfőbb jellemzője, hogy hatalmas lökhárítói..., hogy ősi időkben készült, fúró szerű lándzsája pusztító erejű sugarat lövell, pajzsa pedig kék aurát vonva köré, játszva hárítja el a fegyvertüzet.

A valkűr és az ikrek

A játék rendszerének, típusának meghatározása ”aktív stratégiai rpg”. Legkönnyebben úgy lehet elképzelni, mint egy Final Fantasy Tactics szerű, körökre osztott stratégiai játékot, ahol a mozgás nem négyzeteken történik, hanem szabadon végezhető a rendelkezésre álló akciópontok által meghatározott kereteken belül. Ha a részletekbe is bele kívánunk menni, a történet már koránt sem ennyire egyszerű. A fejlesztők BliTZ név alatt (Battle Live Tactical Zone) határozták meg a játék harcrendszerét, ami a legnagyobb jóindulattal is erőszakosan ráagattot keresztségnek tűnik. De miről is van szó?

HARCRENDSZER

A harc körökre osztott, vagyis a játékos és ellenfél egymást váltva mozgathatja egységeit, akár a többi (táblás) stratégiai rpg-ben. A játékos saját körében (player phase) először parancs módban (Command mode) kiválasztja a mozgatni kívánt egységet, amit ezután akció módban (Action mode) önmaga kezel, csakúgy, mint egy 3rd person akciójátékban (mozgat, támad vele).

Command Mode

Parancs mód - harcászati térkép

Parancs üzemmódba lépéskor a képernyőn egy stratégiai térkép jelenik meg, melyen az ellenséges és szövetséges egységek pozíciója látható. A képernyő felső részén kerül kijelzésre a CP (command point), amely az osztag vezérének (Welkin) vezetési képességét fejezi ki. Így érthetően a játék kezdetén még csak kevés cselekvésre lesz lehetőség egy körben, a történet előrehaladtával azonban egyre többre. Ahány arany színű érme van a CP mellett, egy körben annyi parancs adható ki, magyarán ennyiszer mozgathatja a játékos az egységeit. A többi stratégiai rpg-től eltérően, egy egység nem csak egyszer mozgatható körönként, egymás után többször is adható nekik parancs.

Action Mode

Opportunity Fire

A parancs kiadása nem más, mint egyszerű kijelölés. A kijelölt egység azonnal akció módba kerül, a képernyő átvált a tényleges játéktérre, azon belül pedig a kiválasztott egységre. Az egység cselekedetei akciópontokkal (AP) vannak korlátozva. Ezt a képernyő alsó részének közepén látható narancssárga, mozgáskor és támadáskor fogyó csík jelzi.

Ha az akciópontok elfogytak, nem mozgatható tovább az egység. Parancs módba visszatérve azonban ugyanazon egység vagy bármely másik újra kiválasztható és tovább mozgatható, feltéve, hogy maradt még rendelkezésre álló CP.

A gyalogos egységek mozgatásánál a terep több módon is használható. A tereptárgyak mögé bújva megúszható az ellenséges tűz, a fűben kúszva elkerülhető, hogy mozgás közben kiszúrjon és megtámadjon az ellenfél (opportunity fire, a la Laser Squad), de fel lehet mászni a háztetőkre is, a jobb pozíciók megszerzéséhez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!