Grafika, játékmenet, összegzés

Számos eszközzel küzdhetünk a játék során. Az ökölharc a legegyszerűbb verzió, ennél egy kicsit fejlettebb dolog, ha boxerrel megyünk neki a másiknak. Van kés, nyilazhatunk íjjal (ilyenkor az egyik egérgomb a felhúzást, a másik pedig az elengedést szolgálja), fejbe vághatjuk az ellenfelet baltával, vagy akár alájuk is pörkölhetünk dinamittal (itt is lehet ügyeskedni, minél tovább magunknál tartjuk, eldobás után annál hamarabb robban fel, így több embert lehet eltakarítani, de önmagunkra is veszélyesebbek leszünk). A lőfegyverek közé ennél sokkal több minden tartozik: pisztolyok, revolverek, ilyen-olyan puskák alkotják a választékot. Mindegyik eltérő mennyiségű lőszert tartalmaz, a hatásfokuk (ergo sebzésük) és a pontosságuk is különbözik.

Lehet egyébként kombinálni is a fegyvereket, például felszedhetünk két shotgunt, ekkor megint csak az egéren múlik, hogy melyik klikk melyiket süti el, de akár lehet egy sima pisztoly is a bal, egy navy pedig a jobb kezünkben. Lehetünk egy vagy két kezesek, előbbi esetén pontosabb célzás, utóbbinál pedig ügyesebb fegyverkezelés jellemző. Az elsődleges fegyver mellé sima Shootout módban egy másodlagos cuccal is felszerelkezhetünk, lehet ez dinamit, vagy akár csizma is, amivel nem csak kicsivel nagyobbat lehet ugrani, hanem a rúgás is többet sebez. Ha nem tetszik a fegyver, akkor csak respawn esetén tudunk újat választani, plusz a pályán is különféle ládákat találunk: a kék könnyen felfedezhető és egyszerű dolgokat tartalmaz, a pirosnak már jobb a tartalma, a legeldugottabb és egyben legfrankóbb felhozatallal pedig az arany dobozok rendelkeznek. Minél "fejlettebb" a ládikó, annál tovább tart kinyitni is, pár másodperc ugyan, mégis közben simán lepuffanthatnak.

Ami egyébként az egész Fistful of Frags-et áthatja, az a pontszámozás, ami egy kicsit eltér a megszokott megoldásoktól. Nem az a lényeg ugyanis, hogy hány játékost teszünk el láb alól, azaz hány fraget gyűjtünk, hanem hogy mennyi a notority pontunk. Ezt az alapján számolja a rendszer, hogy milyen fegyverrel küzdünk (amíg például egy sima shotgun lövés hat, addig egy rúgás tizenkét pontot jelent), milyen sorozatban vagyunk (minél több ellenfelet nyírunk ki anélkül, hogy meghalnánk, annál magasabb az érték). Ugyancsak növeli a teljesítményünket, ha valakinek az életerejét jelentősen lecsökkentettük, ám megölni nem sikerült, hiszen ahogy egy másik játékos megteszi ezt helyettünk, pár pontot kapunk a segítségnyújtásunkért. Ez a pontszámítás egyrészt kellemetlen, hiszen csak jó lenne az alapján nyerni, hogy hány ellenséget kapunk el, másrészről viszont jó, mert motiválja a játékost arra, hogy ne mindig a legjobb fegyverekkel küzdjön, hanem a gyengébbekkel ügyeskedjen.

A Source Engine-re épülő játék grafikája nyilván nem veszi fel a versenyt a legújabb játékokkal, körülbelül Call of Duty 2 szintjén mozog. Mivel én ebben a korban voltam fiatalabb, nekem jobban bejön a dolog, nincs annyi vizuális effekt, inkább a játékmeneten van a hangsúly, könnyebb meglátni a másikat, így pörgősebbnek is mondható a FoF. A másik pozitív előnye ennek, hogy gyengébb gépeken is futtathatjuk maximum beállítások mellett, még a HD5000-rel szerelt Macbook Airen is úgy hasít a program, mintha valami erőmű lenne a kezeink alatt. A szerverek szintén sebesek, nagyon ritkán laggol a játék, többnyire a folyamatosság, a gyors betöltés jellemző, pedig általában húszan vagyunk a pályán, a világ szinte minden szegletéből.

Nem nehéz összegezni a játékról alkotott képet, hiszen eleve érdemes gondolatainkat azzal kezdeni, hogy minden leírt tartalomhoz teljesen ingyenesen juthatunk hozzá. Nyilván vannak olyanok, akik csak a grafikát részesítik előnyben, ám itt egyáltalán nem ez az elsődleges szempont. A Fistful of Frags ugyanis azoknak készült, akik inkább a játékélményre, az offline és az online harcokra vágynak, illetve felidéznék azokat az időket, amikor még tényleg össze lehetett ülni a baráti társasággal lanozni egyet. Jól megoldották a fegyvereket, hiszen változatos a repertoár, így nem csak ügyesség, hanem taktikusság is szükséges az egyéni vagy a csapatszintű győzelemhez. Ami talán fura, vagy akár rossz is, az a számolási rendszer, hiszen nem mindegy mivel, és nem mindegy hányszor tudunk elkapni valakit egymás után anélkül, hogy mi közben újraélednénk. A játékmódok szintén színesítik a Fistfult, hiszen ha szeretnénk, akkor egyedül, ha nem, akkor csapatokba verődve tudunk küzdeni ellenfeleink ellen. A szerverek egyáltalán nem akadoznak, és olyan sok van belőle, hogy mindenki talál majd önmagának megfelelő szabad szekciót. A Fistful of Frags tehát hozza az elvárt szintet, aki szeretne szórakozni egyet, vagy csak áthívná a laptoppal rendelkező haverokat, és szeretne rajtuk röhögni, akkor egy próbát mindenképpen megér a játék letöltése.

Pro:

• Jól áll a játéknak a régi időket idéző grafika
• Pörgős, jól felépített játékmódok
• Sokféle fegyver
• Nagyon korrekt, akadásmentes szerverek
• LAN-lehetőség
• Teljesen ingyenes

Kontra:

• Kicsit még kevés pálya (de egyre több lesz)
• Néha aránytalan sebzés és pontozás

Értékelés: 90

Legendd

A játékot PC-n teszteltük. Letölthető és telepíthető a Steam-ből.